A méhek napja jó alkalom arra, hogy számtalan program és rendezvény segítségével minél többen megismerjék és megkedveljék a különféle mézeket, méhészeti termékeket, és többet megtudjanak a méhekről és természetben betöltött szerepükről. Április 30-án országszerte kóstolókkal, kiállításokkal, filmvetítésekkel, játszóházakkal várják az érdeklődőket.

Magyarországon elég alacsony a mézfogyasztás, exportra is jut, pedig több környező országnál jelentősebb az éves méztermelésünk. Hazánkban kb. 16 féle méz kapható. A legismertebb és a legnépszerűbb az akác-, hárs- és virágméz, kevésbé keresett a repce-, a napraforgó- és a selyemkóró méz.

A méhészet mint ősi mesterség egyidős az emberiséggel. Már az ősember is ismerte a mézet, az egyiptomi fáraók is fogyasztották, kínai és indiai gyógyítók is használták. A Kárpát-medencében már a honfoglalás előtt is ismert mesterség volt, a keresztény hit elterjedésével pedig nagy szükség lett a méhviaszból készített gyertyákra is. A méz a kőkorszak óta nemcsak édesítőszer, hanem kultikus jelentőséggel is bír. Esküvőkön, temetéseknél, varázslásoknál használták, tartósító- és fertőtlenítőszerként alkalmazták, gyógyszer-alapanyagnak tekintették. A méh a szorgalmat, a takarékosságot, a jótékonyságot, a bátorságot, a kitartást, az éberséget, és az ügyességet jelképezte.

A méhek csodálatos élőlények. Nélkülük az élelmiszer-alapanyagok mintegy fele eltűnne, és milliók élete kerülne veszélybe. Bolygónk egész tápláléklánca felborulhat, ha akadozik a megfelelő beporzás, ami nagyrészt nekik köszönhető, bár jut némi szerep benne a madaraknak, denevéreknek, pillangóknak, bogaraknak is. A kézi beporzás munkaigényes, lassú és drága. A méhek munkájának gazdasági értékét világszerte évi 265 milliárd euróra becsülik. Köztudott, hogy az olyan gyümölcsfák, mint az alma, a barack vagy a szilva a méhek nélkül nem teremnének, ám az kevésbé ismert tény, hogy pl. a hagyma, a brokkoli, a répa, a gyapot, a kakaó vagy a kávé termesztése is éppúgy függ ezen méztermelő rovarok tevékenységétől.

A méhek és egyéb beporzó rovarok száma az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, köszönhetően számos tényezőnek. Ilyenek az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés, a növényvédő szerek túlzott használata, a népességrobbanás, a túlfogyasztás, a biológiai sokféleség csökkenése, bizonyos kórokozók elszaporodása. A negatív tendencia ellensúlyozásában segíthet a fenntartható mezőgazdaság, az agroökológia, a fajtagazdagság megtartása, kevesebb vegyszer használata. Mit tehetünk mi magunk a méhek védelmében? Lehetőleg ne permetezzünk nap közben akkor, amikor a méhek aktívak. Virágzó gyümölcsfát soha ne permetezzünk le rovarölő szerrel. Ültessünk kertünkben minél többféle virágot.

Végül következzen pár érdekesség méztermelő „barátainkról”. 1 kg méz előállításához kb. 4 millió virágról kell összegyűjteni a virágport. A méhek az ibolyán túli sugárzást (UV) is látják, így tudnak tájékozódni felhős időben. Legfeljebb 4-5 km messzire távolodnak el a kaptárból. Repülési sebességük 25-40 km/h, attól függően, hogy mennyi nektárt szállítanak. A tárgyak alakját érzékelik, nem látnak élesen, megkülönböztetnek színeket, de színtévesztőek. Született matematikusok, mert csak azonos méretű sejteket építenek. Képesek felismerni az emberi arcokat. Nincs érrendszerük, halvány, sárgás-barnás színű vérük szabadon mozog a szerveik között. Egy átlagos méhcsalád egy anyából, 24 ezer heréből és 50-60 ezer dolgozóból áll.

Abos-Beledi Veronika

Forrás: jelesnapok.oszk.hu; fna.hu; mehesz.eu; balintgazda.hu; nemzetikonyvtar.blog.hu; allattenyesztok.hu; agronaplo.hu; sokszinuvidek.24.hu

A kép a pixabay.com gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.