95

Szonjától Kosztolányin át az Éktelenkékig

Dalról dalra az Apnoé új albuma, a Sziabori

apnoe

Megalakulásának huszadik évfordulójára időzítette új lemezének megjelenését a győri Apnoé. A teljes, SziaBori címet kapott albumon is képesek közös nevezőre hozni a folkot, az indie rockot, a kobozt, a társadalomkritikát és egy-egy vers megzenésítését. Vagy, hogy őket idézzük, van itt minden a hullócsillagoktól Ady Endrén, Kosztolányi Dezsőn, az éktelen kék égen át Szonjáig – akinek harangoznak – szinte minden. A folytatásban végighallgatható a teljes anyag, amit a zenekar dalról dalra is bemutat.

Az Apnoé új albumán a korábbiakhoz képest a szöveg és a zene is személyesebb hangvételű lett. Két versfeldolgozást leszámítva erre a SziaBorira a zenekar saját szerzeményei kerültek fel. Pintér István Attila „Jumbow” szövegeit Takács Gergely, a zenekar frontembere formálta dalokká. Az anyag frissességéről Horváth Barnabás Botond zenei producer gondoskodott. A tizenhárom szerzeményről szintén ők beszéltek részletekbe menően.

SZONJÁNAK HARANGOZNAK

Gergő: Egyértelműen szakítós dal, az is a szarkasztikus fajtából. Az alapdallam kobozon született meg a dalhoz, és egy moldvai népdal ihlette. Aki kitalálja, melyik, kap egy csokit.

Jumbow: Az első közös dalunk Gergővel, és azóta is megmosolyogtat ez az eszeveszett alliteráció-torlódás, „Szonja szíve száll a szélben” :-) Sokféle jelzőt kapott már ez a dal, verskorától a demo-koron át máig, de a kedvencem: „ez egy igazi, antiszerelmes dal”.

Barna: Első találkozásunkkor készítettük a demóját, a szövegre annyira nem figyeltem ekkor még, kicsit kispálos volt a dal nekem, de tetszett az alapötlet. Sok verzió is készült belőle, így a végére állt nekem össze egészében. Könnyed búcsú Szonjától.

CSALÓDÍTÓ

Gergő: Szövegében és zenében is nagyon sokrétű dal. Csalódás, megcsalátás, csalódottság, csalás, lódítás, hazugság, átverés. De egyébként csalódás ugye van optikai is... Meg aztán ott a délibáb. „Egyszálgitáros” dalnak készült, de felnőtt közben.

Jumbow: Táncot jár az ördög lánya, őrjöngve a láncát rázza, csal és lódít, félrevezet, drágán kínál élvezetet, de késő, mire észreveszed…

Barna: Ez a dal is eredetileg kicsit más hangvételű volt, örülök, hogy ebbe az irányba sikerült elmozdítani a Quimby-s kisstibis vonalról.

NEMÁLLAT

Jumbow: Ez egyívású és egynemű is az Üzenet túlról-lal. Túl nagy a pörgés, mindenki akar valamit, rengeteg a napi apró trash és crash … azt hiszem, ezt az érzést is sokan ismerik, és itthon sajnos sokan türelmetlenséggel és agresszióval reagálnak ezekre a mindennapi küzdelmekre. De mit tehet, aki nem akar részt venni a közösségi erőszakban?! Gyermekkorunk sokoldalú kifejező eszköze, a FITYISZ remek oldószer a nagyok világában is. Akár zsebben is lehet végezni.

Gergő: Korábban nagyon rá voltunk görbülve a népzene és a rockzene fúziójára. Ez a dal egy igazi folk-punk pörgés lett. Szintén kobozon születtek az első dallamfoszlányok.

Barna: Ez volt az a dal, amelynek első hallgatása közben már egy konkrét elképzelés volt a fejemben, hogy mit szeretnék ezzel csinálni, a téma is abszolút passzolt hozzá, a Foo Fighterst amúgy is szeretem, innen mindenki fantáziájára bízom a többit.

PO-FÁNK

Jumbow: Ne háborúzz! Egyél fánkot! Először azt gondoltam, ezt a dalt nem lehet majd komolyan venni, pedig de.

Gergő: Az első elvonulós dalszerző hétvégénken született ez a móka. Előre nem tervezve, a helyzet adta kiszabadulás energiáiból.

Barna: Ez az egyik kedvencem a lemezről. Kicsit megijedtem, mikor először hallottam a témát, mivel akkor még nem ismertük egymást a zenekarral, az járt a fejemben, hogy „na, mindjárt előkerül egy íj és a ló, majd a hátrafelé íjazás, satöbbi”, de szerencsére teljesen félreértettem a helyzetet. Arra mutattak rá a srácok, hogy a népzenei motívumok használata könnyűzenében nem feltétlen kell, hogy a Nox zenekart idézzék, lehet ezt nem ízléstelenül is csinálni.

CSIGACSONK

Jumbow: Készítettünk egy felmérést: ha egy megkezdett kakaós csigából megkínálnak valakit, teljesen megjósolhatatlan, hogy az illető a külső karimáját vagy a belső puha részét fogja-e letörni. A kísérlet ugyan botrányba fulladt, de ez a dal főhajtás a névtelen kutatók emberfeletti teljesítménye előtt.

Barna: Szeretem, mikor teljesen spontán készül valami el úgy, hogyha azt később a stúdióban reprodukálni szeretnénk, az erőltetett, túlszínészkedett hatást kelt. Hangszerelésben egészítettük ki a dalt, az első mankóéneklést Gergő annyira eltalálta, hogy nem lett volna szabad azt bántani. Úgy jó, ahogy van.

Gergő: Ennek a dalnak az alaptémáját már nagyon régóta játszogattam, igazából nem volt vele tervem. A közös munka során egyik éjszaka eljátszottam a srácoknak, majd másnap visszakérték, mert bemászott a fülükbe. Először csak a hangszeres részeket vettük fel, a szöveg már rég megvolt rá, de a zene és a szöveg még külön utakon járt. Egy hajnali pillanatban előszedtük, mondván, ráimprózom az éneket, hogy megnézzük, hogyan passzol a kettő. Na, ez az első felvétel ment a lemezre egy az egyben, a maga hanyag eleganciájával. Hogy szerintem miről szól a dal? Megvan ez a rész a Pinokkióból? „Vattacukooor? Jobban örülnék egy száraz kiflicsücsöknek…”

VAGYATLAN

Jumbow: Switch off! Lejárt a hősök kora … az utolsó kapcsolja le a villanyt, aztán talizzunk… tudod, a furcsa fák alatt, hanyatt.

Gergő: A harmónia váza és az ének dallamvezetése gitáron nagyon hamar megszületett, a megvalósítás annál nagyobb „cselendzs” volt.

Barna: Az alap gitárriff is nagyon tetszett, kicsit más felfogás, mint a többi, a versszak nekem nagyon előremutató, sokat pofozgattuk az énekdallamot, ahogy emlékszem. Ennek a dalnak is jóval nagyobb lett a vége, mint amire én számítottam ezzel a dallal kapcsolatban.

VIRÁGÉNEK

Gergő: Nem terveztünk versfeldolgozásokat erre a lemezre. A felfokozott alkotói időszakban mégis jobban ki vagyunk hegyezve a minket körülvevő világra. Ez a Kosztolányi vers nagyon eltalálta az akkori hangulatomat, így dal lett belőle, és azt hiszem, ez a versmegzenésítés szakít a konvenciókkal is.

Barna: Ez a kedvencem. Nem is szeretnék sok mindent hozzáfűzni, szerintem egyaránt fantasztikus lett, ahogy építkezik, és ahova aztán kilyukad. Ebben is elborultam kicsit.

ÜZENET TÚLRÓL

Barna: Ennek a dalnak voltak fázisai jócskán. Eleinte nekem ilyen „töltelékdalnak” tűnt, főleg az eredeti, első felfogásában nem tudtam hova tenni. Mikor már Gergőék kicsit jobban megismertek engem, nagyobb bizalommal kaptam szabad kezet, így nullából, kicsit más megközelítésből építettem újra a részeit a dalnak. Nagyobb lett a kontraszt a részek között, és a végét én sem gondoltam, hogy ekkorára fogjuk nyitni. Az egyik hajnalban, amikorra már mindenki kifáradt, hazafelé mentünk Gergőékhez, és az autóút alatt raktam össze a hátsó ülésen a végén megjelenő gitárszólós részt.

Jumbow: Az első körben ezt gondoltam megfelelő címadó dalnak, talán azért, mert jócskán volt – és még van is – társadalomkritika a soraimban, vagy épp közöttük, és ez a dal úgy fejezi ki az elégedetlenséget, hogy az már nem bosszantó tényező, hanem egy elengedett ballaszt. Találó mondanivaló lehetne, ha nem lenne erősebb dal a SziaBori.

SZARKA LÁBA

Jumbow: A bölcsek dala. Köszönünk mindent!

Gergő: Egy dal az elengedésről és az idősek tiszteletéről. Itt a dalszöveg, azt hiszem, sokkal korábban megvolt, mint a dallamok. Nekem az egyik legszemélyesebb dal. Jumbow itt nagyon eltalált nálam olyan dolgokat, amiről nem beszéltem soha, vagy ha tehetem, nem is gondolkodok rajta. Nekem ez a dal terápia, és talán sikerült eggyel továbblépni...

Barna: Melankólikus, zongorás dal, olyan is kell.

HOLD A' LA NAPPAL

Jumbow: Kétlem, hogy ezt a nótát el lehet valahogy magyarázni … van itt mindenféle űrjáró eszköz, például csillagcamping, űrladik és spacedeszka, mind ingyenesen bérelhető. Tessék csak beszállni, és …

Gergő: Flört, kaland, játékosság, fiatalságbolondság.

Barna: Egyáltalán nem értettem ezt a dalt, a végére sikerült kicsit közelebb kerülnöm hozzá, de kimondottan nem a kedvencem.

HÉJA-NÁSZ AZ AVARON

Barna: Érdekes ez a dal, ennek is készült pár verziója, szeretem a végét ennek is, száznyolcvan fokos fordulat, s a szeptimes körök. Szerintem ez is egy érdekes, szokatlan és izgalmas dal lett.

Jumbow: Ady, az Ady! Egyszer a vasútállomáson várakoztam, könyvárusok árnyékában, és eszembe jutott, hogy nincs nálam semmi olvasnivaló. Szerencsémre olyan korban élünk, amikor szinte a peronon is hozzá lehet jutni Ady összeshez, mindössze 990 forintért. Nem találtam pontos adatot arra vonatkozólag, hogy hány versből áll a hatujjú életműve, de kb. 1179. Ez azt jelenti, hogy egy Ady vers ára (2015-ben) mindössze 84 fillér volt. Szerintem a hülyének is megéri!

Gergő: Ennél a dalnál megkaptam kritikaként, hogy Adyhoz nem illenek ezek a dúros dallamok. Na de kérem! Hogy lehet búskomoran, melankóliában nászt járni!

SZIABORI

Jumbow: Egy jól irányzott szerelmes dalnál ékesebb zászlaja nem lehet egy lemeznek, és ez a dal egy igazi, könnyű, nyárvégi szerelmes dal. Minden szokványos nyálelemtől mentesen mutatja meg azt a közismert pillanatot, amikor az a bizonyos nyílvessző eltalálja az embert… a megpillantás élménye. És, Gergő hozta átváltozása után, kortalanná vált a dal múzsája, Bori kora szabadon választható.

Gergő: A közös dalszerzés folyamán, azt hiszem, ennél a dalnál éreztük a legnagyobb egységben, hogy valami születik. Fantasztikus érzés volt az első szövegtöredékek dallá formálása után vigyorogva aludni menni… Így történt.

Barna: Mikor mutatta Gergő ezt az ötletét, úgy érzem, egyből sikerült felvennem vele a fonalat. Imádom az egyszerűségét, de mégsem „a négyakkordos” dal, olyan az egész, mint mikor tavasszal először érzi az ember a nyár közeledtét. Mint egy nagy sóhaj, vagy egy kő, ami leesik az ember szívéről, egy „navégre”.

ÉKTELENKÉK

Gergő: Békesség, megnyugvás, tisztánlátás. Amikor ezeken a dolgokon az ember keresztülment, amik eddig írva voltak, van az a pont, mikor az ember elkezdhet lenyugodni és tisztán látni. Miután 5-6 dalt megírtunk közösen, kezdtem felfigyelni a dalok mögötti jelentések kapcsolatára. Simán fel lehet fűzni őket a veszteség megélésétől a talpra állásig, egy szakítástól az újabb szerelemig, vagy a gyásztól a megnyugvásig tartó stádiumokra, amik szerintem ismétlődő körforgásban, minden ember életében jelen vannak. A lejátszási sorrend is ez alapján készült el, de nem akarok utólag ráhúzni koncepciót, lehet, hogy csak éppen ebben vagyok most… :-)

Barna: A virágénekkel egy körben vettük fel ezt a dalt is, ezeknek a daloknak van egy közös lüktetésük a fejemben, az összesnél van egyfajta kilencvenes évekbeli britpopos koszolás, leginkább Oasis-es lezserség.

Jumbow: Gergő szerint „vannak versek, amik dalok akarnak lenni”, szerintem vannak olyan gondolatok, amik viszont versekké válnának. Van, hogy a „művész” észre sem veszi, hogy még hiányzik valami … egészen addig, amíg az a valami orrba nem veri. Így volt ez a vers is … derült égből rám esett, mert érezte, hogy ott a helye. És tényleg ott van… aki nem hiszi, járjon utána!

További információk az Apnoé Facebook-oldalán!

Forrás: langologitarok.blog.hu

2020.04.16