The Chieftains: Voice of Ages

Szilvási Krisztián zeneajánlója

the-chieftains-voice-of-ages

1962-ben alakult meg a The Chieftains együttese, s az elmúlt több mint fél évszázad alatt világszerte népszerűvé tették az ír tradicionális zenét, amelyet hat Grammy-díj és egy Oscar-elismerés is bizonyít. 2019 februárjában aztán The Irish Goodbye Tour címmel hosszú búcsúturnéra indultak Európába, Kanadába és az USA-ba (amelynek maradék állomásait idén március közepétől elhalasztották a világjárvány miatt).

Az alapítók elképzelése szerint a legtöbb amerikai populáris zene az ír tradíciók mentén építkezik, amelyeket a bevándorlók generációi hoztak magukkal az Atlanti-óceánon át. Sinead O’Connor és Van Morrison is énekelt a lemezeiken, de dolgoztak együtt – sok más mellett – Willie Nelsonnal, Mick Jaggerrel, Tom Jones-szal, a The Rolling Stones-szal és Ry Cooderrel is. Közel 6 évtizedes tevékenykedésük bizonyítja, hogy nem csinálták rosszul azt, amelyhez a legjobban értenek: egy sor művésznek biztosítottak úgymond háttérzenét, akiknek a zenéje nem áll túl távol az ír mulatságtól és balladától. Múltbéli erőfeszítéseikkel ellentétben, hogy nyissanak a country zene, a mexikói népdalok vagy mondjuk a regionális spanyol zene felé, végül egyértelműen az ír hangzás mellett kötöttek ki.

Legutolsó megjelent albumuknak, a 2012-es Voice of Ages-nek nincsen vezérlő műfaja vagy koncepciója, így a legjobb értelemben vett összevisszasággal szólalnak meg az 50. évfordulóra meghívott vendégek eltérései ugyanúgy, mint a hasonlóságaik. Így talán ez az egyetlen olyan album a zenei történelemben, ahol a Pistol Annies kart karba öltve szólal meg a Decemberisttel, az ír rockabilly énekesnő Imelda May a galíciai skót duda mester Carlos Nunezzel. A Paddy Moloney vezette együttes zenéje mindazonáltal nemcsak tisztán a tagok muzikális hozzáállását tükrözi, hanem naprakészen reflektál az uralkodó populáris trendekre is. A Voice of Ages az aktuális indie folk és country között ingadozik, ahol főszerepet játszanak az énekelt harmóniák, kiegészülve jó néhány tökéletes előadással, mint például a Pistol Annies csillapító Come All Ye Fair and Tender Ladies-e, a Secret Sisters ékesszóló Peggy Gordon-ja vagy a Carolina Chocolate Drops izgága és duhaj teljesítménye, a Pretty Little Girl.

Az egyik legjobb és legvalószínűtlenebb cameo az albumon az amerikai űrhajósnő, Cady Coleman fellépése, aki azon túl, hogy bevallottan The Chieftains rajongó, még fuvolázni is tud, és kölcsönkért hangszerekkel játszik csodálatos dallamokat, amelyeket az űrben rögzítettek. Ez adja az alapját a The Chieftains in Orbit című dalnak, amely méltó zárása annak a korongnak, amely szemléletesen követi nyomon a zenekar Amerikán túlnyúló zenei hatását. Az összesen 15 dalból álló lemez mellé kapható volt egy deluxe változatú kiadás is, amelyben egy bónusz DVD-n werkfilmszerűen tudunk belepillantani a lemezkészítés folyamatába, valamint a School Days Over című Low Anthem dal videóját is megnézhetjük.

Szilvási Krisztián

2020.04.08