1926-ban Kálmán Imre (a képen ülve) New Yorkban járt, A cirkuszhercegnő című operettjének színrevitelét készítette elő. Esténként a Broadway színházainak különböző musical előadásait nézte meg. Habár „idegenkedett a musicalek számára szokatlan hangzásvilágától, el kellett ismernie az előadások pörgő ritmusát, jól megkomponált revüképeit, a lendületes táncok magával ragadó hatását. Nem kerülte el figyelmét a közönség lelkes tapsa sem”. Miután visszatért Bécsbe, tapasztalatait elárulta legközelebbi alkotótársainak, azonban arra nincs kézzelfogható bizonyíték, hogy az új operettjük témáját mennyire befolyásolták ezek a tengerentúli benyomások. Mindenesetre A chicagói hercegnő „cselekménye utólag, a kor eseményeinek ismeretében nagyon is aktuálisnak tartható”.

Amellett, hogy a primadonna és a táncoskomikus szerepe is amerikai nemzetiségű, az alkotók a történetben és a zenében egyaránt kényes területre tévedtek. A chicagói hercegnő révén ugyanis a jazz betört a bécsi operett tradicionális világába. Az olyan hagyományos és klasszikus operett elemek, mint a keringő, a csárdás vagy épp a bécsi dalok mellett ugyanis charleston és foxtrott is szerepelnek a partitúrában, összességében valódi kortárs zenei anyag született, amelyen nyomott hagyott a musical műfaja is.

A bécsi ősbemutatón Sándor Borisz koronaherceget maga a színigazgató, Hubert Marischka (1882-1959, a képen állva), Miss Mary Lloydot, az amerikai milliomoslányt Rita Georg (1900-1973) német szoprán, James Bondyt Richard Waldemar (1869-1946) osztrák színész, Rosemarie Sonjuschka morenai hercegnőt Elsie Altmann (1899-1984) osztrák színésznő alakította, XXVII. Pankraz, Sylvaria királya szerepében pedig az osztrák színész, Josef Egger lépett színpadra. Az előadás óriási közönségsikert aratott, már közben is számos alkalommal csendült fel taps, de a finálé után 15 percen keresztül ünnepelték az alkotókat és a színészeket. Az ősbemutatót követően még több száz alkalommal tűzték műsorra A chicagói hercegnőt.

A kritikusok azonban közel sem lelkesedtek ennyire, fanyalgó beszámolókat írtak az új Kálmán operettről. A Neue Freie Presse című újság Jazz gegen Csardas (Jazz a csárdás ellen) címmel közölte le Ludwig Hirschfeld írását, amelyben „a régi bécsi stílus és az új zenei elemek szembeállításával foglalkozott”. A New York Times pedig szarkasztikus hangnemű beszámolójában „azt feszegette, hogy eladta-e egy tál lencséért (azaz a jazz közönségvonzó hatásáért) Kálmán a bécsi zene elsőszülöttségét, vagy rátalált a stílusra, amely megtartja mindkettő erényeit, a legjavát hagyva meg egyikből is, másikból is?”. Azonban olyan vélemények is megjelentek, hogy sokkal jobban sikerültek azok a zenei részek, amelyek az új típusú zene hatására születtek, mint a tradicionális stílusban komponáltak. Azonban a kritikák egyöntetűen dicsérték „a rafinált hangszerelést”, továbbá kiemelték Hubert Marischka alakítását is, amelyet egyöntetűen a színész jutalomjátékaként hirdettek.

Kálmán Imre életében azonban óriási változást is hozott A chicagói hercegnő. Ennek a darabnak a próbáin ismerkedett meg ugyanis az orosz, a korábban statisztaszerepeket játszó és varietékben fellépő Vera Makinszkajával, akit két évvel később vett feleségül, 1930 és 1936 között három gyermekük is született.

Az osztrák és a magyar bemutatókat követően Berlinben, Drezdában, Münchenben és Varsóban is bemutatták Kálmán ezen operettjét. A művet sokáig nem játszották, például a náci Németországban az összes operettjét betiltották, de ezt különösen, mivel olyan degenerált zenéket tartalmazott, mint a charleston és a foxtrott. A 20 század végétől kezdve azonban újból és újból műsorra tűzik a világ számos pontján. Zenei anyagát CD-re rögzítették, egy bécsi előadást pedig DVD-n is kiadtak. A Budapesti Operettszínházban 2016. április 22-én tartották A chicagói hercegnő legutóbbi magyarországi premierjét. Béres Attila rendezői és Lőrinczy Attila dramaturgi munkája révén zseniális színrevitel született.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Winkler Gábor: Operett I-II.; wikipédia; operetten-lexikon.info

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.