1597

„Agyagedénybe zárt Isten-sugár az ember.”

Emlékkönyv Gárdonyi Gézáról

Június 13-án, a 85. Ünnepi Könyvhét keretein belül a Kisfaludy Károly Könyvtár olvasótermében Pereszlényi Zoltán és Cs. Varga István professzor úr mutatták be az Agyagedénybe zárt Isten-sugár – In memoriam Gárdonyi Géza című kötetet.

Igaz, hogy már elmúlt a Gárdonyi-emlékév és születésének 150. évfordulója, mégis a tavalyi év eseményei tükröződnek vissza ebben az emlékkötetben. A szerzők több szálon kötődnek Győrhöz: Pereszlényi Zoltán nagykövet úr nagyapja az a Pereszlényi János volt, aki befogadta Kossuth Lajos utcai házába a Győrbe érkező Gárdonyit, Cs. Varga István pedig kapuvári születésű, a győri bencés gimnáziumban érettségizett, jelenleg Egerben él.

Először Cs. Varga István méltatta Gárdonyi Géza költészetét, mivel ő nemcsak regényeket, meséket, elbeszéléseket írt, hanem verseket is. Poétikája Ady Endre megbecsülését is kiváltotta, Kosztolányi is több versét közölte a Nyugatban.

Pereszlényi Zoltán nagyapja, Pereszlényi János református lelkész, a negyvennyolcas forradalom lelkes követője volt. Deák Ferenc temetésén ő mondta a gyászbeszédet.

Miután hazatért az emigrációból, újraindította a Hazánk című lapot, a ’48-as Függetlenségi Párt szócsövét. Ziegler Sándor is elkötelezett híve volt a negyvennyolcas eszméknek.

Gárdonyi Géza a Győrben eltöltött éveit irodalmi munkássága szempontjából kudarcként éli meg. Az emlékkötet igyekszik reális képet mutatni Gárdonyiról, és eloszlatni a különböző tévhiteket. Nem volt nőgyűlölő, gyönyörűen rajzolt, festett és kiválóan hegedült. Szegedi tartózkodása idején kötött barátságot Dankó Pistával, több nótának ő írta a szövegét. Egyik híres karácsonyi énekünket, a Fel nagy örömre címűt is Gárdonyinak köszönhetjük. Foglalkozott botanikával is, egri háza körül füvészkertet hozott létre, amelyet hazai és külföldi útjairól hozott növényekkel gyarapított. Gyűjtötte és mikroszkóp alatt vizsgálta Eger környékének ízeltlábú faunáját, még egy bikapókfajt is felfedezett. Számára Eger a megtérést és megértést jelentette.

Cs. Varga István professzor úr kitért Gárdonyi lelkiségére, vallásosságára is. Az „egri remete” nem sorolható egyetlen irodalmi körhöz sem, híján volt a kor haladó irodalmárait jellemző nagyvárosi, polgári háttérnek. Juhász Gyula így fogalmazta meg Gárdonyi helyét az irodalmi panteonban: „Ő nem utóda senkinek, és őt nem is igen utánozza senki.” Nyitottsággal fordult a legkülönfélébb irodalmi formák és írói csoportosulások felé. Ady Endre például a „magyar Dickensnek” nevezte, mások a „magyar Tolsztojt” tisztelték személyében.

Agyagedénybe zárt Isten-sugár az ember.” – ezt hagyta örökül fiainak Gárdonyi Géza. Ha agyagedénybe zárt Isten-sugár az ember, akkor az Isten sugár az a fény, amely átlényegíti, amely testté teszi a papirost, amely igaz és örök érdekeket, értékeket szolgáló kapocs író és olvasó között. Ha tudjuk, ki az ember és mi a könyv, akkor rájövünk, Isten-sugárról beszél Gárdonyi Géza a Lámpásban, amikor azt mondja: „A lámpás én vagyok. Világítok a sötétségben. Utat mutatok! Nálam nélkül vak a látó is.” Titkosnaplójában így írt: „Az író munkájának az emberjavítást kell szolgálnia: nem Miseserét énekelni, hanem Alleluját az emberi élet jövőjén. Vödrönként hordani a tiszta vizet a lecsapolhatatlan mocsárba.”

A most megjelent, tavaly, Egerben megrendezett Gárdonyi-konferencia anyagát tartalmazó Agyagedénybe zárt Isten-sugár – In memoriam Gárdonyi Géza című kötet a harmadik része az egri önkormányzat által finanszírozott, Egri jubileumok elnevezésű kiadvány-sorozatának, amellyel az egri büszkeséget kívánják növelni, valamint emléket állítani azoknak, akik nemcsak itt születtek, éltek, dolgoztak, hanem teljes szívvel szerették Egert, s égbe emelték a várost.

A kötetben, amely a Hungarovox Kiadó gondozásában jelent meg, az író déd- és ükunokája is vall a bennük élő Gárdonyi-képről. Gárdonyi Géza a nemzete lelkéért felelősséget érző író volt; hitte, az olvasó Isten-sugárra vágyik; hitte és vallotta, az Isten-sugár a művészet lényege. A legjobb száz könyv között három Gárdonyi mű van (Egri csillagok, Láthatatlan ember, Ida regénye), és a Nagy Könyv is az Egri csillagok lett. Érdemes tehát most is újra elővenni valamelyik művét!

A könyvbemutatón természetesen Eger kapcsán az egri borokról is szó esett, mivel Cs. Varga István személyében egy egri fertálymestert ismerhettünk meg, valamint a rendezvényt Gárdonyi-versek színesítették.

 

Nagy Mária

2014.06.16