Így eldöntetlen marad a kérdés, hogy a jelenlegi határtól négy kilométerre, Gömörben található várat 1357-ben, Nagy Lajos engedélyével a Tornay testvérek, vagy harminc esztendővel később, már Zsigmond jóváhagyásával a Tekus nemzetség Egyed nevű sarja húzta fel. Az biztos, hogy itt is egy öregtorony állt először, amit aztán fallal vettek körül. Erre a falra pedig idővel bástyák, ágyúknak való rondellák is épületek. De akkor már eltűnt a föld színéről a Tekus nemzetség, sőt fiú utód nélkül halt meg a várat 1406 óta birtokló Berencsi István is 1440-ben. Ekkor került a képbe az első Bebek, mégpedig Imre, aki viszont az 1448-as, második rigómezei csatában segítette Hunyadi Jánost, és halt is hősi halált mellette. Ezt a lehetőséget használták ki aztán Giskra huszitái, akiknek jól jött ez a forgalmas utak fölé magasodó, 366 méteres sziklára rakott vár. Nem is akaródzott elmenniük innen, elsarcolgatták volna az utakon járó kereskedőket, egyszerű utazókat az idők végezetéig.

A kiadványokban a vármegye várairól is olvashat (ÓMI Városi Könyvtár CC BY-NC-ND)

Ezért kellett Hunyadi Jánosnak megostromolnia Tornát, ami a husziták kiverése után ismét a Bebek família kezére került. Bebek Imre pedig később Ferdinánd hűsége helyett a nemzeti királyt, Szapolyait választotta, így 1556-ban a császári seregek sikerrel megostromolták Tornát, amit aztán a gömöri főispáni címet is bíró Bebek György rögtön vissza is foglalt. 1560-ban Mágócsy Gáspár vásárlás útján jutott hozzá, de két esztendő múlva török fogságba kerül, ahonnan 14 ezer jó aranyakért azért kiváltja magát, és 1564-ben már egri kapitányként szolgálja Bécset. 1612-ben aztán Torna Bethlen Gábor fejedelem kezére kerül, és csak az 1624-es bécsi békében kapja vissza a császár. Időközben azonban a török is megkezdi portyáit a térségben, így 1652-ben és 1675-ben is kirabolja és felégeti a vár alatt lévő mezővároskát. 1678-ban Teleki Mihály kancellár uram seregei vonulnak fel a vár alá. Az őrség magyar katonái ennek hatására levágják a császári zsoldosokat, és átadják az erdélyi hadaknak az erősséget. Egy évig tart ez a világ, utána ismét a császár az úr Tornában. 1683-ban aztán jön Ibrahim pasa és Thököly a kurucaival, de csak két évig áll fenn a kuruc világ Tornán.

Tornaalja történetéről itt is olvashat (ÓMI Városi Könyvtár CC BY-NC-ND)

A kiürített várat 1685-ben Bécs parancsára jórészt felrobbantják, de állítólag még 1848 telén is van fedett hajlék itt, amit éppen a honvédek gyújtanak fel. Aztán a II. világháború harcai rombolják tovább a falakat, amelyeket a Castrum Thorna nevű egyesület szeretne mostanában megmenteni.

Címlapkép: pangea.blog

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu