68

Sándor, József, Benedek és a zsák meleg


tavasz-forumhungaricum

Valóban jókora zsák meleggel érkezett az idén Sándor, József és Benedek, akik a mondás szerint ebben a durva vászonból készült régi tárolóeszközben szokták meghozni az igazi tavaszt.

S valóban, a Kárpát-medencében, de ezen az égövön is általában március végére szokott beállni a tavasz, tehát kevés kivétellel, de megérkezik ekkorra a meleg idő. És pont ezekben az esetleges kivételekben is van a történet lényege, hiszen a három naphoz kapcsolódó népi jóslások borús, hideg idő esetére esős, saras őszt, gyenge termést, az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő a „szokásosnál” több halottat jelent az egész évre. Ha pedig hét ágra süt a nap, akkor meleg lesz a nyár is, beérik majd a gabona, és nem kell szűkölködnie senkinek. A „böjti szeleknek” is adtak szerepet eleink, mert ezek megjelenése száraz nyarat hoz, elmaradása pedig esőset, amit éppen az aratás és a szénaszárogatás miatt nem annyira szeretnek. Már csak azért sem, hiszen az esőben megdőlt, elgazosodott gabonát jóval nehezebb volt aratni, és az eső miatti kipergés nagy szemveszteséget, károkat is hozott. Hasonló bajok voltak az esős nyarak szénagyűjtésével is, hiszen a többször is megázott, újra megszárogatott széna minősége romlott, a penész is könnyebben megtámadta a kazalban, padláson.

tavasz-balatonlelle

Tavasz Balatonlellén (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

A jó idő beköszönte aztán elindította a mezőgazdasági munkálatokat is. Hagyományosan sok helyen ezekben a napokban fogtak hozzá a tavaszi szántáshoz, vagy éppen ekkor engedték ki a méheket, hiszen lassan virágba borulnak a kökénybokrok, majd a gyümölcsfák is. Aztán akinek nem maradt szénája, az egészen biztos, hogy a teheneket is kihajtotta a legelőre, hiszen már sarjad ilyenkor a fű. A szántás és boronálás után hozzáláttak a vetéshez is, és az asszonyok megkezdték a munkát a konyhakertben. Legelőbb a hagyma dugványozásával, aminek Benedek napján Szeged környékén hagyománya volt. És hát a szegényebbeknél, a takarékosabbjánál lassan eltették a csizmákat és a cipőket, és megkezdődött a mezítlábas élet is, ami eltart aztán majd késő őszig, szinte az első fagyokig, mert a cipő nagy érték volt mindig, még a két világháború közötti Magyarországon is.

kistelegdi-malom-templom

Szent József tiszteletére emelt templom Pécs mellett (Csorba Győző Könyvtár, Dr. Kistelegdi István CC0)

Végül eme három jóemberről is essék szó: Sándor a görög Alexandrosz magyarított alakja. Jelentése: férfiakat megvédő, de a leghíresebb viselője e névnek, Nagy Sándor nem csak megvédte, de uralma alá is hajtotta a férfiakat, jelesül a hatalmas perzsa birodalmat. Józsefet, a szent családfőt talán nem is szükséges bemutatnom: az ácsként három tagú családját eltartó, a mesterséget nevelt fiának is átadó szent nagy tiszteletnek örvendett a magyarok körében is. A tiszteletére szentelt templomok mellett a 18. századtól neve is az egyik legnépszerűbb volt a kereszteléseken. De ez aztán a múlt század végére elvásott, mint ahogyan a keresztelők is lassan kimennek a „divatból”. A tavaszi napfordulót elhozó Benedeket, a szent rendalapítót, Európa védőszentjét és tanítóját eme írás keretei között képtelenség lenne bemutatni, de remélhetőleg erre is sor kerül majd.

Címlapkép: Virágzó gyümölcsfák Cserszegen (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2020.03.23