272

Verselj Győr! ‒ Interjú Zink Adél főszervezővel

SzaSzi írása

zink-adel

Győrben néhány éve már különleges esemény a költészet napja. A szemfüles járókelő városszerte piros masnikra lehet figyelmes. Az oszlopokra, fák ágaira, kerítésre, padra aggatott kis csomagocskák verseket, idézeteket rejtenek, s megtalálójának a költészet varázslatából juttatnak egy csipetet.

Neked is szól! Ha akarod. Vedd el, vidd magaddal! Töltsd fel a lelkedet költészettel!” – üzeni. Vannak, akik már várják, hogy az idén is megjelenjenek a piros szalagok az utcákon. A háttérben munkálkodó kis csapatról, az eseményről, az idei készülődésről kérdeztük a főszervezőt, Zink Adélt, a Zink Event vezetőjét.

Kinek az ötlete volt és hogyan indult ez a megmozdulás? 

Rendezvényszervezéssel foglalkozom, főleg gyerekekre fókuszálunk. Ehhez kapcsolódóan több éven keresztül indítottunk kampányokat a rászoruló gyerekekre koncentrálva, hol tartós élelmiszert, hol játékot gyűjtöttünk. Négy éve fogalmazódott meg bennem, hogy kellene már valami olyan, ami nem feltétlenül a rászorulóknak szól, hanem mindenkinek. Olyan, ami egy kicsit felráz, kizökkent a megszokottból. Ahogy kipattant az ötlet, hirtelen felgyorsultak az események, a környezetem is „ráharapott” a témára. Két hét volt a költészet napjáig, és sok döntést kellett hozni. Hasonló kezdeményezésről vagy külföldi példáról nem hallottam, így mindent nekünk kellett kitalálni. Például a piros masnit, ami figyelemfelhívó, kicsit ajándékjelleget ad a dolognak, és ami a lényeg, hogy nem nézik a kirakott cetlit, a versüzenetet szemétnek. Kellett a felirat is, hogy az emberek bátran el merjék venni.

Ezek szerint egy egész csapat áll mögötted?

Igen, egy kb. 10 főből álló lelkes társaság, főleg barátok, munkatársak és természetesen a csodás szüleim. Ő nélkülük ez az egész csak egy ötlet maradt volna. Nekik köszönhetően viszont városi szintű megmozdulássá vált.

Miről szól ez a kampány? Milyen célokat tűztetek ki?

A költészet napján természetesen a versekre szeretnénk az emberek figyelmét irányítani. Sokan érezzük úgy, hogy néha ki kell szakadni a napi rutinból, fel kell oldódni a gondjainkból, fel kell tekinteni a telefonunkból. A vers képes erre, egy olyan lelki töltetet ad, ami felszabadító hatású.

Az indulás óta mi minden változott? Milyen irányba fejlődött a projekt?

Igyekszünk évről évre többet kirakni kb. 50-70 darabbal, kicsit mindig megdöntjük a saját rekordunkat. Ez a negyedik évünk. Először 200 darabot vállaltunk, az idén már 450-nél tartunk. Tavaly jött az ötlet az egyik barátnőmtől – aki óvó néni és a Verselj Győr lelkes résztvevője –, hogy külön a gyerekeknek is készüljünk. Nem fehér, hanem bézs színű papírokra nyomtattuk a gyerekverseket, bevontunk néhány óvodát, ahova, mint a Mikulás besurrantam, és az udvarokon mindenfelé kiakasztottam. Nagy örömöt szereztünk, de ez még, úgy érzem, eléggé gyerekcipőben jár.

verselj-gyor

Mennyivel az esemény előtt kell elkezdenetek a készülődést?

Másfél hónappal korábban már vannak feladatok, de a nagy munka a csomagolás napján van. Ilyenkor manufaktúra jelleggel beindul a „masnizás” az én kb. 30 négyzetméteres otthonomban, ami a nap végére „masnimezővé” alakul. Nagyon hálás vagyok a baráti körnek és a munkatársaknak, akik ebben részt vesznek a szabadidejük terhére. Palacsintával igyekszem őket motiválni, amiért ebben az őrületben támogatnak. Nekem egyébként nem is engednek mást csinálni, csak sütöm, sütöm a sok palacsintát. A kirakás napja, illetve éjjele is nagyon jó hangulatúra szokott sikerülni. Fotós barátaink is elkísérnek, sok pillanatot megörökítenek. Indulás előtt az elmúlt évi képeket nézegetni nagyon lelkesítő, ilyenkor a jó sztorik sem maradhatnak el. Az igazi fiatalos „buli” az éjszakai kifüggesztés. Törekszünk arra, hogy jól látható és elérhető helyekre kerüljenek a cetlik, de mindig van egy kis vetélkedés is, hogy új, izgalmas pontokat találjunk. Van néhány ikonikus is, mint például Baross Gábor keze vagy a könyvtár kilincse.

A Verselj Győr! népszerűségét senki nem vitatja. Mit gondolsz, miben mérhető az akciótok sikere?

Valójában nincs bennünk elvárás, bár fontos számunkra a cél. Elértük, hogy olvassanak verset, elértük, hogy egyre többen ebbe az irányba forduljanak. A visszajelzések sok pozitív élményről számolnak be, ha sikerül egy-egy ember napját szebbé tenni, akkor már elégedettek lehetünk. Különösen jó olvasni, ha valaki arról számol be, hogy a vers mennyire beleillik az élethelyzetébe, vagy mennyire sokat kapott általa. Az idei első verset én is megkönnyeztem, mert annyira betalált, abban a pillanatban nagyon nagy hatással volt rám. A belső érzéseinket gyakran nem vagyunk képesek hétköznapi emberként megfogalmazni, ezt tudja a költő. A vers bármikor képes töltetet adni. Szeretném, ha ezt más is megtapasztalhatná.
Egyébként a levélke tartalmaz egy e-mail-címet, Facebook ill. Instagram elérhetőséget, ahová lehet fényképet, reflexiót küldeni. Rengeteg pozitív energia áramlik így vissza. Negatív kritikára nem is emlékszem. Kellemes meglepetés az is, hogy egyre több a saját költemény, kb. 30-40%. Ilyenkor a cetlire a beküldő neve is rákerül. Kezdetben persze voltak nehézségek, például a hivatalokban nem értették, mit is akarok, bár nem támasztottak akadályokat sem. Sokan vagyunk, és a legnagyszerűbb, hogy mindenki hozzátesz valamit.

Volt-e érdeklődés a média részéről?

Rögtön az elején feltűntünk a helyi médiában, sőt az egyik kereskedelmi csatorna híradójában is kaptunk egy pár percet. Őszintén szólva erre nem is számítottam. De arra sem gondoltam, hogy ez egy több évig futó projekt lesz.

Hogyan tovább? Milyen terveitek vannak?

Volt, aki azt javasolta, hogy országos szintűvé fejlesszük, de mivel saját erőből és anyagi forrásból megy, annak is örülünk, ha az eddig felvállaltakat véghez tudjuk vinni. Jelenleg főleg a belvárosban terítjük a költészetet, és Adyvárosba, Marcalvárosba is jut valamennyi. Az egész városra kiterjeszteni is nagy dolog lenne, de ehhez már szponzorokra és további önkéntes segítőkre lenne szükségünk.

verselj-gyor-zink-adel

Az idei évben is közzétettétek a felhívást, de a helyzet speciálisan alakul. Mi lesz az akciótokkal?

A járványügyi helyzetre való tekintettel volt egy pillanat, amikor úgy gondoltuk, hogy el kell halasztani az egészet. Ahol csak lehetett, közzé tettük: „A Verselj Győr nem marad el, csak várat magára!” Mégis azt hiszem, hogy éppen az ilyen időkben van a legnagyobb szükség arra a bizonyos lelki töltetre, ezért virtuálisan keressük a megoldást. Sok ötletünk van, azt javaslom, hogy az érdeklődők a Verselj Győr! Facebook-oldalát, Instagram-oldalát kövessék.

Végül Zink Adélról, az ötletgazdáról és főszervezőről mit lehet tudni?

Humán beállítottságú vagyok, ének szakos tanítóként intézménytől függetlenül tartok a legkisebbeknek zenés foglalkozásokat. Emellett rendezvényszervezőként és Pötyi bohócként is ismernek. Az egész családom zenész, művészember, így számomra művészetet adni természetes. De a program nem rólam szól, hanem egy közösségről, amelybe beletartoznak azok, akik csomagolják a verseket és azok is, akik ezeket kapják, olvassák. A sikereket mindig megosztom, persze a palacsinta is nagy motiváció.
Ezúton szeretném megköszönni a segítséget a csodálatos barátaimnak és családomnak! Rájuk mindig számíthatok, a legnehezebb dolgokon is átkísérnek, és mindig segítenek, hogy évről évre eljuthassunk odáig, hogy azt mondjuk sokak örömére: Idén is lesz Verselj Győr!

„Szóljon a költészet napja az olvasásról! Verseljünk újra együtt! Verselj Győr!”

SzaSzi
Fotók: Óbert Klára (1-4. kép)

2020.03.20