74

Ahol Bercsényi bölcsőjét ringatták


temetveny-var

A Vág melletti sziklára épült Temetvény várának még az is lehet, hogy a vikingekhez van köze. Pontosabban az orosz fejedelemségek megalapításánál fontos szerepet játszó varégokhoz, akik a nagy orosz folyókon érkeztek az Északi-tengerről, és jutottak el egészen Konstantinápolyig.

Varég alapítású volt a kijevi nagyfejedelemség és maga Kijev városa is, amit aztán Álmos fejedelem 887 körül hódoltatott a Levédiából való elköltözés után. Itt történt, hogy az orosz szolgálatban lévő kunok mellett a varég Rosd nemzetség is csatlakozott a honfoglalókhoz. 1241 után pedig királyi adományként a Rosd nemzetségből származó Demeter és Mihály ispánok emelték az első várat itt, a sebes folyású Vág partján. De nem voltak hálás emberek ezek a Demeter és Mihály ispánok, mert az atyja ellen lázadó V. István mellé álltak, a források szerint. Aki aztán hatalomra jutva szolgálataikért cserében meg is erősítette IV. Béla adományát. Temetvény Csák Máté terjeszkedéséig volt a Rosd nemzetség birtokában, a nagyúr halála után pedig királyi vár lett.

temetveny-var

Temetvény régi fotón (Jósa András Múzeum CC BY-NC-ND)

Nagy Lajos egyik nádora Kont Miklós volt, az Ujlaki család megalapítója. A jeles família birtokait annak kihalásáig (1524) Temetvény vára is gyarapította, majd a királyra visszaszálló várat az ekkor már igen csak pénzszűkében lévő II. Lajos a Fuggerekkel is üzletelő és rettenetesen gazdag Thurzó Eleknek zálogosította el. A Ferdinánd pártjára álló, és Rotterdami Erasmussal is levelező Thurzó Elek országbíró is volt, de a nádorokat is adó família száz esztendő múlva ugyancsak kihalt. A vár ezután a Bercsényi családé lett. Ez a jeles família Veszprém vármegyéből indult és a László nevezetű családalapító II. Lajos udvarában szerzett érdemeket és Bars vármegyében birtokokat. Megkapták aztán Temetvény várát is, ahol 1665. december 6-án a család legnevezetesebb tagja, Miklós is meglátta a napvilágot.

bercsenyi-miklos

Tornyai János festménye Bercsényiről (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

És innen is menekült 1701-ben Lengyelországba, mikor összeesküvés és hűtlenség miatt érte jöttek a bécsi uralkodó katonái. Hogy egérutat nyerjen a hegyek között, hű emberei még néhány napon át tartották Temetvény várát. Amely egy 1668-as összeírás szerint nem volt már a legjobb állapotban. A külsővár fala helyenként le is dőlt, és az egy szem tarack mellett két szakállas puska állt csak mint tűzerő a védők rendelkezésére. Az erődítmény meghatározó eleme a hajdani öregtoronyból kialakított nagy sarokbástya volt, de volt persze udvara, palotarésze és kápolnája is Temetvénynek. És aztán 1701-ben minden a levegőbe repült Bécs parancsára, nehogy valamikor is rebellisek fészke lehessen. Azóta pusztulnak a falak, magyar felirat itt sem található a romok környékén, nyaranta állítólag Pozsonyból érkező diákok dolgozgatnak konzerválásán.

Címlapkép: A vár jelenlegi állapotában (Wikipédia)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2020.03.17