103

Best of Petőfi Sándor

Ünnepi válogatás a költő magyar zenekarok által megzenésített verseiből

Mi jut eszünkbe a mai dátumról? Március idusa, nemzeti ünnep, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja. A Lángoló Gitárok a mai napra összeállított egy olyan dalválogatást, amelyben különböző magyar zenekarok és előadók megzenésített Petőfi-verseiből szemezgetnek a Hobo Blues Bandtől Koncz Zsuzsán át a Belgáig.

Kokárda, iskolai ünnepség, sípoló mikrofonok, szavaló gyerekek, iskolaigazgatók suta szónoklatai a 12 pontról, Landerer nyomdája, Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, a Pilvax kávéházban gyülekező márciusi ifjak, Jókai Mór, Vasvári Pál és mindenekelőtt Petőfi Sándor. Szinte már közhely, mennyire nem képzelhető el március 15-ödike Petőfi nélkül. A mindössze huszonhat évet élt költő olyannyira a forradalom emblémájává vált az azóta eltelt több mint százhetven év alatt, hogy tulajdonképpen nincs olyan ember hazánkban, aki legalább a Nemzeti dal első sorait ne tudná felidézni, és ez így is van rendjén. Anélkül, hogy irodalomtörténészt akarnék alakítani, tény, hogy rövid élete ellenére hatalmas életművet hagyott az utókorra, és még engem is meglepett, hogy egy kis kutakodás után mennyi megzenésített versét lelhetjük fel a magyar könnyűzene gyakorlatilag bármelyik területéről. A lista tartalmaz olyan előadókat, akikre bárki számíthatott, hiszen Hobo például mindig is híres volt a költészet iránti elhivatottságáról, de arra talán már kevesebben mertek volna fogadni, hogy az Akela is szerepel majd az összeállításban.

Akela / Pokolgép: A farkasok dala

Kezdjük hát velük, ha már szóba kerültek! Az 1995-ös Fekete bárány albumon stílszerűen A farkasok dalát dolgozták fel Főnökék, az egyébként is erős album egyik legjobb fejezeteként. Az 1847 januárjában íródott vers nem csak őket ihlette meg a magyar metálosok közül, hiszen kilenc évvel később a Pokolgép is elkészítette a maga verzióját, amely egyben A Túlélő című lemez nyitódala is lett. Érdekes megfigyelni, hogy mennyire másként közelíti meg az alapanyagot a két banda, hiszen amíg Kukoveczék egy szimfonikus elemekkel megtűzdelt, himnikus power metal számot faragtak a versre, addig Főnökék egy hamisítatlanul akelás, dzsunga thrash-dalban három perc alatt letudják az egészet, ami pont ettől és pont így jó.

Hobo Blues Band: A farkasok dala / A kutyák dala

Bár Hobo József Attila-feldolgozásai ismertebbek, természetesen nála sem maradhatott ki Petőfi. A 2008-ban megjelent Bolondvadászat című dupla albumon A farkasok dalának megzenésítése mellett annak jóval kevésbé ismert ikertestvére, A kutyák dala is helyet kapott. Érdekes zenei megoldás, hogy míg a farkasok nézőpontját egy melankolikus gitárokkal előadott blues kíséri, addig a kutyák énekét magyarnótás, már-már mulatós hangszerelésbe öltöztették, melyről egy szempillantás alatt eszünkbe juthat egy korabeli betyárcsárda nehéz borok illatával fűszerezett levegője.

Ossian: Föltámadott a tenger

Bár Paksi Endrét és az Ossiant divat lenézni sznob körökben, az 1989-ben Félre az útból címmel megjelent második lemez attól még kiváló anyag, a Metál-kezelés vagy a Sex-invázió ma már kissé megmosolygató dalszövege ellenére is. Nem valószínű, hogy a mai rajongóknak sokat mond Galántai Zsolt neve, de Maróthy Zoltán kitűnő gitárjátéka mellett az ő dobolása is sokat lendít a mai füllel is teljesen elfogadható módon szóló anyag dalain. A Feltámadott a tenger című Petőfi-vers feldolgozásában mindketten nagyot alakítanak, és ne vitassuk el, Paksi Endre is hatalmas átéléssel tolmácsolja a szöveget. A dalszerkezet, ami nyilvánvalóan a vershez lett alakítva, szintén tartogat meglepetéseket, érdemes meghallgatni, hogyan cáfolnak rá a mára már szinte közmondásos „kockametál” jelzőre ezen a majdnem harminc éves felvételen.

Ferenczi György és a Rackajam: A magyar politikusokhoz

Nem nagy meglepetés, hogy Ferenczi György 2006-ban kiadott Petőfi című lemezén kizárólag a költő megzenésített versei hallhatók, szám szerint tizennégy: A magyar politikusokhoz, A türelemről, Fürdik a holdvilág..., A kutyák dala, A farkasok dala, Megbántott a rózsám, Falu végén kurta kocsma, A csonka torony, Akasszátok föl a királyokat!, Ki vagyok én..., Szeptember végén, Pató Pál úr, A négyökrös szekér, A természet vadvirága, Kaszárnya. Minden elfogultság nélkül kijelenthető, ha valaki hasonló tematikájú lemezt szeretne összehozni a jövőben, nyugodtan veheti az anyagot kiindulási alapnak, mert valahogy így érdemes ezt csinálni. Az alapműveltségnek számító epizódok mellett legalább ugyanennyi kevésbé ismert vers lett alapul véve a szövegekhez, a hangszerelésnél pedig kitűnő arányérzékkel vegyítették a modernebb elemeket a hagyományosabb bluesos hangzással, elkerülve a gyorsan avasodó, múltba révedő hangulatot. Az már csak hab a tortán, hogy egy-egy olyan vers, mint A magyar politikusokhoz, mennyire aktuális tud lenni még százhetven év után is.

Fonográf: Európa csendes

Meglepő is lenne, ha pont az István, a király szerzői nem dolgoztak volna fel legalább egy Petőfi-verset pályafutásuk során. Fiatalabb olvasóink kedvéért elmondjuk, hogy az Illés, illetve a Tolcsvayék és a Trió tagjaiból megalakult Fonográf a magyar könnyűzene egyik szupergruppja volt, soraiban tudva Szörényi Leventét és Bródy Jánost, nem kifelejtve persze Szörényi Szabolcsot, Németh Oszkárt, Tolcsvay Lászlót és Móricz Mihályt, akiről sokan talán nem is tudják, hogy a rockopera összes, azóta emblematikussá vált himnuszában ő kezelte a szólógitárt. 1984-es Búcsú című koncertfelvételükön elhangzik a Nemzeti dal, közvetlenül utána pedig az Európa csendes lírai hangulatú feldolgozása is.

Koncz Zsuzsa: Nem ver meg engem az isten

Petőfinek persze nem csak forradalmi költeményei voltak, mint minden normális ember, ő is volt szerelmes, és gyakran előfordult, hogy ezeket az érzéseket rímekbe foglalta. A Nem ver engem meg az isten című, 1844-ben keltezett vers szövege alapján akár egy magyar népdal is lehetne, ha nem tudnánk, hogy ő írta, bizonyára Bartók Béla is lelkesen felvette volna a fonográfra, ha Erdélyben elénekli neki egy sokszoknyás menyecske. De mivel Petőfi versét csak olyan száz évvel később énekelte el egy Koncz Zsuzsa nevű menyecske, szegény Bartók ezt már nem élhette meg, ugyanakkor a Fonográf tagjai ezen a lemezen is közreműködnek, de ebből a mondatból már biztos nem jövök ki anélkül, hogy megússzam a jófejkedő szóviccbajnokság vádját. A folkos, countrys dal kifejezetten jól áll a művésznőnek és a versnek egyaránt.

Belga: Megy a juhász a szamáron

Bár az elvakult nemzetvédők bizonyára hazaárulást kiáltanak a dal hallatán, a Belga a Here Comes the Hotstepper zenéjére ráillesztett legalábbis formabontó Megy a juhász a szamáron című Petőfi-átértelmezése a maga módján zseniális, egyben kiváló illusztrációja annak, hogy nem mindig kell túl komolyan venni magunkat, még akkor sem, ha magyarok vagyunk. További versenyzők még a „Hip-hop dalszövegek Petőfi-vers felhasználásával” kategóriában: Copy Con: Őszi dal, Halott Pénz: Szeptember végén, Red Bull Pilvaker Allstars: Föltámadott a tenger, illetve a Rapülők Szívzuhogás című dala.

Iron Maiden: The Ides of March

A végére természetesen be kell szuszakolnunk még egy korai instrumentálist az Iron Maidentől, ami egy olyan Petőfi-vers feldolgozása, amelynek elveszett a szövege. Az induló jellegű alaptéma szép példa a forradalmi eszmék nemzeteken átívelésére, amit a különböző népek fiai szavak nélkül is átérezhetnek. A dal címe ugyanakkor nyílegyenes utalás a mai napra, ezáltal nem maradhatott le a listáról, meg egyébként is megtehetjük.

Reméljük, a teljesség igénye nélkül készült ünnepi összeállításunkban mindenki talált magának kedvére való dalszerzeményt. Egyéként meg olvassatok verseket, az ilyesmi ugyanis sokkal jobb dolog, mint hülye tévéműsorokat bámulni.

NIHIL_AK
Forrás: langologitarok.blog.hu

2020.03.15