Az ötvenes évek magyar gazdaságpolitikája a szovjet tervgazdálkodást másolta minden politikai-társadalmi jellemzőivel együtt. A sztálini szakasz (1953 nyaráig) a kíméletlen represszió (elnyomás, elfojtás, megtorlás), a fogyasztás kárára túlhajtott felhalmozás, a harmadik világháborúra történő felkészülés jegyében zajlott. Ez magával hozta az autarkiára (az önellátás, a gazdasági elszigetelődés politikája) törekvést, a voluntarista gazdaságpolitikát, a szakmai szempontok politikai háttérbe szorítását, a szakképzettség leértékelését, a természeti adottságoktól elszakadó nehézipari beruházásokat (legyen hazánk a vas- és acéltermelés országa).

A kohászat és a bányászat termelésének fokozása érdekében a munkaerő pazarló, gazdaságtalan felhasználása, a termelési eszközök rongálódása, az élőerő egészségének veszélyeztetése napirenden volt. Minden hibát, hiányosságot ellenséges ténykedésnek tulajdonítottak. Mindezt az a körülmény is táplálta, hogy számos műszaki értelmiségi dolgozott ezeken a területeken a háború előtt. Szélsőséges estben a termelés csökkenését, műszaki hibákat, bányászbeleseteket – túl a vélt, de sokszor nem igazolódott gondatlanságon – szándékos kártevésnek értékelték. Fizikai és pszichikai eszközökkel, hamis tanúkkal gyártott bizonyítékok alapján születtek súlyos ítéletek. A vizsgálati anyagban mindezt összekötötték nyugati kapcsolatokkal, melyekből az ellenséges hatalmak számára való kémkedés vélelmezett tényállását igyekeztek megállapítani. Amikor a hatalom elszámította magát, és nem sikerült a vádak bizonyítása, igyekezett úgy visszavonulni, hogy minél kevesebb szeplő maradjon rajta.

A könyvben a perbe fogottak életrajzát, szakmai útját, a rendőrségi, ügyészi és bírói szakaszt követhetjük nyomon, valamint a pro és kontra történő felülvizsgálatokat, illetve több ítélet megsemmisítését. Olvashatunk a vizsgálati szakasz súlyos hiányosságairól, az ítészek párt általi kézi vezérléséről, a vizsgálati ítélkezési fórumok szakmai inkompetenciájáról.

A kötet újabb adalék az ötvenes évek történetének sötét fejezeteiből.

Csiszár Antal