177

100 éve született Pernesz Gyula, ''A kultúra és Győr szerelmese''

Nagy Mária írása

pernesz-gyula

A győri kulturális élet egyik meghatározó személyisége, Pernesz Gyula, a Kisfaludy Károly Színház, majd a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár egykori igazgatója idén ünnepelné 100. születésnapját. 1920. március 8-án született Orosziban, a kultúra és Győr városa iránti szeretetét gyerekkorából hozta.

Elemi és középiskolai tanulmányait Győrött végezte, majd 1944-ben Szegeden magyar-történelem szakos tanári képesítést szerzett. Tanárai Ortutay Gyula és Sík Sándor voltak, akik mellett három évig az irodalomtörténeti tanszék könyvtárosa is volt. A szegedi évek alatt látta a hitleri tankok „szegedi éjszakázását”. Részt vett a szegedi fiatalok tiltakozó felvonulásán, és szemtanúja volt az 1944. március 14-i, Balkán felől érkező, Szegedet megszálló náci seregnek. Az év októberében Várpalotára vonult be katonának. Németország északi részén esett fogságba, ahonnan 1946. május 11-én tért haza.

1946-ban óraadó tanárként kezdett dolgozni, később a Felsőépítőipari Szakiskolában tanított. Egy évvel később Devecserben vállalt tanári állást. 1948-ban az akkori kultuszminisztertől, Ortutay Gyulától megkapta a kinevezését, amelytől kezdve Győrött folytatta pedagógusi és kulturális munkáját. Először népművelési osztályvezető lett a Győri Városi Tanácson, majd a Megyei Tanácson osztályvezető-helyettes, azután a TIT megyei titkára.

1954-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen filozófia szakos képesítést szerzett. 1960. május 1-jétől négy évadon keresztül a Kisfaludy Károly Színház igazgatója volt. 1964. október 1-jén kinevezték a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár igazgatójának, 1981-ben onnan ment nyugdíjba. Igazgatósága idején a megyei könyvtár többször költözött. A Radó-szigeten álló KIOSZK épületét, ahol a könyvtár is működött, lebontották, és az intézmény a Bajcsy-Zsilinszky úti épületbe került.

A hetvenes évek elejére tarthatatlanná vált a könyvtár helyzete. A Megyei Tanács döntése értelmében 1970-ben az akkori Lenin út 4-es számú épületet (ma Baross út 4.) a megyei könyvtárnak utalták ki, kiköltöztették a lakókat, és három évi huzavona után, 1973-ban elkezdődött az átalakítás. 1976. január 2-án adták át az épületet, és a könyvtár megkezdte a működését az új helyén. Pernesz Gyula bedolgozta magát a helytörténeti munkába, szakemberévé vált a területnek, és kivívta a beavatottak tiszteletét is.

Társaival együtt társadalmi munkában a kigondolástól a megvalósításig ott bábáskodott a győrújbaráti úttörő tábor és a győri Kálóczy téri öregek házának, valamint öregek szociális otthonának létesítésénél. Az 1970-es, 1980-as években a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöki tisztét is betöltötte.

Pernesz Gyula élete végéig a kultúra, a könyvek és a művészetek szerelmese volt. Sok művész, író, költő élvezte a barátságát. Rendszeresen sétált szeretett városában, mivel a Széchenyi tér közelében lakott, minden vasárnap délelőtt városnéző sétát tett.

pernesz-gyula

1953-tól a győri sajtó rendszeresen közölte irodalmi, történeti, népművelési és politikai témájú írásait. Tanulmányai jelentek meg a Győr-Sopronmegyei Hírlapban, a Kisalföldben, a Kisalföldi Színház műsorfüzeteiben, valamint a könyvtári szaklapokban. Rendszeresen írt színházi kritikákat. Kutatómunkája során feltárta Ady és Győr, valamint Petőfi és Győr kapcsolatát, illetve több, a Hazánk című lapban megjelent Petőfi vers keletkezéstörténetét.

Pernesz Gyula 1986. március 23-án halt meg. A győri köztemető díszsírhelyén nyugszik. 2002 őszén reprezentatív gyűjtemény jelent meg kulturális írásaiból lánya, Vermesné Pernesz Marianna szerkesztésében.

Nagy Mária

Forrás: Győri életrajzi lexikon. Győr : Győr Városi Könyvtár, 1999; „A kultúra és Győr szerelmese...” Pernesz Gyula. [szerk. és bev.] Vermesné Pernesz Marianna. Győr : Győr Városi Könyvtár, 2002.; ekmk.hu

2020.03.08