A püspöki rezidencia a Káptalandomb északnyugati szegletén található, a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál, ami a korábbiakban az építmény természetes védelméül szolgált. A győri Püspökvár Magyarország legteljesebben megmaradt ilyen funkciójú középkori épülete. Az épületegyüttes minden időben lakott volt, beleértve a XX. századot is. Ezért a történetét vizsgáló teljes körű, szakszerű régészeti és műemléki feltárásra nem kerülhetett sor. A kora középkorra vonatkozó írásos források híján olykor csak következtetni lehet a részletekre. Nagy vonalakban arról, ami ismert.

A győri püspökség élén 1337-től 1375-ig Kálmán püspök, Károly Róbert király „természetes”, azaz törvénytelen fia, Nagy Lajos király féltestvére állt. Benne tiszteljük a győri püspöki palota kiépítőjét. Kevéssel az építkezés után rezidenciáját elválasztotta a vár többi részétől: téglafalakkal határolt, 14 méter széles, legalább 6 méter mély, belső támpillérekkel erősített szárazárkot építtetett, s hozzá pártázatos lezárású kaputornyot emeltetett. Az árok felett falazott, ill. faszerkezetű híd vezetett a felvonóhidas kapuhoz. Ezzel az építkezéssel különült el a belső vár (arx) a külsőtől.

Mátyás király uralkodásának utolsó évtizedében, 1481-86 között Nagylucsei Dóczy Orbán volt a győri püspök. Az ő működésének az idejére tehető, hogy az Anjou-kori kaputorony déli oldalához – elbontva a korábbi építményt ‒ részben a szárazárokba nyúlóan kétszintes, sokszög alakú, támpilléres építményt emeltek. Ennek emeletén alakították ki a várkápolnát, ami a mai napig építtetője nevét viseli. A kápolna jelenlegi állapotát Simor János püspök (1857-1867) megrendelésére, Lippert József tervei alapján végzett historizáló felújítás révén nyerte el 1858-60-ban. A kápolnában szokatlan módon több Kossuth-címer is látható, melyekkel Simor püspök az 1848-49-es szabadságharc leverését követő passzív ellenállás iránti rokonszenvét kívánta kifejezni. Ebben a kápolnában, egy fali fülkében kapott helyet a későbbiekben Szent Hedvig lengyel királynő és Szent II. János Pál pápa ereklyéje.

Nagylucsei Dóczy Orbán további építkezések révén bővíttette és szépíttette a palotát. A székesegyházra tekintő keleti homlokzat egy részének ablakait kicseréltette későgótikus kőkeretekre, és a várfal északi csatlakozásánál emeletes bővítményt illesztetett a homlokzathoz. Második emeletet húzatott a teljes palotára, és legkésőbb ekkor kiépítették az északi palotaszárnyat is a nyugati várfalig. Az építkezésekhez tartozott a kápolna, a kaputorony, a keleti homlokzat díszes kifestése is.

A következő nagy volumenű átalakításra – tulajdonképpen erődítésre ‒ a XVI. században került sor. A régi szárazárokba egy nagy alapterületű kazamatát építettek, föléje pedig egy több mint 100 méter hosszú építményt – mindkettőt raktározás céljára. Ugyanekkor alakították át a középkori kaputorony kapuját a máig megmaradt felvonóhidas szerkezetté. A kaputorony északi oldalán ekkor készült el a napjainkban meglévő csigalépcső is. Ez a korszak a török harcok kora, amikor az épületegyüttest a katonaság vette birtokba, s termeiben a győri főkapitányok rendezkedtek be. A török kiűzését követően Győr elvesztette hadászati jelentőségét.

A Püspökvárat gróf Zichy Ferenc püspök (1743-1783) váltotta vissza 1745-ben. Ő volt az, aki negyven évig tartó regnálása alatt számtalan változtatást eszközölt az épületegyüttesen, lakályosabbá téve azt. A palota kis méretű, 16. századi ablakait felszámoltatta, kőkeretes, szalagtagos ablakokat készíttetett, esetenként új nyílást törve a falba. Az északi szárny második emeletén nagyobb helyiségeket, szalonokat, nagyebédlőt alakíttatott ki. A kapualjtól délre építtette meg az első barokk lépcsőt, amelyet 1750 után elbontva készült el a ma látható, második emeletig vezető, szobrokkal díszes lépcsőház. A Püspökvár erődjellegét véglegesen az 1700-as évek vége felé számolták fel.

Az épületegyüttes küllemét és állagát azonban nemcsak a tulajdonosainak szándéka és a történelem befolyásolta, hanem a természet erői is. A korábban sisakkal fedett torony az 1763-as földrengésben annyira megsérült, hogy a későgótikus főpárkány magasságáig vissza kellett bontani és újjáépíteni.

A Püspökvár történetét végigvéve nem hagyhatjuk említés nélkül az 1809-es hadi eseményeket. A győztes kismegyeri ütközet után, június 15-én a franciák megkezdték a győri vár ostromát. Rövid tűzszünetet követően ismét lőtték a várost, aminek következtében a püspöki palotában tűz keletkezett, szerencsére komolyabb károkat nem jegyeztek fel. A háborút lezáró osztrák-francia békekötés feltételeit a bécsi paktum tartalmazta. Ennek értelmében több jelentős erődítményt le kellett rombolniuk az osztrákoknak, köztük a győri várat is. A bástyák közül a Püspökvárat magában foglaló Kastély-bástyát és a Sforza-félbástyát azonban árvízvédelmi okokból szerencsére épen hagyták.

A béke beálltával, még a 19. század első felében impozáns könyvtártermet alakítottak ki a palotában; a másodikban – Simor János püspök idejében – a barokk sisakot és az órapárkányt elbontották, helyette neoreneszánsz mellvédes kilátóteraszt építettek – így alakult ki a ma ismert csonka torony képe. A Győri Közlöny 1864. április 21-én még így írt a tervezett felújításról: „Hasonló alakra emelteti püspök ő méltósága, minő a francziák lerombolása előtt volt, t. i. csúcsos; ennek hegyében zászló lengedezne. Magára a toronyra pedig környeskörül erkély emeltetik, miről a kilátás gyönyörű lesz.” Nem tudni, hogy mi változtatta meg az elképzeléseket, de a csúcsos sisak soha nem készült el. A győriek pedig megszokták és megszerették a Püspökvár új látványát. Szintén ő, a későbbi hercegprímás újíttatta fel a Dóczy-kápolnát is, és készíttetett bele gótikus stílusú bútorokat. Nevéhez köthető még a palota északi falának támpillérekkel való megerősítése is.

A XX. század elejének nagyobb volumenű munkálatai a 20-as, 30-as évekre tehetők: tatarozták mind a tornyot, mind a palotát. Az ezt követő időszakban szakaszosan, több lépcsőben folytak karbantartási munkálatok. A századvég jelentős fejleménye, hogy 1996-ban, II. János Pál pápa látogatása alkalmából liftaknát szereltek az épületbe. A tetőzet cseréjére 2011-ben, míg a külső vakolat és az ablakok felújítására 2015-16-ban került sor.

Bevezetőmmel inkább csak felvázolni akartam ennek a nagy múltú építménynek a metamorfózisát, azt, hogy miképpen alakult ki mai látványa. Az alábbi fotógalériával pedig bepillantást adunk ennek a gyönyörű palotának a tereibe.

Ha szeretnék, személyesen is megnézhetik a Püspökvár szépséges részleteit: a látogatáshoz előzetes regisztráció szükséges, bejelentkezni a Szent László Látogatóközpont honlapján lehet. A csoportok csütörtökön 11, 13 és 15 órakor indulnak a Püspökvár tornya alatti térről. A püspöki palota látogatására szóló jeggyel a Szent László Látogatóközponthoz tartozó további káptalandombi kiállítóterek is megtekinthetők.

Berente Erika
Fotók: Berente Erika, Vas Balázs

Fotógaléria: A győri Püspökvár

Berente Erika és Vas Balázs fotói

68 kép

 

Felhasznált irodalom:
Fürjes János: A győri vár építéstörténete a hadászati technikák fejlődésének tükrében. Szakdolgozat. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar – Győr, 2009.
Győri Közlöny – 8. évf. 32. sz., 1864. április 21. p. 126.
Kozák Károly: Adatok a győri Püspökvár történetéhez. In: Arrabona 3. ‒ 1961. p. 33-56.
László Csaba: A győri püspökvár építéstörténetének vázlata. In: Arrabona Múzeumi Közlemények 38. Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága ‒ 2000. p. 97-130.