Jogi képzettsége tette alkalmassá arra, hogy kiálljon a zeneszerzők, szövegírók és színpadi művészek szerzői jogdíjainak kiharcolásában. Ebben segítségére volt az is, hogy évtizedekig dolgozott először titkárként, majd később tanácsosként a kultuszminisztérium művészeti osztályán.

A Bob herceg fülbemászó zenéjét Magyarország minden szegletében játszották. Ennek ellenére, a színpadi előadások kivételével, Huszka és szerzőtársai egy árva fillért nem kaptak érte. Ez sarkallta a zeneszerzőt arra, hogy 1907 májusában a budapesti József téren lévő Blumenstöckl sörözőben összehívta a Magyar Zeneszerzők, Szövegírók és Zeneműkiadók Szövetkezetének (MARS) alakuló ülését. A gyűlésen részt vett több illusztris személyiség: Mihalovich Ödön, a Zeneakadémia akkori igazgatója; akadémiai tanárok, mint például Erkel Gyula, Hubay Jenő, Siklós Albert; valamint zeneszerzők, szövegírók, kritikusok és zeneműkiadók is.

Mivel a korabeli Magyarországon hiányzott az elegendő szerzői és előadói jogvédelmi tapasztalat, a szervezet munkája nagyon nehézkesen indult, sőt több évtizedig csak döcögött. A MARS először egy budapesti cigányzenekar vezetőjét perelte be, aki azzal védekezett, hogy ő nem kottából, hanem emlékezetből játszott. A per nyilvánosság és nagy érdeklődés előtt folyt. A többéves vita eredménye az lett, hogy a MARS, noha győzelmet aratott, nem tudta behajtani a jogdíjat. Így a továbbiakban a jogvédők a zenekart szerződtető vendéglőst perelték. Akkoriban azonban igen nehéz volt elfogadtatni, hogy a jogdíjakat nem az előadók, hanem az őket szerződtetők fizetik. Mire kialakult volna a jogdíjak behajtásának gyakorlata, elkezdődött az első világháború.

Az igazi nagy sikerek Huszka Jenő vezetése alatt az 1920-as években jöttek. Az ő javaslatára került bevezetésre az az 1924-ben életbe lépő jogszabály, miszerint a bálok és mulatságok rendőri engedélyezését a jogdíjak befizetésétől tették függővé.

Szintén ebben az évtizedben, a filmforgalmazókkal és a Magyar Rádióval kötött egyezségeknek köszönhetően, a MARS megtöbbszörözte belföldi bevételét, valamint virágzásnak indultak a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok.

1926-ban Rómában megalakult a jogvédő társaságok nemzetközi szövetsége (CISAC). Alapító tagjai közt volt a Huszka vezette MARS is. Négy évvel később pedig, hatalmas megtiszteltetésként mind az országnak, mind a MARS-nak, a nemzetközi szövetség Budapesten tartott ötödik kongresszusán Huszka Jenőt választották alelnökké.

A Magyar Tudományos Akadémián tartott, száznál is több résztvevővel zajló kongresszus korszakos jelentőségű volt, mivel az akkor éppen elterjedőben lévő hangosfilmmel, gramofonnal, illetve rádióval összefüggő szerzői jogi kérdésekkel foglalkozott.

Pesti Napló, 1930. május 29.

Sajnos a komolyzene képviselői ekkor még nem vettek részt a magyar jogvédő szövetségben. Így történhetett, hogy Bartók Béla, Kodály Zoltán és Dohnányi Ernő műveit híres külföldi kiadók jelentették meg (többek közt a bécsi Universal Edition).

Az 1940-es években Magyarországon zajló sajnálatos történelmi események következtében Huszka lemondott a szervezet vezetéséről. Nem volt más választása.

1953. január 1-én pedig a 45 évig működő MARS-ot felváltotta a Szerzői Jogvédelmi Hivatal.

Fodor Anett

A címlapkép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.