621

Isten, áldd meg a magyart!

A GYAK ünnepi irodalmi estje a magyar kultúra napja tiszteletére a győri könyvtárban

gyak-magyar-kultura-napja

A Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség (GYAK) 2020. január 24-én, pénteken Isten, áldd meg a magyart! címmel ünnepi zenés irodalmi estet tartott a győri könyvtár Központi Könyvtárának klubhelyiségében. A program A magyar kultúra hete rendezvénysorozat részeként valósult meg.

Mindenekelőtt Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzője előtt tisztelegtek, de a száz éve halott Ady Endréről is megemlékeztek. A műsorban helyet kaptak a magyar és világirodalom nagyjainak, valamint a GYAK tagjainak saját művei is. Könyörgések, imák hangoztak el, vallomások a hazaszeretetről, méltóak a magyar kultúra napja szellemiségéhez. A GYAK logóját, valamint a közreműködők nevét és a felolvasandó alkotások címét kivetítették.

A rendezvény a Himnusz elszavalásával kezdődött. Mindegyik versszakát a közösség egy-egy tagja (Csáky Anna, Cseke J. Szabolcs, Vehofsics Erzsébet, Molnár György, Kozák Ágnes, Gősi Ferenc, Gősi Vali, Szigeti Endre) mondta el.

Rácz Katalin Kölcsey Ferencet méltatta, röviden beszélt a Himnuszról, megszületésének körülményeiről, a magyar kultúra napjával való kapcsolatáról:

Kölcsey Ferenc költeményében benne van a magyar nép múltja, mindenkori jelene és jövője is. Általa a költő zseniális beleérző, valamint képzelő ereje nemcsak a saját korra érvényes mondanivalót tolmácsolja, hanem örök érvényű igazságokat is mond nekünk, az utókor képviselőinek. E csodálatosan tehetséges, alkotó kedvű, de a történelem során oly sokszor megtépázott kis nemzet fia magyarnak született, génjeiben hordozva az elődöktől örökölt, lelkét égető jajkiáltásokat, örömöket, a nemes büszkeség érzését és a mélyből Istenhez fohászkodó segélykérést. A Himnuszban hangot adott annak az életérzésnek, mely a magyarságot azóta is áthatja. A vers minden sorában a hazáját szerető, annak sorsáért aggódó, régi dicsőségét zengő, bukásait sirató költő szólal meg.
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én írta le a végleges szöveget, Erkel Ferenc pedig jó húsz esztendővel később, 1844-ben zenésítette meg. Az ő zenéjével vált nemzeti énekünkké.
A Himnusz megszületésének napján, január 22-én ünnepeljük minden évben a magyar kultúra napját is.

Csáky Anna vendégeket köszöntő beszéde után Szigeti Endre Ady Kétkedő magyar lelkem című versét adta elő gitáron saját megzenésítésben.

A műsor első részében az antológiaközösség tagjai által választott költők (Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Csáky Anna, Ady Endre, Kányádi Sándor, Bella István, Porubszky Ildikó, Tóth Árpád) versei hangoztak el Cseke J. Szabolcs, Vehofsics Erzsébet, Gősi Ferenc, Gősi Vali, Szigeti Endre, Kozák Ágnes tolmácsolásában, majd az első rész lezárásaképpen Szigeti Endre Ady Lenni kell, lenni című költeményét adta elő gitáron saját megzenésítésben.

A második részben a GYAK tagjai saját versekkel tisztelegtek az ünnep előtt. Elhangzott: Vehofsics Erzsébet Cím nélkül, Kecskés Rózsa Huszt romjain, Gősi Vali Félek, valamint Az öröklét negatívja, Cseke J. Szabolcs A „Toronyból”, Egy költőtárs emlékére, Csáky Anna Hazám, otthonom, valamint Ima Megváltás után című verse.

A műsort Ady Endre Nekünk Mohács kell című költeménye zárta Szigeti Endre megzenésítésében és gitáron történt előadásában.

A vendégek még sokáig ott maradtak, az elhangzottakkal kapcsolatos élményeiket tolmácsolva a GYAK tagjainak.

Molnár György, a GYAK tagja
Fotók: Molnár György, Nádasdi Szabó Zoltán (5-6-7-8-9)

2020.01.29