Amit még Csák nembeli Csák építtetett a király engedélyével valamikor a XIII. század vége felé, hogy aztán tőle nagy hatalmú testvére, Máté örökölje meg az alatta megbúvó falucskával együtt. A várat 1300-ban említik először oklevélben, ekkoriban egy fallal kerített öregtoronyból állhatott. Urai és azok emberei már ekkoriban állandó vitában álltak a szomszédos földeket bíró, a nyitrai püspök mellett működő káptalannal. Appony szálka volt hát a püspök szemében, a jó papok pedig tehetetlenek a birtoksértésekkel, lopásokkal szemben, csak a király segítségében reménykedhettek. Aztán 1321-ben, Máté halálával királyi vár lesz Appony, amit majd Zsigmond adományoz el Túróci Benedeknek. Túróci uram pedig mintha csak ismerte volna a Csákok hozzáállását, ismét csak a püspöki birtokok kárára gyarapította volna vagyonát. Így jött aztán 1389-ben Serkei Dezső mint zálogbirtokos, majd Zsigmond Cseklész váráért cserében 1395-ben Cseklészi Miklósnak, pontosabban három fiúsított, lányának, Angelikának, Margitnak és Annának adja a várat és a falut.

Címlapon a család legismertebb tagja (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár PDM)

De ténylegesen Annáé és annak Őri, avagy Sztrázsai Péter nevű férjéé lesz Appony, s utóbbi ‒ mint a főnemesi család alapítója ‒ fel is veszi a birtok nevét. Péter fiai, Miklós és Tamás pedig már össze is kapnak a nyitrai püspökkel, de az 1406-os határkijelölés ellenére vagy száz esztendeig tart a veszekedés az erdőkön, kaszálókon, földeken. 1430-ban kis időre huszita kézre kerül Appony, majd Mohács után a török portyák mellett a protestantizmus is megérkezik a vidékre. A török ellen 1542-ben ágyúrondellát építenek a jobbágyaikkal együtt evangélikussá lett Apponyiak. Pál (1546-1624) koronaőr pedig ott van az 1606-os bécsi béke előkészítői között, és minden érdemeiért bárói rangot is kap. Aztán Pázmány Péter hatására 1620 körül rekatolizálnak, visszaveszik a templomot és az iskolát, és elkergetik a faluból a prédikátort. De a falusiak nem adják könnyen új hitüket, egészen az 1705-ig, a szécsényi országgyűlés Apponyiaknak kedvező határozatáig tart a veszekedés. A Habsburgok mellett 1703-ban és majd 1848-ban is kitartó család 1739-ben a kilencágú grófi koronát is felteheti a címerére.

Geraldine királyné lett (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

De ekkorra már a vár jórészt lakatlan, a família 1612-re két reneszánsz kastélyt is épít a faluban. A vár csak esetleges menedékként van számon tartva, egy 1645-ös, nagy tűzvész után meg már úgy sem. Az enyészeté lesz, sorsára hagyják. A bevezetőben említett kimagasló (nem csak azért, mert egy fejjel magasabb volt kortársainál) államférfiú már Bécsben született, és ha járt is Apponyban, Pesten lakott, és inkább az akkori családi központot, a Pozsony melletti Éberhárdot látogatta. Itt lelt menedékre az 1919-es tanácsuralom alatt is, aztán a párizsi béketárgyalásokra indulván bosszankodhatott az időközben Éberhárdon a csehek által lefoglalt ruhatára miatt.

Címlapkép: youtube.com

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu