137

Bástyájába zárták a vak Vazult


nyitra-var

A Felvidék nevesebb várai közé tartozik Nyitra is, amelyre szlovák, avagy régiesen mondva tót szomszédaink is büszkék. Merthogy II. Szvatopluknak, a morvák hercegének a vára állott korábban itt.

Csak aztán jöttek a vad keleti pusztaságokról a húst a nyereg alatt puhító magyarok, majd éppen eme erődítés és püspöki székhely (833-ra templomot is építettek a szlávok itt) alatt elverték Szvatopluk nomád harcmodorhoz egyáltalán nem szokott katonáit. Szent István pedig később arról rendelkezett, hogy erősítsék meg, bővítsék ki eme, a Nyitra folyó által három oldalról ölelt sziklára épülő várat. Felesége, a bajor Gizella pedig gondoskodott a várkápolnáról is, amit így hát nem véletlenül a régensburgi Szent Emmerám tiszteletére emeltek. Nyitrán a hagyomány szerint a XIII. századig a mindenkori trónörökösök éltek, de ide, az akkor már kőből épült vár egyik bástyájába zárták be a Szent István által megvakíttatott Vazult is. Aztán a püspökből lett király, Könyves Kálmán 1113-ban újra püspökséget alapított Nyitrán, és a mindenkori nyitrai püspöké lett a vár is a kápolnájával együtt. Amiből hosszas toldozás-foltozás után 1736-ra elkészült a városképet ma is meghatározó barokk székesegyház. És mellé rövidesen megépült az ugyancsak barokk püspöki palota is.

nyitra-varNyitra vára a templommal és a püspöki palotával (Gróf Esterházy Károly Múzeum CC BY-NC-ND)

Aztán Nyitrán fejezte be Szent László király a földi pályafutását, sikertelenül ostromolta IV. Henrik császár Salamon elcsapott királlyal vállvetve. A kőfalakba beletört a tatárok foga is 1241-ben, de harminc év múlva II. Ottokár már el tudta foglalni a várostromokban jártasabb cseh és morva katonáival. Ottokár álmainak a morvamezei csata vetett véget, aztán 1317-ben Nyitra Csák Máté ölébe hullt annyi más felvidéki várral együtt. Az ex-nádor halála után ismét a püspökök parancsoltak benne, de 1440-ben elfoglalták a husziták, akik hitük miatt is elkergették a püspököket. Giskra vezér embereitől aztán Mátyásnak kell visszavennie Nyitrát, hogy esztergomi érsekké tett nevelője, Vitéz János IV. Kázmér lengyel király kezeire adja azt 1471-ben. A puccs megbukik, Vitéz börtönbe kerül, Kázmér és fia pedig egy év múlva takarodnak el az országból seregeikkel. Nyitrán nyugalom van vagy 130 esztendeig.

konyves-kalmanA nyitrai püspökséget alapító Könyves Kálmán a Hősök terén (KATAMAFOTÓ Művészeti Kft. CC BY-NC-ND)

Ekkor, 1605-ben Bocskai református hajdúi érkeznek meg, s török segítséggel beveszik a püspöki várat. 1620-ban pedig az ugyancsak református Bethlen Gábor foglalja el. 1663-ban a rossz emlékezetű Szelepcsényi György (ekkor még nyitrai püspök) rokona és tiszttartója, Terjék János megnyitja a török előtt a kapukat. De a török világnak lassan vége már, egy év múlva rövid ostrom után a birodalmi csapatok innen is kikergetik őket. 1683-ban aztán a Bécs alá kényszerített Thököly kurucai foglalják rövid időre el, majd 1704-ben megérkeznek Rákóczi kurucai is. Utóbbiak négy esztendeig ülnek benne, majd újra a nyitrai püspök rezidenciája a katonai jelentőségét elvesztő erődítés. Amely mára már alig emlékeztet egykori önmagára, egy hetvenezres város veszi körül, amelynek van vagy 1500 magyar lakosa.

Címlapkép: slovakia.travel

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2020.01.20