Szükség is volt erre, mert a vesztes világháborút követő forradalmak (őszirózsás, Tanácsköztársaság) alapvetően felforgatták a dualizmusban lefektetett rendet.

A könyvben ízelítőt kapunk az előzményekről is: a nagy háború fontos hadi eseményeiről, a fordulatokról, valamint arról, hogyan demoralizálódott a széteső Osztrák-Magyar Monarchia hadereje, miként hágták át a szomszédos államok a fegyverszüneti megállapodásokat, hogyan lépték át a demarkációs vonalakat, fittyet hányva a nagy antant szándékainak.

A magyar területek védelmében az elkötelezett katonák félretették a Kommünnel szembeni ellenérzésüket: a patriotizmus háttérbe szorította a kommunistaellenességet, s ez eredményezte a cseh hadsereg lengyel határig történő visszaszorítását. Georges Clemenceau ultimátuma ezen területek feladását kényszerítette ki anélkül, hogy az ígért román kivonulás követte volna.

A szerző a Nemzeti Hadsereg sorsának alakulását születésétől kezdve követi nyomon. Nem véletlenül Szegeden alakult meg, hiszen a Tisza-parti város kulcsfontosságú település volt mint ellenforradalmi központ. Nyomon kísérhetjük a nemzeti erők törekvéseit, a fegyveres erő megszervezését, a franciákkal való alkalmi csetepatét, a gróf Károlyi Gyula, majd az őt váltó danckai Pattantyús-Ábrahám Dezső kormányának összetételét, Horthy Miklós szerepét, valamint azt, hogyan ragadja magához a kezdeményezést.

A Nemzeti Hadsereg alakulatai gyakran saját szakállukra cselekedtek (fehérterror), kiváltva ezzel az antant tiltakozását. Olvashatunk a hivatalos kormány (Friedrich István) és a fővezérség hatásköri viszályairól is, melyekben rendszeresen a kormány maradt alul.

Horthynak Budapestre való bevonulását az antanttal való megegyezés tette lehetővé, ahol a jövőbeni kormányzó megrótta a „bűnös Budapestet”, de a megbékélést is kilátásba helyezte. A különítményeseket megfékezte, beépítette őket a fegyveres testületekbe. A békeszerződés szabta katonai kontingens határokat kijátszotta, a többlet katonát különböző egyesületekbe rejtette.

A képanyaggal gazdagon illusztrált kötet egészen addig vezeti végig az olvasót az ellentmondásos történelmi korszakon, amíg Magyarország 1927-ben ki nem került a fegyverkezési karanténból, illetve amíg 1938-ban a bledi egyezmény nem biztosította fegyverkezési egyenjogúságunkat, melyért cserébe az ország lemondott a trianoni békeszerződésben elveszített területek erőszakos visszafoglalásáról.

Csiszár Antal