Talán ezért is született a történet, hogy Stibor az ütemtervre koncentrálva a jobbágyai mellett az erre utazókat és a vendégül látott nemesemberek szolgahadát is befogta az építkezéshez. S valóban, Beckó vára romjaiban is impozáns, a palotaépület három szintje mellett Stibor nevéhez fűződik a várkápolna felhúzása is. Hogy aztán mennyit tartózkodott itt Zsigmond királyunk egyik leghűségesebb embere, azt nem lehet tudni. Pályafutásából következtetve meglehetősen keveset, mert például erdélyi vajdaként (1395 és 1401, no meg 1409-től 1414-ben bekövetkező haláláig töltötte be ezt a tisztet) nem tartózkodhatott huzamosan távol a rá bízott földtől. Igaz, hatalma csúcsán, ezekben az években a pozsonyi, trencséni, nyitrai, aradi és szolnoki ispáni címet is birtokolta annak kötelezettségeivel együtt. No és Zsigmond egyéb akciói mellett ott volt Nikápoly ostrománál, ahol el is találta egy a várból a török által kihajított kő. És ott volt a nikápolyi vesztes csatában is, a tengeren menekülő Zsigmond pedig hazatéréséig őt bízta meg a helyettesítésével.

A vár ütött-kopott pajtával (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Nagy ember volt hát Stibor, naggyá is építtette Beckó várát, ahol IV. Béla révén Cseszneky Mihály főlovászmester volt ispánként birtokban még a tatárjárás idején. Cseszneky uram és a vár kiállta a tatárok ostromát, majd négy esztendő múlva az ispán felépítteti a közeli Detrekő várát is, hátha visszajönnek a kutyafejűek. A Csesznekyek után Csák Máté csatolja Beckót birtokaihoz, majd halála után 1388-ig királyi vár lesz. Ekkor adományozza Zsigmond Stiborici Stiborcnak, akit még Nagy Lajos hozhatott magával a működőképes lengyel perszonálunióból. Akinek a halála után a fia még örökli Beckót, de neki már csak lányai születnek. Stiborici Katalin kezével pedig Beckó 1434-ben Bánffy Pál birtokába kerül, és a család tulajdonában is marad. 1599-ben a várnép sikeresen védi meg egy portyázó török seregtől, és Ocskay László is sikertelenül próbálja elfoglalni 1707-ben, aztán 1708-ban. A nem éppen jámbor kurucok csak a vár alatt lévő települést tudják felprédálni, de azt alaposan.

Egy Zalaegerszegről küldött újévi üdvözleten (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Az erődítéssel végül egy pusztító tűzvész végez 1729-ben, és a hatalmas költségek miatt nem is épül újjá. Ekkor már majd 200 esztendeje ott áll alatta a Mednyánszkyak kúriája is, ahol 1852-ben a híres, tájakat, csavargókat és a Nagy Háborút festő báró is született.

Címlapkép: Régi, színezett képeslapon (Thúry György Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu