311

Csábrágot kurucnak öltözött labancok foglalták vissza


csabrag-var

Csábrág erős várát pedig úgy foglalta Pálffy János gróf uram a kurucoktól vissza, hogy kurucnak öltöztette a labancait, akik 10 alaposan megkötözött fehér egyenruhás fogollyal kértek bebocsátást a kapunál. Aztán mikor kinyitották azt, előkerültek a kardok és a labancok, majd ismét a mindig is a Habsburgok hűségén lévő Koháryak lettek az urak Csábrágon.

Ami egyébként volt a Pálffyaké is, de ismét csak túlontúl előre szaladtunk. Mert Csábrágnak nem a 18. században kezdődött a történelme, hanem talán valamikor az államalapítás időszakában. Mikor is Hont és Pázmány lovagok kapták meg Szent Istvántól ezt a területet (innen is a vármegye Hont elnevezése). Minden bizonnyal így a Hont-Pázmány nemzetség emelte az első erődítést a Litava és Varbók patakok fölé magasodó 305 méter magas sziklára. Az csak természetes aztán, hogy Csák Máté is volt birtokos itt, de ahogy már megszokhattuk, jött utána Károly Róbert is, és 1335-ben a Dobrakutya família lesz az úr a király jóvoltából Csábrágon. Amit ekkoriban egy tőle három kilométerre lévő várrom miatt „új Litavaként” emlegetnek. Hogy, hogy nem, ez a fura nevű família aztán hűtlenné vált Károly Róbert vitéz fiához, Lajoshoz 1342-ben. Így el is vesztették a várukat, amelynek legközelebbi ismert tulajdonosa a nagyon mélyről induló és a pápaságra is esélyes Bakócz Tamás érsek volt.

csabrag-varÍgy nézhetett ki fénykorában (kivancsiturazo.blog.hu)

Bakócz pedig az Endrődyek javára végrendelkezett, Csábrág aztán Endrődy Klára kezével együtt Pálffy Péteré lett. Az ő Miklós nevű, Csábrágon 1552 decemberében született fia aztán országbíró és híres hadvezér lesz. Ő foglalja majd vissza – számos vár mellett – 1598 márciusában Győrt is a töröktől. Csábrágot viszont 1622-ben II. Ferdinánd a rendületlenül a Habsburgok mellett álló Koháryaknak adja. Aztán már a Koháry grófok is maradnak az urak itt egészen a csehszlovák időkig. De ahogy már a bevezetőből is tudhatjuk, volt a vár a kurucok, jelesül Bercsényi katonáinak a kezén is. Őket ejti át a ruhatrükkel 1709-ben Pálffy János, aki ott volt Bécs és Buda ostrománál és számos nagy csatában is. Aztán a kurucok ellen lovassági tábornokként vetette be Bécs, ő döntötte el a trencséni csatát is, és tárgyalta ki a teljes és általános amnesztiát, a szatmári békét a szabadságharc bukása után. De itt Csábrágnál a generális úr a saját bőrét vitte a vásárra, ha lebuknak, könnyen kardélre hányhatták volna a kis csapatot.

csabrag-varA Koháry grófok a "csábrági" előnevet használták (Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár PDM)

De sikerült a csel, így lehetett a vár ismét a Koháry családé. Itt született és halt is meg korábban amúgy a költő, hadvezér és országbíró Koháry István (1649-1731), aki a lőcsei fehér asszony, Korponay Jánosné ügyét is tárgyalta. Ennek férje pedig 1704-ig a Koháry grófok katonája volt Csábrág várában. Ami a 18. század közepén vált lakatlanná, a család a lakályosabb szentantali kastélyába költözött. A vár pedig addig romlott, míg 1812-ben Koháry Ferenc felgyújtatta a maradékát. De így is láthatjuk a mostani határtól vagy 30 kilométerre egykori erejét, nagyságát.

Címlapkép: A jelen állapotok (kivancsiturazo.blog.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2020.01.02