279

A vérfürdők vára?


csejte-var

Hiába is próbálnánk, Csejte váráról nem lehet Báthory Erzsébet történetét mellőzve bármit is írni. De azt is tudni kell, hogy egyáltalán nem állnak biztos lábakon az ellene felhozott vádak, a vérfürdők és a szadista kegyetlenkedések. Az viszont biztos, hogy az Ecsedről Csejtére költöző ifjú asszony később a vár déli lakótornyában, befalazva élte le utolsó négy esztendejét.

Magát Csejtét, pontosabban az első lakótornyát 1263 és 1276 között a Hont-Pázmány nembeli Kázmér építette. És már elkészültének esztendejében szükség is volt rá, mert a hódításokban utazó II. Ottokár Magyarországra törő hadai ostromolták, egyébként sikertelenül. Ottokár ambícióinak aztán Morvamezőnél a magyarok véget vetettek, igaz ezzel csak a Habsburg família bécsi uralmát alapozták meg. Csejte aztán a századok során sok kézen megfordult, kezdve az ex-nádor Csák Mátétól, akitől természetesen Károly Róbert vette el azt, majd az adakozó kedvű Zsigmond 1392-ben Stibor vajdának adta. 1436-ban már Guthi Országh Mihály tulajdonában van Csejte, majd amikor a főrendű família 1567-ben kihal, a kincstáré lesz újra. Bécs pedig két év múlva Nádasdy Ferenccel, a fekete béggel üzleteli el a törökverő Kanizsát és a burgenlandi Borsmonostor nevű városkát, és szép summa pénzt is ad Csejte zálogbirtokáért. Majd pedig meg is veszi, és feleségének, Báthory Erzsébetnek adja oda nászajándékba 1575-ben.

nagy-laszlo-a-rossz-hiru-bathoryakNagy László is árnyalja a történetet (Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár CC BY-NC-ND)

Aki ide is költözik, és öt gyermeket szül cserébe a folyton hadakozó férjének. No és a Sárvár környéki és az egyéb birtokok ügyeit is intézi, miközben szerelemtől fűtött leveleket vált urával. Akit aztán 1604-ben szólít magához a Teremtő, a dúsgazdag özvegy pedig ott marad egyedül a várban. Pénzére sokan pályáznak, köztük van talán a királyi kincstár is. Közben Erzsébet már 1585-től ide gyűjti a török háborúk árváit, és lányiskolát is alapít nekik. És az biztos, hogy nem bánik kesztyűs kézzel a szolgálóival, de az ellene bizonyítottnak tekintett vádat, hogy 600 vagy 650 fiatal lányt öletett volna meg a vár környékéről, hát azt mai ésszel nehezen lehet elhinni. A család régi ellensége, Thurzó György nádor uram minden esetre már 1610 szeptemberében körülszaglászik Csejtén, majd oda az ősz folyamán többször is ellátogat. Végül aztán az esztendő végén, december 29-én egy csapat katonával és hóhérral érkezik, és mindjárt kínvallatás alá is vonja a személyzetet. Akik pedig természetesen mindent bevallanak, de még annak a dupláját is. A vallomások jegyzőkönyvekbe kerülnek, ezután a tanúkat lefejezik, Erzsébetet pedig, hogy az ítélet szerint ott elevenen elrothadjon, egy ablaktalan toronyszobába falazzák. Ahová csak némi ételt és vizet lehet egy nyíláson át beadni. Négy évet él így a szerencsétlen nő, míg megkönyörül rajta az Úr 1614 augusztusában.

vallatoeszkozok-keszthelyrolVallatóeszközök Keszthelyről (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

A vár végül Nádasdy Ferenc országbíróé lesz, akinek 1671-ben véteti fejét Lipót. A császár jóvoltában aztán a csejtei birtokon a Drugethek és az Erdődyek osztoznak. A várat 1708-ban végül a kurucok gyújtják fel, később pedig Bécs parancsára fel is robbantják a falakat. Azóta pusztul Csejte, a természet tovább bontja a sokat látott falakat.

Címlapkép: Ami a várból megmaradt (szlovakia.travel)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2019.12.21