A minőségi teák a kézzel szüretelt teákból készülnek, ugyanis így könnyen szétválaszthatók az alsó (gyengébb minőségű), illetve a felső (jobb minőségű) levelek. A kézzel történő szüreteléskor óvják a sérülésektől, a nyomódástól, mivel mindezek által erjedésnek indulhat, és rontja az értékét; a feldolgozó üzemek is általában közvetlenül az ültetvények közelébe épülnek, ezért fontos, hogy az ott dolgozók jó körülmények között végezhessék a dolgukat (a lenti képen).

A teázás kultúrájának gyökerei messzire nyúlnak vissza. A teacserje és a hozzá kapcsolódó fogyasztási szokások Kínából származnak. A növény eredetét a mai Délnyugat-Kínában található Yunnan-tartományra és annak környékére helyezik. A kutatások szerint először Krisztus előtt 1000-2000 táján használtak tealeveleket gyógyhatású főzetek készítésére, ezt követően hosszú évszázadok alatt terjedt el a tea élvezeti fogyasztása. Kezdetben a kínai császári udvar és társadalmi elit italának számított. A teafogyasztás aztán a keleti kultúrákban (Kína, Japán, India, Mongólia, Tibet) a mindennapi élet részévé vált. Megismertetésében nagy szerepe volt a buddhista szerzeteseknek. Talán ezért is alakulhatott ki köréje szertartás, ami a tea elkészítésének és elfogyasztásának lépéseit meghatározza, ezáltal spirituális élménnyé emelkedik. Később a tea kultúrája és fogyasztása az egész világon szétterjedt, sajátos szokásai alakultak ki.

A török, grúz és az arab népek körében szintén komoly becsülete van a tea fogyasztásának. A portugál felfedezők elsőként kóstolhattak európaiként valódi teát, akik Japánba eljutva az 1500-as évek környékén megismerkedhettek az ottani teakészítés hagyományaival. A portugálok szerezték meg a Kínával való kereskedelem jogát, és kiépítették azt a kereskedelmi útvonalat, amelynek köszönhetően Európában is elterjedt a tea. Az első szállítmány az 1600-as évek elején a holland Kelet-Indiai Társaság révén érkezett Amsterdam kikötőjébe és New Amsterdamba (New York). Ekkor még drága, fejedelmi árucikk volt, hamarosan azonban egyre keresettebbé vált, megjelent Párizsban, a nagyobb német városokban és Londonban.

Folyamatos a polémia, hogy tea vagy kávé, hiszen mindkettőben van koffein, de a teacserjék kisebb mennyiségben tartalmaznak még antioxidánsokat, vitaminokat is. Közülük a teák királyának és a világ legdrágább teájának a „Nagy Vörös Köntöst” tartják – ez a vörös oolong tea a kínai Fujian-tartománybeli Wuyi-hegyről származik. A legenda szerint az ősi Kínában a császárt egy különleges tea gyógyította ki halálos betegségéből, és miután megtudta, melyik fáról származtak a gyógyító tea levelei, a fa törzsét a császári udvart képviselő vörös színű köntössel vonták be, innen ered a neve.

A fekete vagy a zöld tea a finomabb? A nyugati országokban többnyire a testes, fekete teák terjedtek el, mint az Earl Grey vagy az English Breakfast, ezzel szemben Kína, Kelet- és Délkelet-Ázsia országaiban inkább a frissebb zöld teák népszerűek. A jó tea előfeltétele a minőségi ivóvíz, ám készítésük teánként eltérő lehet. A legtöbb fajtánál a vizet a forrás kezdetéig melegítjük (a hosszabb forralás ugyanis kedvezőtlenül befolyásolja az ital minőségét), majd a teát ezzel öntjük le, sohasem főzzük. A teli kannát lefedjük, és 3-5 percig állni hagyjuk, azután leszűrjük. Ha hosszabb ideig hagyjuk állni, túl sok fanyar ízű csersav oldódik ki a levelekből. A tea készítéséhez legjobb, ha porcelánból készül a kanna vagy jénai üvegből, esetleg zománcozott teáskanna is használható.

Tea Kínában

Filteres vagy szálas tea? A tea importőrök még jól záródó fémdobozokban szállították a teát. Thomas Sullivan volt az első, aki a több nyereség reményében a költséges kis dobozokról 1908-ban miniatűr selyemszütyőkre váltott. Ez volt az első filteres tea. Néhányan a kis zacskót egyszerűen bedobták a forró vízbe, és azt tapasztalták, hogy a tea remekül kiázott, miközben nem kellett szűrőt mosogatni. Sullivant azonnal elárasztották a megrendelések, vevői kifejezetten igényt tartottak a praktikus kiszerelésre. Megszületett a filteres tea, amely gyorsan és egyszerűen elkészíthetővé vált – valójában ez vezetett odáig, hogy napjainkra a víz után a legnagyobb mennyiségben fogyasztott ital a világon. A teakereskedő cégek a fogyasztók elégedettségét kutatva rájöttek, ha porrá őrölt tea kerül a filterbe, hamarabb kiázik, tehát elegendő csak a fele mennyiségű teát papírba göngyölni, és a bevásárlószatyor máris sokkal könnyebb lesz. A tea valódi ízét, élvezetét azonban akkor érezzük igazán, ha szálas teafűből készítjük. Régen még a filteres teákba is valódi szálas teafű került, napjainkban azonban a filterekbe inkább a szüretek után megmaradt öreg, összeszáradt levelek és némi szár keverékéből porrá darált elegy kerül.

Számtalan teaceremónia ismert más kultúrákban. Az egyik leghíresebb a bonyolult, formális és békés japán teaszertartás, amely a 12. század folyamán a kínai zen-buddhizmus megjelenésével együtt fejlődött ki Japánban.

Tea Japánban

„A hangulatok egész skáláját tudom vele kifejezni. Az, aki ügyes szakácsa az érzéseinek, a virágzó teabokor minden varázsát bele tudja csempészni a csészéjébe. Nem is igen bízom azokban, akik csak szokásból isszák, mással készíttetik el, s következetesen citrommal és rummal fűszerezik, és reggel vagy este egyformán ragaszkodnak hozzá. Azt mondom, hogy minden csésze tea egy önportré. Ismertem egy nőt, aki addig vitte a teakészítés művészetét, hogy a hangulatait egész hűen tudta vele visszaadni. Az udvarlójának pedig úgy nyújtotta át, hogy néha vallomás volt – forró és félreérthetetlen ‒, néha évődés, néha pedig a szeszélyek szeszélye, egy kimagyarázhatatlan zavar, amely a végletekig csigázta a kíváncsiságot. Vannak fantaszták, akik csak a páráját és aromáját szeretik, s a csészére hajolva álomútra kelnek Kínába, Ceylonba vagy a Szunda-szigetekre, oda, ahol ez a keserű és egzotikus gyökér terem. A tea az álmodók bora.” (Kosztolányi Dezső: A tea)

Így hát itt az idő, hogy megigyunk egy finom csésze teát ezen napon!

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, darkyteablog.freewb.hu, tea.hu, Nagy Anikó, S.:A tea kultúrtörténete. Budapest : PallasStúdió, 1999.; Szuna Noémi: Tea: csészével a világ körül Budapest : Cental Kvk, 2019.

A képek a flickr.com gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.