56

1925. december 1-jétől: Szól a rádió!

SzaSzi írása

orion-radio

1925. december 1-jén avatták fel a magyar rádió első stúdióját, ezzel megindulhatott a rendszeres műsorszórás. Ez a magyar rádiózás születésnapja. Szól a rádió! – hallható – igaz, csak 1977-től – az LGT zenekar dala (a Zene – Mindenki másképp csinálja albumáról), de kis túlzással állítható, hogy jobban összefoglalja a rádiózás hőskorát, mint bármely történelemkönyv. Arra vállalkozom ezen az ünnepen, hogy felidézzem a dal sorait és a hozzá kapcsolódó tényeket.

Még broadcastingnak hívták, s nagyon sok pénzbe került,
Mikor az első szpíker izgatottan a mikrofonhoz ült.

Pontosan nem lehet egy névhez kötni a rádiót mint találmányt, többen is dolgoztak rajta (Tesla, Marconi, Popov). Az azonban biztos, hogy az első kereskedelmi rádióadó 1920-ban kezdte meg a rendszeres műsorszórást (broadcasting) Kanadában, majd az Egyesült Államokban. Nekünk, magyaroknak erre az időre már 27 évnyi tapasztalatunk volt műsorszerkesztés tekintetében. Miután Puskás Tivadar kidolgozta a telefonos hírszolgáltatást, a Telefonhírmondó fogalommá vált. 1893-ban a világon elsőként jelentkezett a nagyközönségnek szóló hangzó műsorral (igaz, hogy ez még „drótfüggő” volt). Több száz munkatársa, saját szerkesztősége volt, félóránként mondták a híreket, lapszemléket, tőzsdei információkat, a délutáni ismétlés után pedig este valamelyik pesti színházból élő hangversenyt, operát vagy operettet közvetítettek. Ez a fajta sávos műsorszerkesztés akkoriban forradalminak számított. Az előfizetők száma 1899-re meghaladta a hét és fél ezret, de technikailag nem nőhetett tovább. Kellett valami új, valami drót nélküli megoldás. Ezt tudta a szikratávíró és távbeszélő.

S a Gyáli úton állt egy csukott bútorszállító,
És ott volt huszonháromban az első stúdió.

1923-ban a kereskedelmi minisztérium megbízásából egy németországi tanulmányutat követően a legmodernebb technikát mintául véve két fiatal mérnök (Erdőss Gyula és Jurcsek Viktor) itthon is nekilátott a fejlesztésnek, melynek eredményeként 1923. március 2-án üzembe helyezték Csepelen a magyar rádióhírmondó első adókészülékét. (Ez már drót nélküli!) A Telefonhírmondó Rt. üzemeltette, a technikai hátteret a Posta Kísérleti Állomás biztosította (Ferencváros, Zombori utca – Gyáli út sarka). Az ott felállított két darab, 250 W teljesítményű (német Huth gyártmányú) távíró- és távbeszélő készülék lett a magyar rádió őse, és egy jelentős korszakot nyitott meg. (A másik Huth adóberendezést a soproni Postaigazgatóság épületében helyezték üzembe.) Eleinte a Magyar Távirati Iroda közgazdasági híreinek továbbítására használták.

A dalban említett bútorszállító pedig tényleg létezett, és ott áll ma is a Gyáli út sarkán, a jelenlegi Puskás Tivadar Távközlési Technikum udvarán. „Egy pianínó, egy kis asztal, pár szék, egy erősáramú szénmikrofon az egész. De lélek van benne” – jegyezte fel a kor krónikása a kezdetekről (Magyar Rádió Újság). 1925 nyarától az adásokat viszont már a Telefonhírmondó épületéből szolgáltatták (Budapest, VII. kerület, Rákóczi út 22.).

Érces hangja felszárnyalt és messzire repült,
És egy hallgatóban megszólalt: - A próba sikerült!

radio-fortepan

A népszerűséghez komolyabb teljesítmény kellett. 1925 elejétől egy 2kW-os Telefunken-adó alkatrészeit üzemelték be, amellyel áprilistól kísérleti adásokat közöltek hetenként háromszor az esti órákban. Rádiókészüléket ekkor még nem igazán lehetett vásárolni, így főleg a rádióamatőrökből álló közönség hallgatta a műsort, és nyugtázta a sikereket. Az elsők között például 1924. március 15-én a nemzeti ünnepünk alkalmából közvetített zeneszámok vételét igazolták eredményesnek. Tapasztalataik nagyon sokban hozzájárultak ahhoz, hogy az állomáson újabb fejlesztésekbe, kísérletezésekbe kezdjenek.

És műsor gyanánt akkoriban az is megfelelt
Ha Marcal János segédtiszt egy nótát énekelt.

Előfordultak kamaraegyüttesek is, de természetesen egyszerűbb volt, ha a jó hangú Marcal János magyar nóták éneklésére vállalkozott zenei kíséret nélkül. Taubler Margit és Molnár János tisztviselők hangján pedig megelevenedett például Molnár Ferenc két személyes vidám jelenete A férj bevásárol címmel. Komolyabb stáb csak 1925-ben állt fel.

A Rádióról huszonnégyben feljegyezhették,
Hogy az Állatkertből sugározta az első koncertjét.

radio-fortepan

Az Állatkert fontos közösségi térnek számított a főváros életében, a zenebarátok körében is igen népszerűek voltak a rendszeresen tartott állatkerti koncertek. Kézenfekvő volt tehát, hogy az „új csodát” itt próbálják népszerűsíteni. 1924 júniusában egy nagy nyilvános bemutatót tartottak, ami azt jelentette, hogy az Állatkertben több helyen felállított hangszórókon keresztül hallgathatták a vendégek a Csepelről sugárzott adást. Később az itt rendezett koncerteket rögzítették, és eljuttatták a hallgatókhoz az éteren keresztül. És persze emiatt:

… a lemezgyártók átkozták a konkurenciát,
Mely profit nélkül árulta a Kék rapszódiát.

A közel lakó amatőrök tisztán hallották,
Mikor a csepeli adó huszonötben jó reggelt kívánt.

1925. december 1-jén délután 5 órakor ünnepélyes avatás keretében adták át az említett új stúdiót, amely Budapest néven jelentkezett be magyar, francia és angol nyelven. Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda elnök-igazgatója ezekkel a szavakkal kezdte nyitóbeszédét: „A magyar kultúra fellegvára erős fegyverrel szaporodott. … Mindenki tudja, mit jelent, különösen Magyarország mai helyzetében az, hogy a hullámokon keresztül minden határon túl eljut a magyar szó.Demény Károly, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója így mutatta be a budapesti rádiót: „A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetéses Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben.” Az ünnepélyes megnyitót hangverseny követte.

A magasba szöktek mindenféle furcsa antennák,
És egy ügyes diák detektoros vevőt fabrikált.

radio-fortepan

Az adásokat készülékek hiányában főleg a lelkes rádióamatőrök a maguk fabrikálta kristálydetektoros készülékeken fogták. Ezeknél nincs szükség semmilyen energiaforrásra (elem, akku, hálózat), mert az energiát a vett adó teljesítménye szolgáltatja. Küllemre sem igazán emlékeztetnek mai társaikra, hiszen az adás csak fülhallgatón keresztül hallható. A klasszikus értelemben vett rádiókészülékek gyártását 1925-ben kezdte meg a Magyar Wolfrámlámpagyár, amely termékeit Orion márkanéven hozta forgalomba.

Bár Skoff Elzát és Filotás Lilit kevesen ismerték,
Azt tudta minden hallgató, hogy a hangjuk milyen szép

Filótás Lili az első női bemondó volt az 1930-as évek elején, az őt követő Gecső Sándorné már riporterként is tevékenykedett. A bársonyos hangú, gyönyörűen artikuláló, több nyelven beszélő Skoff Elzát az 50-es években hallhatták a rádiózók. Elküldték a cégtől, majd miután visszahívták, a népszerű Szív küldi bemondója lett.

S gyermekek a dobozban a bácsit keresték,
S a nagymamák a politúrját szépre vikszelték.

A politúr az a fajta felületkezelési eljárás, amikor a fát sellak denaturált-szeszes oldatával eresztik be. Nagyon szép, jellegzetes, igényes kinézetet ad a fából készült tárgyaknak, viszont nagyon érzékeny, nem csoda, hogy az 50-es évektől kiszorították a különböző lakkok.

A postások a vevőktől az adót beszedték,
És fizetni kellett egyformán a jó és rossz hírért.

radio-fortepan

Az első közvélemény-kutatásokat a 20-as évek közepén végezték. Bár kezdetben még a tízezret sem érte el az előfizetők száma, ez nem maradt sokáig így! A harmadik évben 90 ezer, 1929-ben pedig már negyedmillió körüli háztartásba juthatott el. A tetszési lista élén pedig holtversenyben a magyar nóta és a cigányzene álltak.

Ekkor még az volt a cél, hogy a rádiót az egész ország területén hallgathassák. 1927-ben nekiláttak az akkori Európa legmodernebb adójának (20kW) számító lakihegyi állomás építésének, amelyhez a jellegzetes alakú antennatorony 1933-ra készült el. Ezzel egy időben épült fel a Magyar Rádió (Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.) székháza is a Bródy Sándor (akkoriban Főherceg Sándor) utcában.

A szokott időben - vezet a listán - három perccel múlt -
Ötödik szám a hatvanhármas - kissé beborult,
Elnézést, a vihar elvonult!
Vonul a front - közepes termés - nem hajózható -
Nyugaton kábé mínusz húsz fok és eső várható -
Ha nem tetszik, hát kikapcsolható.

radio-fortepanMivel a hírek elsődleges forrása ekkoriban a rádió és az újság volt, ezt a politika is igyekezett kihasználni. A kormánypropaganda mellett azonban sok ember életminőségét jelentősen javították a szórakoztató és ismeretterjesztő műsorok.

Érdekes adalék, hogy kezdetben, amikor még nem volt folyamatos műsor, a bemondó jelezte, hogy mikor folytatódik majd. A korabeli készülékeken azonban nehéz volt megtalálni és beállítani egy állomást, így nagy segítség volt az első szünetjel bevezetése (egy elektroncső- oszcillátorral előállított tilinkómotívum), amely adásidőn kívül jelölte az állomás helyét.

S ma sztereóban fogható és ebben az a jó,
Hogy a két oldalról egy időben más-más hallható.
A nagyzenekar hangzásában éppen az a szép,
Ha középen ülsz és jól figyelsz, már teljesebb a kép.
S néha zavar minket, s néha gépek zavarják,
Már zsebre vágjuk, s ha rosszul figyelsz, ő is zsebre vág.
Szép időben minden műsor tisztán fogható,
És a programban a régi dal is újra hallható.

A rádióhullámok terjedési viszonyait sok körülmény befolyásolta, leggyakrabban az időjárás. A hidegháború alatt azonban sokszor előfordult, hogy szándékosan gépekkel zavarták az adást, hogy nehezebb legyen hallgatni. Zsebrádiók már a tranzisztoros társaik előtt megjelentek, ez utóbbi előnye nem is a mérete, hanem inkább az volt, hogy bekapcsolás után azonnal megszólalt.

A saját korában őrületes szenzáció volt a rádió. A költők megverselték, mint Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc, vagy később Csukás István. Tanító, nevelő és szórakoztató funkciója miatt üdvözölte például Kodály. Hamar megjelent a könnyűzene vagy a filmek világában is, például az 1940-es években a Makrancos hölgy című nagy sikerű film betétdalaként vált ismertté Karády Katalin előadásában a „jó, ha szól a ridi-radi-rádió”, ami a rádiónak köszönhetően sláger lett. Bár a technika sok szinten túlhaladta az ősi receptet, a műfaj mégsem ment ki a divatból. Mi a titka? Talán a hang okozta lélekvegyészet. Jobban telik az idő egy hosszú autózásnál, vidámabban zajlik a sütés-főzés, takarítás, sportolás. A rádió tud valamit.

SzaSzi

Forrás: mek.oszk.huradiomuseum.hu, mmi.elte.humivanma.reblog.huzoobudapest.comjelesnapok.oszk.hu

A képek a Wikimedia Commons és a Fortepan.hu szabadfelhasználású gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép. A 2-6. képek a Fortepan oldaláról származnak, sorrendben: FOTO:Fortepan - ID 129942, Adományozó/Donor: Ladinek ViktorFOTO:Fortepan - ID 85059, Adományozó/Donor: Nagy Józsefné dr.FOTO:Fortepan - ID 56070, Adományozó/Donor: Rádió és Televízió ÚjságFOTO:Fortepan - ID 56071, Adományozó/Donor: Rádió és Televízió ÚjságFOTO:Fortepan - ID 45376, Adományozó/Donor: Morvay Kinga

2019.12.01