127

Jó szerencsén innen és túl

Bemutatkozó interjú Szarvas Szilviával

szarvas-szilvia

Szarvas Szilviát nem sokan ismerik, írói múltja sem hosszú, de hogy érdemes rá figyelni, az biztos, hiszen több országos pályázaton díjazták már munkáit. Legutóbb például a Gabo Kiadó által meghirdetett versengésen nyert Jó szerencsén innen és túl című novellája, amely már olvasható Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2019 kötetében. Ennek kapcsán kérdeztük a győri gyökerekkel is rendelkező szerzőt arról, hogyan is kezdődött nála az írás szenvedélye, milyen eredményekkel büszkélkedhet, és milyen terveket dédelget a jövőre nézve.

Hogyan kötődik Győrhöz?

Budapesten születtem, a családom négyéves koromban költözött Győrbe. Az első négy osztályt a Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskolában végeztem, majd a Kazinczy Ferenc Gimnázium nyolcosztályos tagozatára jártam, ott is érettségiztem.

Mióta érdekli az írás? Hogyan kezdett hozzá? Mivel foglalkozik a hétköznapokban?

Civilben jelenleg műszaki íróként dolgozom, dokumentációkat, leírásokat készítek, mellékállásban pedig szakfordítói, műfordítói munkákat is vállalok. Az írás elég régi keletű érdeklődésem, már 12-13 éves koromban próbálkoztam vele, nem is túl szokatlan motivációval: úgy emlékszem, nem tetszett egy rajzfilm befejezése, ezért újraírtam a saját elképzelésemmel. Később sajnos a „felnőtteskedés” és a vele járó létfenntartási törekvések hosszú évekre parkolópályára tették ez irányú próbálkozásaimat. Néhány éve kezdtem újra próbálgatni, olyan motivációt kaptam, hogy most úgy érzem, már nem fogom feladni.

Milyen műfajok állnak közel az egyéniségéhez?

A magam örömére sok műfajt kipróbáltam. Mindig is vonzott, ha egy történetben jelen van egy kis varázslat, valami, ami nem a látható hétköznapi világ része, például mesei, mondai elemek. Sose szerettem az „ez csak egy mese” kijelentést. Az egyik legősibb műfajról van szó, a mesékben benne van az emberiség lelke.

Mikor döntött úgy, hogy a nyilvánosság előtt is bemutatkozik? Milyen sikereket ért már el?

2017-ben döntöttem el, hogy beküldöm egy regényem részletét a Fantasztikus Kéziratok Éjszakájára, ahol első helyezést értem el, és meghívást kaptam a Delta Műhely írókörének táborába. Ez volt a lehető legjobb dolog, ami történhetett velem, mert már néhány napnyi íróköri foglalkozás is rengeteget segített az írásban, a fókuszok elhelyezésén, hogyan álljak egyáltalán hozzá a saját alkotásaimhoz. Nem hiszem, hogy túl lehet becsülni egy jó írókör segítségének jelentőségét, ha valaki komolyan szeretne írással foglalkozni.
Ez a rendezvény egyfajta visszaigazolás volt, hogy érdemes foglalkoznom az írással, innentől már bátrabban próbálkoztam a pályázatokkal is. 2017-ben megnyertem az Avana Egyesület Ellenpont című, az áltudományok ellen hirdetett novellapályázatát; a 2018-as Preyer Hugo novellapályázaton dicséretet kaptam, a 2019-esen már második helyezést értem el, majd szintén ebben az évben került be az említett novellám pályázat útján Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2019 válogatáskötetbe.

az-ev-magyar-science-fiction-es-fantasynovellai-2019Melyik eredményére a legbüszkébb?

Mindegyik eredményemet nagy megtiszteltetésnek tartom, és örömmel vettem, ha a zsűri értékesnek ítélte a pályamunkámat.

Mit lehet tudni a legutóbbi sikeréről, a Gabo Kiadó versenyéről?

A Gabo Kiadó jelenteti meg néhány éve a Jonathan Strahan által szerkesztett, Az év legjobb science fiction és fantasynovellái című válogatásköteteket, melyek elsősorban az angolszász piac merítéséből válogatnak. Ennek nyomán döntöttek úgy, hogy magyar szerzők műveit is bemutatják egy külön antológiában. 2018-ban hirdettek először pályázatot, és mivel szerencsére pozitív fogadtatásra talált a kötet, idén is megjelenik az antológia, ami már könyvesboltokban és webáruházakban is kapható. Kisprózai alkotások segítségével talán azok is könnyebben kedvet kapnak ezekhez a műfajokhoz, illetve a magyar szerzők alkotásaihoz, akik még nem sokat olvastak ilyesmit.

Mit tudhatunk a legújabb nyertes novellájáról, amelynek címe Jó szerencsén innen és túl? Mikor játszódik? Mi volt az írói szándék?

A novella 1920-ban játszódik Miskolcon, már a Tanácsköztársaság ideje után járunk. A háború miatt akadozik a nyersanyagellátás, ezért megnyitnak egy, a helyiek által elátkozottnak vélt bányát, ahol egy javaiból kiforgatott, kisemmizett bárónő is kénytelen munkát vállalni. Elsősorban történelmi elbeszélés, bár a természetfeletti vonulat miatt mágikus realizmusnak is tekinthető. Mindig is szerettem volna bányákról írni, lenyűgöz a mélyművelésű bányák könyörtelensége, kérlelhetetlensége. Nem elhanyagolható a történet genderolvasata sem; először csak kíváncsiságból közelítettem meg a bányába kényszerülő nemesasszony történetét, mert érdekelnek a szokatlan környezet által kiváltott emberi reakciók, de ahogy kutattam, kiderült, hogy nem is kevés nő dolgozott és dolgozik ma is bányákban. A háború és a háború utáni idők lélektana is foglalkoztatott: háborús időkben pozitív és negatív értelemben is kiderül, mi rejlik az emberi lélek mélyén.

Milyen további tervei vannak az írást illetően?

Szeretnék írni mindenről, ami érdekel. Kicsit kezd hosszúra nyúlni a lista, szóval a következő évtizedekre – évszázadokra – el vagyok látva témával. Magamat is fejlesztenem kell: szeretném végre befejezni első regényemet, ehhez azonban sokkal fegyelmezettebben, kitartóbban kell az íráshoz hozzáállnom. Törekszem rá, hogy ezt az attitűdöt kialakítsam.

SZ

2019.11.28