286

Böjte Csaba: A lélek lélegzetvétele

Csaba testvér a 19. Győri Könyvszalonon – tmoni írása

bojte-csaba

November 16-án, szombaton 15 órakor egy rendhagyó könyvbemutató zajlott a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán a 19. Győri Könyvszalon keretében: Böjte Csaba legújabb kötete, A lélek lélegzetvétele megjelenése kapcsán tartott már-már üdítő prédikációnak ható előadást.

Magáról a kötetről, a Helikon Kiadó gondozásában megjelent füveskönyvsorozat (A mindennapi kenyérnél is fontosabb a remény; Az igazgyöngy fájdalomból születik; A virág a fény felé hajlik; A szeretet gyógyszer, nem jutalom; Zarándoklat az atyai házba; Arra születtél, hogy ajándék legyél; A szabadság rabságában) nyolcadik, s egyben utolsó darabjáról nem sok szó esett – a tartalmáról viszont annál több. Ez a jellegzetes alakú kiadvány az előzőekhez hasonlóan egyik hazai templomunk (drávaiványi református templom) szép, festett mennyezetkazettáit használja illusztrációnak, és az örömről szól.

Csaba testvér, a gyermekmentéssel és -neveléssel foglalkozó erdélyi (székely) ferences szerzetes már az első mondatával lebilincselte a hallgatóságát, hiszen olyan természetesen, olyan egyszerű szavakkal, olyan csillogó szemekkel kezdett beszélni, melyből sütött az egész személyiségét átható pozitív kisugárzás. Maga az előadás hívőnek és kétkedőnek egyformán élvezetes élmény volt, hiszen megkérdőjelezhetetlen, evidenciának számító – mégis, mai modern világunkban elsikkadó – alapigazságok logikus láncolatát tárta elénk roppant közvetlen, egy cseppet sem kenetteljes, humoros, modern szóhasználatra épülő stílusban.

bojte-csaba

A végére világosan kiderült, hogy ez az ember képes mindenben meglátni a jót vagy a jó lehetőségét, végtelen empátiával képes mindenkit megérteni, és hozzáállása a hibákhoz, bűnökhöz, problémákhoz roppant figyelemreméltó. Szerinte nem az a fontos, hogy a rossz úton járókat megbüntessük, hanem az, hogy ráébresszük: tanulhatunk a dologból, s ezt a tapasztalatot felhasználhatjuk, mindig van választásunk, sose késő változtatnunk, és nem arra kell koncentrálnunk, hogyan és miért talált meg bennünket a baj, a bánat és a gond, hanem a kiutat kell megtalálnunk.

Abból indult ki, hogy az emberek általában nem akarnak tudatosan rosszat, mégis rengeteg a baj mai társadalmunkban, s emiatt nem vagyunk képesek meglátni a jó, örömteli dolgokat – csak a negatív dolgokra figyelünk. Emellett nem mindenki tudja elfogadni, hogy az ember nem fakír, természetes, hogy vannak vágyai, álmai, nem lenne egészséges elnyomni őket, sokkal hasznosabb a megfelelő irányba terelni. Ha mindenki így tenne, szép lassan egy sokkal elfogadhatóbb, élvezhetőbb és még örömtelibb világban élhetnénk. Úgy gondolja, hogy vannak isteni és sátáni örömök, s ha ez utóbbiakat sikerül elkerülnünk, az előbbieket pedig felismernünk és értékelnünk, sokkal nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak és boldogabbak lehetnénk.

Három Istennek nem tetsző, kerülendő örömöt nevezett meg az egyszerű csuhában érkező szerzetes, s ezeket Jézus három megkísértéséből vezette le, hiszen ma is ezekkel kísért a Gonosz: a fogyasztás örömét (Fogyassz!), a birtoklás örömét (Birtokolj!) és a hatalom örömét (Uralkodj!). Ezek nem tesznek boldoggá, legfeljebb csak elégedetté bennünket, és azt is csak ideiglenesen, hiszen előbb-utóbb bajokhoz, gondokhoz, problémákhoz, sőt fájdalomhoz vezetnek. Vannak azonban másfajta, Istennek tetsző örömök is, csak meg kell látni őket, és tudatosan átélni. Az öröm olyan, mint a gomba, válogatni kell belőle: a mérgeset otthagyni, az ehetőt pedig elfogyasztani.

bojte-csaba

Az isteni örömöket is Jézus életéhez kötötte az előadó, hiszen ő is mindegyiket élvezte: az Istennel való bizalmas, közvetlen kapcsolat öröme (ez az egyistenhitű vallások közül csak a kereszténységben van meg), a létezés öröme (még az állatvilágban is megfigyelhető), az élet apró örömei (pl. a játék), az együttlét öröme (család, közösségek), a jó cselekedet öröme (pl. ahogy ő befogadja a gyerekeket), a jól végzett munka öröme (ha látjuk az eredményt, pl. a jóízűen elfogyasztott ebéd), a várakozás öröme, a szeretet öröme, a bölcsesség öröme (amikor megértünk valamit), a szépben való gyönyörködés öröme (pl. naplemente), valamint az élet vállalásának és továbbadásának öröme. Mindegyikre egyszerű hétköznapi példákat hozott, nagyrészt a saját életéből.

Úgy gondolja, mivel Isten az embert saját képmására teremtette, a szeretet a legalapvetőbb tulajdonságunk, és ha átadjuk ennek magunkat, akkor egyrészt sokkal könnyebb lesz az életünk, másrészt az örömöket is sokkal jobban tudjuk élvezni. Azokat az örömöket, melyekben a 4 és fél milliárd éve futó Föld nevű projekt jelenlegi közel 8 milliárd lakója mindegyikének része lehet.

Csaba testvér előadásának végén tudatta a közönséggel, hogy e-mailben vagy Facebookon bárki megkeresheti, és mindenkit meghívott, hogy ha Erdélyben jár, keresse fel szervezete 85 házának egyikét, és látogassa meg őket. S aki nem akar karácsonykor, szilveszterkor egyedül lenni, bátran menjen hozzájuk, jól fogja érezni magát.

tmoni
Fotók: Szabó Béla

2019.11.23