141

Helység kalapácsa, Kis hableány, Süsü, a sárkány és Wass Albert

Színpadi produkciók a 19. Győri Könyvszalonon

gal-tamas-a-helyseg-kalapacsa

A 19. Győri Könyvszalon színpadi programjai idén is sokszínűségükkel kapcsolták a könyves kultúrát az előadó-művészethez november 15. és 17. között. Láthattunk-hallhattunk hőskölteményt négy énekben, bábszínházi előadást, zenés mesejátékot, valamint irodalmi előadóestet.

Gál Tamás: A helység kalapácsa
(Bári Edit írása)

November 15-én, pénteken 9 órakor az idei könyvszalon első programjaként volt látható a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy Termében A helység kalapácsa című produkció. Petőfi „hőskölteményét” Gál Tamás már 2004-ben színpadra álmodta, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend a közönség körében. Ez persze nem véletlen, mert az előadás vásári hangulatot idéző, groteszk elemeket és sok improvizációt tartalmazó fergeteges komédia, megfűszerezve Bodonyi András zenéjével. Nagy csinnadrattával kezdődik, és persze úgy is folytatódik. Gál Tamás szokatlan erővel képes lekötni a nézőket – játéka, gesztusai, mimikája és mozdulatai összhangba kerülnek a megformálni kívánt szereplővel. Petőfi eposza ebben az adaptációban úgy elevenedik meg, ahogy talán maga a költő is szívesen látná, hiszen a rá jellemző nyelvi fintor és a korabeli hangulat erősen érezhető.

gal-tamas-a-helyseg-kalapacsa

Gál Tamás Jászai- és Deszka-díjas színművész a közönség bevonását és reakcióit mesterien „dolgozta” bele az előadásba. A nézők – különösen a diákok – szívesen vettek részt ebben a „komoly hülyéskedésben”, szinte önkéntelenül követve a művész szó nélküli instrukcióit, amely által a produkció egyszerre vált előadó-művészetté, nevelési színházzá, s mindez megtűzdelve népzenei motívumokkal, melyek Gál Tamás gitárján és Mester András hegedűjének húrjain szólaltak meg. Foszlányokban, illetve egy-egy strófában egyéb Petőfi-költemények is „belecsempésződtek” a történetbe, amelyeknek – mint tudjuk – fő helyszíne a kocsma. Petőfi rímekbe szedett remekműve, sokoldalú színészi játékkal, igazi csemege, ráadásul Gál Tamás alkalmi kocsmájába 9-99 éves korig bárki bármikor betérhet, garantáltan jól fog szórakozni.


Aranyszamár Bábszínház: A kis hableány
(Bári Edit írása)

aranyszamar-babszinhaz-a-kis-hableany

Az Aranyszamár Bábszínház Andersen klasszikus, ám szomorú meséjét, A kis hableányt hozta el a győri apróságoknak, színesítve a Győri Könyvszalon repertoárját. A produkció november 15-én, pénteken 11 órakor a Kisfaludy Teremben volt látható. A bábszínházi adaptáció Szabó Attilát dicséri. A kis hableány története generációk óta megdobogtatja az emberek szívét, gyönyörű példája az igaz érzéseknek, az önfeláldozásnak. Mirtill a tenger mélyén korallokból épült palotában éldegél testvéreivel, de mindig szerette volna tudni, hogyan élnek az emberek. Amikor 15 éves lesz, kiúszik a tenger felszínére, és mindjárt megment egy hajótörést szenvedett királyfit. Ettől a perctől kezdve a kis hableány nem is tud másra gondolni, csakis a fiúra, és szerinte „sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb…”. Hogyan is alakul a halfarokkal úszkáló, csodaszép Mirtill és a két lábon járó királyfi története, az nemcsak Andersen meséjéből, hanem az Aranyszamár Bábszínház produkciójából is kiderül.

aranyszamar-babszinhaz-a-kis-hableany

Bartal Kiss Rita rendezésében a mese egy zenés előadássá formálódik, melynek muzsikáját Bakos Árpád írta. Bartal Kiss és Nagy Kovács Géza kivitelezésében Baranyai Anita, Erdei Gergő és Érsek-Csanádi Gyöngyi szereplésével egészen egyedi látvánnyal tárul elénk a kis Mirtill sorsa. A színházi előadó-művészet ötvözetét láthattuk, ahol megjelentek az élő szereplők, a bábok és az árnyjáték. A történet, a zene, a fényekkel való játék teljesen elvarázsolta a nézőtéren helyet foglaló gyerkőcöket, s őszintén szólva a felnőtteket is. Kissé sejtelmes, látványos, kellemes melódiákkal átszőtt előadáson keresztül követtük végig, hogyan válik a kis hableány az ég csillagává, mert: „Van az ég, van a föld, van a víz, idevonz, odaküld, hazavisz…”.


Fogi Színház: Süsü, a sárkány
(Bári Edit írása)

fogi-szinhaz-susu-a-sarkany

„Én vagyok a híres egyfejű…” Bizony, a már-már „bájos” alakjáról, vajszívéről, kissé együgyűségéről és kétbalkezességéről híres kedvencünk, Süsü is ellátogatott a könyvszalonra a Fogi Színház jóvoltából. A zenés mesejáték november 17-én, vasárnap 11 órától volt látható a teátrum nagyszínpadán. Csukás István műve a magyar meseirodalom klasszikusává vált, generációk kedvence, amely barátságról, kedvességről, furfangról, segítőkészségről egyaránt szól. Imádnivaló történet a kitagadott sárkányról, aki az emberben találja meg igaz barátját. A meséhez Bergendy István komponált fülbemászó zenét, és nem is túlzás azt állítani, hogy aki valaha látta és hallotta a bábjátékot, fejből tudja idézni Süsü vagy a jó királyfi egy-egy strófáját.

fogi-szinhaz-susu-a-sarkany

Most Fogarassy András, Czető Ádám, Fritz Éva, Egri László, Szabó Zsuzsa, Umbráth László, Bor Viktor szereplésével és Schlanger András rendezésében botladozott elénk Süsü, hogy ismét felejthetetlen perceket szerezzen kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Kacagtató, lendületes előadás volt, jól ismert dalokkal, ahol Süsü „élethű” jelmezében már az első percben az aprónép kedvencévé vált. Élvezetes alakítások, bohókás öltözetek, remek rendezés, édes történet és fantasztikus zene fuzionált ebben az előadásban, amelyet a közönség vastapssal jutalmazott.


Rékasi Károly: Szerelmem, Erdély
(Sulyok Attiláné írása)

rekasi-karoly-wass-albert

A könyvszalon utolsó rendezvénye a Kisfaludy Teremben Rékasi Károly előadóestje volt november 17-én, vasárnap 19 órakor Szerelmem, Erdély címmel. Koltay Gábor állította össze a rendkívül színvonalas, Wass Albert életéhez kapcsolódó műsort: filmrészletek kísérték a verseket és a leveleket, a zenét pedig Tóth Zoltán, a Madách Színház hangmestere válogatta. Rékasi Károly hozzátette színészi játékát és mély szeretetét Erdély iránt, különböző tárgyi emlékek segítségével idézte fel az erdélyi író és költő életének állomásait.

A második bécsi döntéssel kezdődött az est, amikor 1940-ben meghúzták az új határt, és Észak-Erdély újra magyar föld lett. Az ott élők számára ez leírhatatlan boldogságot jelentett, hatalmas örömöt és fájdalmat. A háború után Wass Albert emigrációba kényszerült, távollétében halálra ítélték, családját minden vagyonától megfosztották. Németország után Amerika következett, újra is nősült. Egy újságíró, Havas Emil megkérte, írjon könyvet, ahogy ők szeretnék, filmet is készítenek belőle. Mivel nem vállalta, feketelistára került, ettől kezdve sehol sem fogadták írásait. Sokat dolgozott, egyetemen tanított, körutakat tett, mindenütt előadásokat tartott. Egész életében szívügyének tekintette az elnyomott kisebbségek, elsősorban az erdélyi magyarság helyzetének bemutatását. Soha nem felejtette el, hogy Ember és Magyar, hogy Magyarország az igazi hazája.

rekasi-karoly-wass-albert

Cikének (Éltető Marianne) Erdélybe szerelmes verseket írt; sorra kerültek elő a bőröndből a szép levelek, melyekből sok mindent megtudhattunk, még Szeleczky Zitával is levelezett. A műsor során elhangzottak legszebb, szívbemarkoló versei és részletek a regényeiből. Többek között hallottuk a Dalol a honvágy („Szeretnék szántani”), Üzenet haza c. verset, „A víz szalad, a kő marad” és az Adjátok vissza a hegyeimet. Az előadóest végén szűnni nem akaró vastaps szólt, csodálatos, olykor libabőrös élménnyel lettünk gazdagabbak! Végül Rékasi Károly köszönetet mondott a könyvszalon szervezőinek, és azoknak is, akik biztosították a programokhoz a hátteret.

Bári Edit, Sulyok Attiláné
Fotók: Óbert Klára, Vas Balázs

2019.11.20