144

Fohászok, Időradír, Kaláka, Reláció, Fess pesti este és mások

Zenés programok a 19. Győri Könyvszalonon

dinnyes-jozsef

A 19. Győri Könyvszalon zenei, zenés programjai ritka sokszínűséggel hangosították a könyves kultúrát november 15. és 17. között. Volt itt fohász, nem is egy; Időradír a gyerekeknek; a Kaláka fél évszázados lett; érzÉSek és sugallatok szóltak; Malek Andrea takarítónőnek állt; Petruska Relációba helyezte hallgatóságát; Kamarás Iván pedig fess pesti estet adott.

Dinnyés József: Negyven fohász dalban (Hajdú Zoltán Levente verses imádságai)
(SzaSzi írása)

Dinnyés József körülbelül háromezerre rúgó dalkincs tulajdonosa, az énekmondók hagyományát követve így közvetíti a költők üzenetét és a saját gondolatait. Már több mint öt évtizede járja gitárjával a magyarlakta vidékeket és osztogat kincseiből. Időről időre felbukkan Győrben is. A könyvszalon vendégeként november 15-én, pénteken 14 órakor találkozhattak vele az érdeklődők a pódiumszínpadon. Nem jött egyedül, vendégeként köszöntötte barátját, a szóládi lelkipásztort, Hajdú Zoltán Leventét. Szólád Somogy megyében a Balatonhoz közel, annak déli oldalán található kis falu, „itt már nincs kiírva, hogy Zimmer Feri”. A fiatal pap kihívást látott a haldokló település közösségének felélesztésében, s ma már Szóládot sikertörténetként emlegetik egyházi berkekben.

A lelkész első verseit húsz évesen publikálta, „széljegyzetszerűen itt-ott”, azóta már a harmadik kötete jelenik meg a Kálvin Kiadónál, és szinte bestsellerként „fogyasztják” az aktív közösséggé formálódó hívek. Mi sikerének a titka? Nyilvánvaló: a hit. Gyakran előfordul azonban – ahogy a lelkipásztorral is –, hogy elbizonytalanodunk: „Nem kell ahhoz vallásosnak lenni, hogy az ember érezze, néha jó lenne egy segítő, aki naponta rendet teremt életünkben.” Ilyenkor történik meg az, hogy Hajdú Zoltán tollat ragad, s fohászait papírra veti. Nem kánoni nyelven, hanem a mai ember hangján szólnak imádságos gondolatai. Dinnyés Józsefet is éneklésre csábították sorai, minden vershez igyekezett zenei megoldást találni, ahogy ő mondta, „nagyon izgalmas egy rövid versben otthon lenni”. Műsorában több mint egy tucat fohászt hallhattunk dalban elbeszélve.


Időradír – Bíró Eszter koncertje
(Bári Edit írása)

biro-eszter

Egy interaktív mesekoncertet láthattak a könyvszalon látogatói november 15-én, pénteken délután öt órakor a színház nagyszínpadán. Bíró Eszter rendkívül sokoldalú előadóművész, aki már több zenei műfajban is bizonyította tehetségét. Énekelt musicalt, évekig volt a Budapest Klezmer Band énekese, több lemeze és mesés könyve is megjelent. 2014-ben Fonogram díjat kapott Állati zenés ABC című lemezéért, ami az év gyermekalbuma lett. Az Időradír pedig már a harmadik gyermekeknek készült könyve, amely zenés CD-vel együtt jelent meg.

Az előadás a mese köré épül, ahol az óramutató darabokra törik, így minden összekeveredik. Összekuszálódnak a napok, az évszakok és persze az idő. Na de hát így nem lehet élni! Nem tudjuk, hány óra van és milyen nap, és még azt sem, hogy milyen évszak. Bizony össze kell szedni az óramutató darabjait, hogy helyreálljon a rend. Hát ehhez kell a segítség. Szerencsére sok apróság ücsörgött a nézőtéren, akik nagyon lelkesen és szívesen segítettek Bíró Eszternek a keresgélésben és az éneklésben, sőt önfeledten táncra is perdültek. A közvetlen, vidám hangulatú mesekoncert dalait Födő Sándor „Fodo” komponálta, míg a szövegek Hegyi György, Marék Veronika és Weöres Sándor tollából vetődtek papírra.


Kaláka 50 – jubileumi koncert
(SzaSzi írása)

kalaka

Harminc album, mintegy ezerháromszáz dal, „kitudjahányezer” koncert, Kossuth-díj, Prima Primissima Díj, Magyar Örökség Díj és fél évszázadnyi ennek érdekében végzett munka. Nevük, a Kaláka is közös munkát jelent, egy erdélyi népszokást takar, amely eredetileg a házépítésre vonatkozott, hiszen csak közösen lehet nagy dolgokat felépíteni. 1969-ben indultak egy budapesti sörözőből, első koncertjüket a Tolcsvay Klubban tartották, azóta pedig a világ minden tájára eljutottak egyedi hangvételű énekelt verseikkel. Atyai jóbarátjuk, Kányádi Sándor bácsi 25 éve ezt írta róluk: „A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, „szív-némaságra” született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti ʼeredeti dallamotʼ”. A választott versek és így muzsikájuk is sokszínű. Egyéni hangzását a hol együtt, hol egyenként megszólaló négy énekhang játéka adja, megfűszerezve a különlegesnél különlegesebb (nem csak magyar) népi hangszerekkel. Az alapításának ötvenedik évfordulóját ülő zenekar Hét határon át címmel tartja jubileumi koncertjeit, s az ünnepi évadának végéhez közeledve érkezett hozzánk Győrbe. A magyar költők verseit segítségül hívva idézték fel az öt évtized számukra legfontosabb mozzanatait: egy-egy utazást Dél-Amerikába, Erdélybe, egy-egy évfordulót, Arany János bicentenáriumát, Ady Endre centenáriumát, vagy az életünk egy-egy fontos szereplőjét, mint Latinovits Zoltánt. Szerenádként zengett Szabó Lőrinc Szeretlek című verse, szinte hallható volt Weöres Sándor Rózsa, Rózsájának nyílása, vagy a jókedvű társaság zaja Petőfi Négy ökrös szekeréről, hogyan suhan a őszi szél a párizsi utcán nesztelen Ady versében, s a híres montgomery lakoma hangulatát megidézve hallgathattuk a walesi bárdok dalait. Játékos könnyedséggel cserélődtek a hangszerek a tilinkótól a nagybőgőig.

Sokakhoz hasonlóan az én gyermekkoromnak is egyik meghatározó zenekara volt a Kaláka. Kezdetben A pelikánt és társait hallgattam, advent idején bekéretőzött szívembe a „Szabad-e bejönni ide Betlehemmel?”, majd felfedeztem, és a nagyon változatos hangszerelésű, inkább felnőtteknek szóló versfeldolgozásokat hallgattam. Az érdeklődést a kötelezőkön túli lírai világba, a vállalkozó kedvet idegen költők műveiben való barangoláshoz, a versek szeretetét nekik köszönhetem. Bizonyára azok is így gondolták, akik november 15-én, pénteken este fél nyolckor eljöttek a Győri Nemzeti Színházba, hogy együtt ünnepeljenek a 19. Győri Könyvszalonon a jubiláló Kalákával. Köszönjük a páratlan élményt: Gryllus Dániel (gitár, furulyák, citera, siku, klarinét, tárogató, tilinkó stb.), Gryllus Vilmos (cselló, gitár), Becze Gábor (nagybőgő, gitár), Radványi Balázs (mandolin, 12 húros gitár, ukulele, cuatro, brácsa, kalimba) és az együtteshez húsz éven át tartozó Huzella Péter (gitár).


Kerecsényi Éva és Mohácsi Attila: érzÉSek és sugallatok – Lemezbemutató koncert
(Bári Edit írása)

mohacsi-attila-kerecsenyi-eva

Kerecsényi Éva győri költőnő és Mohácsi Attila énekes-színész művészi találkozása az érzÉSek és sugallatok című album. Világhírű, gyönyörű slágerek és mai költemények, amelyek érzésekről, érzelmekről regélnek nekünk. November15-én, este 8 órakor a Kisfaludy Teremben került sor a lemezbemutató koncertre, ahol Kerecsényi Éva 10 csodaszép versét Mohácsi Attila fantasztikus előadásában élvezhettük. Minden egyes költemény után felcsendült egy-egy világhírű, pompázatos melódia. A versek és a zene érzelmi „egymásra találása” érezhetően megérintette a közönséget. Vannak dalok és versek. Szépek, elgondolkodtatóak, szomorkásak vagy éppen vidámak – ám ha ezek a szerzemények megtöltődnek emocionális tartalommal az előadásuk során, akkor érzi azt a néző, hogy kirázza a hideg. Azt hiszem, ezen a lemezbemutató koncerten nagyon sokan voltak így.

Az előadást Németh Eszter és Eisenbacher Balázs táncosok színesítették. Lonci Ica tangóharmonikán, Nyíregyházky Orsolya hegedűn, Kertes Anna és Kovács Gergely pedig zongorán prezentálta a hangszeres kíséretet. Az érzÉSek és sugallatok, ahogy Mohácsi Attila fogalmazott, „két művész lelkének közös rezdülése”. Az album mintha egy kicsit megállítana bennünket abban a rohanó világban, ahol nem divat érzésekről beszélni, hogy megmutassa az igazi értéket, és a valódi érzéséket megtalálhatjuk saját magunkban. Igazi „Grande Amore”.


Malek Andrea és az Eszement Meseband műsora
(Bári Edit írása)

malek-andrea-eszement-meseband

„Versek, mesék, ismerős és új dalok 1-101 éves gyerekeknek” – olvasható a műsorfüzetben. November16-án, szombaton 11 órakor volt látható Malek Andrea és az Eszement Meseband gyermekműsora a színház nagyszínpadán. Malek Andrea a takarítónő, aki a viccesen „banyatanknak” nevezett bevásárlókocsiból huzigálja ki a takarításhoz szükséges kellékeket, miközben elmeséli, hogy a művésznő megbetegedett, így ő, Aranka fog helyette énekelni. „Hiszen énekelni nem nehéz, énekelni azt mindenki tud…” Ezzel ugyan lehetne vitatkozni, de mi beértük „Arankával”, aki a munkájához szükséges kellékekkel együtt nagyon rafinált módon előhúzta Lackfi János, Varró Dániel, Szabó T. Anna és Bartos Erika megzenésített verseit.

Malek Andrea nemcsak énekelt, mesélt, hanem elementáris erővel el is játszotta a dalok történetét. Nem csoda, ha szülők és gyerekek, kicsik és nagyok felszabadultan élvezték a koncertet. Hallhattuk Berg Judit Hisztimanó című meséjét prózában, de felcsendült klasszikus Halász Judit dal is „Nem vagyok varázsló” címmel. Gyorsan röpült az idő, lassan elérkezett az ebéd utáni pihenő, ezért igazi kuriózumként hangzott el Horváth Charlie jól ismert altatódala: „Aludj el kis ember…”. Persze közben Aranka is végzett a háztartási teendőkkel, az éneklést viszont a közönség kérésére meg kellett ismételnie. Hiába, ha mindenki nem is, de Malek Andrea – alias Aranka – bizony tud énekelni. Segítségére volt Hámori Máté (akusztikus gitár), Frey György (basszusgitár) és Kovács Tamás (ütős hangszerek), vagyis az Eszement Meseband. A műsort Jantyik Csaba ötlete alapján Malek Andrea alkalmazta színpadra.


Petruska: Reláció – CD bemutató koncert
(Bári Edit írása)

petruska-andras

Petruska András, avagy Petruska A Dal 2016 felfedezettje. A 2014-es budapesti metrómegállókat megzenésítő Metropolita, majd az Y-generációról szóló Kapunyitó lemeze után 2019-ben Reláció címmel jelent meg új albuma. A lemezbemutató koncertet november 16-án, este 8 órakor hallhatták az érdeklődők a győri színház Kisfaludy Termében. Az album 13 dalt tartalmaz, popba építve egy kis afrikai hangzást, vegyítve világzenei motívumokkal.

Babarczi Bulcsú – a köztudottan szellemes szövegíró – mellett Grecsó Krisztián is írt dalszöveget a Relációhoz. A lemez zenekari felállással készült. A koncert Borbély Tamás (basszusgitár), Egri Márton (dob), Szabó Tamás (billentyűk) és Petruska (gitár, ének, szövegíró) közreműködésével mutatta be ezt az érdekes hangzású, néha nagyon is harsány, néha kissé lágyabb hangvételű CD-lemezt. Elsőre talán fel sem tűnik – lehet, éppen a lüktető zene miatt –, hogy a dalszövegek milyen mélységgel, emberi lelket megérintő tartalommal bírnak: „Lennie kell egy dalnak, köztünk valahol, mindenki hangján, mindenkiről, mindenkinek szól…” ‒ hangzik el a Szent Gellért tér című dalban. A Reláció mély tartalommal bíró, rafinált hangzású album, nagyszerű zenészekkel és Petruska egyedi előadásmódjában. A zenekar ebben a formációban – városunkban első alkalommal – a könyvszalonon mutatkozott be.


Egy fess pesti este – Kamarás Iván koncertje
(Bári Edit írása)

kamaras-ivan-egy-fess-band

A 20-60-as évek slágereivel indultunk időutazásra november 17-én, vasárnap 19 órakor. A zenés est a győri színház nagyszínpadán volt látható és hallható Kamarás Iván és az Egy Fess Band zenekar közreműködésével, ahol vendégművészként köszönthettük a fiatal és tehetséges színésznőt, Tompos Kátyát is. Nosztalgia minden mennyiségben: anekdoták, történetek, slágerek, filmzenék. Beleültünk a Meseautóba, hogy egészen a Villa Negráig utazzunk, találkoztunk Hyppolittal, felcsendültek Seres Dezső, Eisemann Mihály, Kozma József dalai, mintha visszatértünk volna a magyar filmezés aranykorába. De azért mégsem egészen. A nagyszerű slágerek egy kicsit új köntösbe bújtak – gypsy-swing-es hangzással dobogtak, egészen egyedi hatást adva a jól ismert melódiáknak. Távolról sem beszélhetünk hagyományos értelemben vett koncertről, sokkal inkább egy igazi show-műsorról. A csodaszép énekhangok, a fantasztikus zenekari kíséret mellett egy könnyed, játékos előadás sok humorral és emlékezéssel zárta a 19. Győri Könyvszalon programsorozatát.

SzaSzi, Bári Edit
Fotók: Óbert Klára, Vas Balázs

2019.11.19