Érdekes feladatba fogott Biczó Zalán, a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárának munkatársa: elhatározta, hogy egy Európában is unikális különgyűjteményt hoz létre a kontinens miniállamairól, Liechtensteinről, Monacóról, San Marinóról, Andorráról, valamint a valamivel nagyobb Luxemburgról. „Ezeknek az államoknak Magyarországon nem működik nagykövetségük, hazánkhoz legközelebb – Monaco kivételével – Bécsben tartanak fent ilyet, ezért a civil kurázsi jegyében ellátogattam hozzájuk az osztrák fővárosba, hogy vázoljam terveimet. A bécsi monacói konzulon keresztül a Monacói Hercegség berlini nagykövet asszonyával is fel tudtam venni a kapcsolatot. Fogadókészségük biztatást jelentett számomra, mindannyian jó ötletnek találták a kezdeményezést. Beszámoltam nekik a lehetséges kapcsolódási pontokról, például arról, hogy a Széchenyi Egyetemen Német Jogi Centrum alakult, ami természetesen Liechtenstein és Luxemburg számára bizonyult érdekesnek. A San Marinó-i nagykövetség ugyan nem fogadott személyesen, de informatív levelével és Győrbe eljuttatott könyvcsomagjaival a San Marino Köztársaság Nemzeti Könyvtára jelentős gesztust gyakorolt” – fejtette ki Biczó Zalán.

Miután mindegyik törpeállamnak működik egyeteme vagy kisebb-nagyobb felsőoktatási központja, a szakember így felsőbb, de alsóbb oktatási szinteken is építi a kapcsolatokat. Mindezt segíti, hogy több területen fedezhetők fel hasonlóságok Győrrel. Ahogy a folyók városában, úgy például San Marinóban is élénk a fesztiválélet, s az ottani főtemplomban őrzik államalapítójuk, Szent Marino hermáját, koponyacsontjának darabjait, miként Győrben Szent Lászlóét. Az andorrai főváros templomának védőszentje Szent István vértanú, akinek alakja a kisalföldi megyeszékhely címerében szintén megjelenik. Győrhöz személyesen kötődik a liechtensteini herceg: ő annak a Maximilian von Liechtensteinnek a – nem egyenes ági – leszármazottja, aki győri végvidéki főkapitányként Győrben hunyt el 1643. április 28-án. A győri főkapitány testvére, I. Károly volt Liechtenstein első hercege, a Liechtenstein hercegi ház megalapítója. A magyar országgyűlés őt és öccsét az 1608. évi XXVII. törvénycikkben magyarokká fogadta. Emiatt egy győri emléktábla elhelyezése is szóba került, s lehetséges a Liechtenstein és Győr közötti további kapcsolatfejlesztés. Ennek ismeretében nem meglepetés, hogy a legtöbb segítséget az Ausztria és Svájc között elhelyezkedő miniállam nyújtotta a projekthez: az ottani nemzeti könyvtár, egyetem, parlament, történelmi egylet, statisztikai hivatal, akadémiai társulat, rendőrség, posta, érsekség, valamint több település – Vaduz, Schaan, Balzers, Bendern, Gamprin, Triesen – küldött könyveket.

Biczó Zalán elmondta, hogy a különgyűjteményben most már mintegy 800 kötet és egyéb dokumentum található. Sok köztük a jogi könyv, de vannak szép számmal történelemmel foglalkozók és művészeti albumok egyaránt. Mindez kutatások, szakdolgozatok alapjául is szolgálhat. A könyvtáros szerint érdekes például ezen miniállamok jog- és politikai intézményrendszere. A szakember hozzátette: Tóth Csilla, az Egyetemi Könyvtár vezetője szakmai támogatásáról biztosította az egyedi gyűjtemény további fejlesztését.

Hancz Gábor
Fotó: Májer Csaba József
Forrás: uni.sze.hu