72

Az Aranyterem 183 angyala


bajmoc

Ha már megemlítettük az előző írásban, kanyarodjunk hát el Bajmóc felé is, ami sokkal híresebb Szomolánynál: Európa egyik leglátogatottabb várkastélyaként emlegetik.

Ahogy aztán Szomolányt, Bajmócot sem dúlta fel igazán a századok során senki, de a jelenlegi állapot megint csak egy Pálffy grófnak, Pálffy János Ferencnek köszönhető. Ferenc gróf, amellett, hogy 1899 és 1909 között kétmillió jó aranykoronát elköltve előállíttatta a ma is szemet gyönyörködtető állapotokat, még a berendezésre is nagyon odafigyelt. Az általa vásárolt műkincsek pedig valami csoda folytán nem kerültek fel az orosz hadsereg szekereire, teherautóira, vagy a várkastély alatti városka lakóinak otthonaiba. Így aztán egy „komplett” várkastély várja a látogatóit, jelenleg éppenséggel a szlovák Nemzeti Múzeum tulajdonában. Pedig először, a 13. század második felében az építtető, a Hont-Pázmány nembeli Kázmér ispán volt itt birtokban. (Igaz, újabban emlegetnek valami Bojnik nevű rablólovagot is, de a szlávos nevéből arra is következtethetünk, hogy itt északi szomszédaink utólagos történelemalkotásával van csak dolgunk.)

bajmocRégi magyar képeslapon (Herman Ottó Múzeum CC BY-NC-ND)

Az biztos, hogy 1297-ben már Csák Máté birtokolja Bajmócot, ami ekkoriban nem nagyon lehetett több, mint egy falakkal körbefogott lakótorony. Ami a többi felvidéki várával együtt 1321-ben kerül Károly Róbert birtokába. 1430-ban pedig az adakozó kedvű Zsigmondtól Noffri Lénárd és három testvére kapja meg. Majd 1489-ben, a família kihaltával Mátyás király utódául kijelölt törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak adja. Akire a Noffrik várnagya aztán orgyilkosokat is küld, miközben az a vár alatti fürdőben időzik. Corvin János aztán nem sokáig élvezheti Bajmóc kényelmét, mert apja adósságait is örökölve, 1490-ben át kell adnia a várat a Szapolyaiaknak. Akikből, jelesül Jánosból aztán király lesz, tőle veszi el erővel I. Ferdinánd Bajmócot. És a Thurzóknak adja, miközben a török is kétszer bepróbálkozik, de 1533-ban és 1599-ben is csak az alatta lévő városkát tudják a kontyosok felprédálni. (A várat korábban a husziták is ostromolták, hasonló sikerrel.) Bocskai előtt 1605-ben megnyitják a kapukat, majd a reneszánsz átépítést végrehajtó Thurzóknak is magva szakad, így jöhetnek a tulajdonosok sorában 1637-ben a Pálffyak.

bajmocAz Aranyterem mennyezete (origo.hu)

Akik felemelkedését a török idők és a katonáskodás hozta el. Pálffy János gróf (1664-1751), Vöröskő és még vagy 10 más vár ura ott van a kisebb csatározások mellett Bécs, Esztergom és Buda ostrománál, és az azt követő ütközetekben is. Aztán huszárezredével harcol a franciák ellen, generálisként, örökös sárosi főispánként, országbíróként, majd nádorként és horvát bánként is szolgál. Ő fogadtatja el a rendekkel a nőági örökösödést, ő köti meg előtte a magyarok számára előnyös szatmári békét is. Bajmócot aztán a kurucok kiéheztetéssel, 10 hónap alatt foglalják el, de a trencséni csata, 1708. augusztus 3. után Pálffy János egy hét alatt visszaveszi. És a családé is marad 1945-ig. Az átépítéseket ugyanaz a Hubert József nevű építész vezényli le, mint Szomolányban, a gyermektelen Ferenc gróf végrendelete pedig már korábban megnyitja Bajmócot a látogatók előtt. Akik más csodák mellett máig szájtátva nézik az Aranyterem 183, aranyfüsttel borított angyalfejét és a hasonlóan megoldott borókafenyő alapú mennyezetet.

Címlapkép: A várkastély a halastó felől (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2019.10.25