75

Kik kapják a Nobel-díjakat 2019-ben?


nobel-dij-erme

Bár a Nobel-díjak hivatalos átadóünnepségét hagyományosan december 10-én, az alapító Alfred Nobel születésnapján rendezik, a várományosok nevét már lehet tudni. A múlt héten sorra jelentek meg az erről szóló hírek, hétfőn az orvosi-élettani, kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi, pénteken pedig a békedíj idei tulajdonosainak neve járta be a világsajtót.

A díjakat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel végrendelete szerint évről évre, így vagyonának kamataiból részesedik az a személy, aki a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom terén kiemelkedőt alkot, illetve aki a békéért erőfeszítéseket tesz. Az idén a kitüntetettek kategóriánként 9 millió svéd koronával, vagyis körülbelül 276 millió forintos összeggel gazdagodnak. 1968-ban a Svéd Központi Bank fennállásának 300. évfordulója alkalmából megalapította a közgazdasági Nobel-díjat, pontosabban Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját, amelyet először 1969-ben nyújtott át az Akadémia. Nézzük, 2019-ben ki, miért részesül e rangos elismerésben!

Az orvosi-élettani Nobel-díjat két amerikai és egy brit tudós, William Kaelin, Gregg Semenza és Peter Ratcliffe kapja. Az indoklás szerint nagyhatású felfedezéseikkel az élet egyik legelemibb alkalmazkodási folyamatának mechanizmusára világítottak rá, bővítették az arról szóló ismereteket, hogy az oxigénszint miként befolyásolja az alapvető élettani folyamatokat, milyen hatással van a sejtek anyagcseréjére és fiziológiai működésére. Az oxigénszint érzékelése számos betegség esetében is kulcsfontosságú, így eredményeik kikövezték az utat a vérszegénység, a rák és sok más betegség elleni ígéretes új stratégiák számára. (2016-ban ugyanezen eredményekért már mindhárman megkapták az orvostudomány fejlődésében kiemelkedő szerepet játszó tudósoknak odaítélt Albert Lasker-díjat az orvosi alapkutatásokért kategóriában.)

A fizikai Nobelt egy kanadai-amerikai kozmológusnak, James Peeblesnek és két svájci tudósnak, Michel Mayor asztrofizikusnak és Didier Queloz csillagásznak ítélték oda. A három kutató „átformálta a kozmoszról alkotott elképzeléseinket” – összegezték az indoklásban, amely szerint James Peebles elméleti felfedezései hozzájárultak a világegyetem ősrobbanás utáni fejlődésének megértéséhez, Michel Mayor és Didier Queloz pedig „felderítette kozmikus szomszédságainkat ismeretlen bolygókra vadászva”. Eredményeik „örökre megváltoztatták a világról alkotott képünket”.

A kémiai Nobel-díjat egy amerikai, egy japán és egy brit tudós, John Goodenough, Josino Akira és Stanley Whittingham érdemelte ki a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért. A könnyű, újratölthető és tartós lítiumion-akkumulátorokat napjainkban nagyon szerteágazó módon a mobiltelefonoktól a laptopokon, az elektromos autókon át a pacemakerig használják. Világszerte ezekkel működnek a hordozható elektronikai eszközök, amelyek a kommunikációhoz, a munkához, a tanuláshoz, a zenehallgatáshoz szükségesek. Jelentős mennyiségű nap- és szélenergiát tudnak elraktározni, lehetővé téve ezzel a fosszilis energiától mentes társadalmat. „A lítiumion-akkumulátorok forradalmasították az életünket, amióta 1991-ben piacra kerültek. Lefektették a vezeték nélküli, fosszilis energiától mentes társadalom alapjait és nagy hasznára vannak az emberiségnek” – fogalmaz az Akadémia. Érdekesség, hogy az 1922-ben született Goodenough a valaha volt legidősebb Nobel-díjas.

Az irodalmi díjat a Svéd Akadémiát sújtó botrányok miatt tavaly nem osztották ki, ezért az idén két díjazott nevét is olvashatjuk a hírekben. Peter Handke osztrák író kapja a 2019-es, Olga Tokarczuk lengyel író pedig a 2018-as irodalmi Nobelt. A testület indoklásában az 57 éves Tokarczuk narratív képzeletét emelte ki, amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát. A 76 éves Handkét, a német nyelvterület egyik legellentmondásosabbnak tartott szerzőjét nagy hatású munkásságáért ismerték el, amely nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát.

A Nobel-békedíj idei kitüntetettje Abij Ahmed etióp miniszterelnök, akinek meghatározó szerepe volt abban, hogy az 1998 és 2000 között évekig húzódó, Etiópia és Eritrea közötti határháború 2018 júliusában békés módon lezáruljon, és meginduljon a két ország közötti diplomácia.

Hárman kapták megosztva az idén 51. alkalommal kiosztott közgazdasági Nobel-emlékdíjat: az indiai Abhijit Banerjee, a francia Esther Duflo és az amerikai Michael Kremer. A kitüntetettek kísérleteik során új megközelítést alkalmaztak a globális szegénység enyhítésének kérdésében. Megbízható válaszokat keresnek, ezért kezelhető problémákra bontják le az összetett kérdést. Kremer a kollégáival már az 1990-es évek közepén bemutatta, hogy ez a megközelítés hasznos lehet, amikor terepkísérletekkel segítette a gyerekek iskolai teljesítményének javulását Nyugat-Kenyában, Banerjee és Duflo később hasonló projekteket vezettek, a kísérleti kutatási módszerük mára már uralkodó lett a fejlődő országokban. Érdekesség, hogy Abhijit Banerjee és Esther Duflo házastársak, Duflo a második nő a világtörténelemben, aki megkapta a közgazdasági Nobel-díjat, előtte csak Elinor Ostromnak sikerült ez 2009-ben. Emellett a 46 éves tudós a legfiatalabb, aki valaha is megkapta a díjat.

Összeállította: Szabó Szilvia

Forrás: MTI, wikipédia

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2019.10.16