151

Útjára indult a világ első postai levelezőlapja – Ezen a napon történt

SzaSzi írása

postai-levelezolap-1872

150 éve, 1869. október 1-jén bocsátották ki az első díjjegyes levelezőlapot, akkor még „Correspondenz-Karte” felirattal, ami egy hónap múlva, november 1-jétől „Levelezési lap” néven került forgalomba. Az akkoriban a Monarchia részeként létező Magyarország 1867. június 1-je után rendelkezett saját postai igazgatással. Első főigazgatója, Gervay Mihály vezette be ezt a nevezetes újítást, amelynek díjszabás szerinti ára csupán 2 krajcár volt, szemben az 5 krajcárba kerülő levéllel. Ki gondolná ma már, hogy kiadását heves ellenzés, nemtetszés előzte meg?

Ahhoz, hogy elindulhasson világhódító útjára, az olcsóságán túl a modernségét is fel kellett ismerni. A nyílt lapon történő levelezés gondolatát hiába tartották többen a haladás irányának, hiába vetették fel az 1865-ben tartott postakonferencián, a boríték nélküli üzenetváltást a többség egyértelműen elutasította. Sokakból felháborodást váltott ki az a gondolat, hogy valaki beleolvashat az írásukba, mert abban a korban még a levelezés az urak fontos és bizalmas tevékenysége volt, tehát ez számukra teljességgel elfogadhatatlannak tűnt. Hogyan indulhatott mégis pár év múlva a levelezőlap világhódító útjára? Ki tartunk feltalálójának? Hogyan született képes változata? Az évforduló kapcsán ennek néztem utána.

Európa néhány országában már a XVII. század elejétől ismerték a névjegykártyaszerű köszönő- és üdvözlőlapokat. Franciaországban például igen népszerűek voltak a Soffar által készített rajzos, festett, illusztrált névjegykártyák, amelyek még a cári udvarra, különösen az ott divatteremtő Szuvorov marsallra is hatással voltak. Az angol nyelvterületen Valentin-nap alkalmából a szokás szerint tréfás vagy lírai üzeneteket küldözgettek egymásnak, főleg a fiatalabb körökben. Skóciában Charles Drummond könyvkereskedő nyomdájában 1841-ben születtek meg az első „Kellemes ünnepeket” feliratú lapok, ezeket 1 pennyért borítékba helyezve eljuttatták a feladónak. 1840 után a postabélyeg terjedésével a levelezés is egyre divatosabbá vált. Családi címerrel vagy éppen vallási témájú képekkel, más illusztrációval ellátott egyedi, illetve kis példányban készült díszes levélpapírok és a képes levelezőlap elődjének számító színes üdvözlő- és köszönőkártyák, a Monarchia területén pedig népszerű „Kunstbillet”-et is lehetett kapni. Az eleinte kézzel festett darabokat egyre inkább felváltották a színezett metszetek. Ekkor a szöveg és az illusztráció még rendszerint egyenrangú volt. A kártyákat borítékolták, de azt általában nem zárták le. Ezeket még nem is tekintjük a klasszikus értelemben vett levelezőlapnak.

udvozlet-gyorbol-kepeslapA postai forgalomban használatos levelezőlap ötletét 1865. november 30-án a német postakonferencián, Karlsruhéban vetette fel Heinrich Stephan főpostamester (később, 1879-től a német birodalmi postahivatal államtitkára, a német postaügy mintaszerű felvirágoztatója, a világposta egyesület létrehozója). Célja a levelezésben egy olcsóbb lehetőség megvalósítása volt. A javaslat szerint a boríték nélküli levélen előre nyomtatott bélyeg lett volna (díjjegyes postai levelezőlap) a bélyegoldalon a címzésnek, míg a hátoldalon a közleménynek szánt hellyel. Fentebb említettem már, milyen hatást váltott ki az elgondolás, a többség akkor ezt a levéltitok megsértésének tartotta, ezért elvetették. Azt azonban elfogadhatjuk, hogy a németek Stephant tartják a levelezőlap feltalálójának. Az elgondolás így vagy úgy újra és újra előkerült. Még az újságok hasábjain is folyt róla diskurzus (a Neue Freie Presse című lapban Dr. Emmanuel Herrmann írt erről). Leghamarabb az osztrák-magyar postaigazgatóság lépett, és adta ki 1869. október 1-jén az első, még német nyelvű, kép nélküli, csak címerrel ellátott lapot, amelyet máig Gervay Mihály főigazgató érdemének tartanak.

Ahogy a bélyeg, úgy a levelezőlap is viharos gyorsasággal népszerűvé vált, és hamar meghódította szinte az egész világot. Olyannyira, hogy 1878. június 1-jén Párizsban a nemzetközi postakonferencián elfogadták hivatalos postai küldeménynek. Ekkor szabványosították méretét 140×90 mm-rel (a „Levelezési lap” csak 122×85 mm volt), és a lapok díjszabását a levéldíjszabás felében határozták meg. Ezzel egy időben kezdtek terjedni azok a levelezőlapok, amelyeknek a címzés oldalán valamilyen illusztráció (pl. ország címere) látható, ezeket a szakmabeliek a levelezőlap és a képeslap közti átmenetnek tartják.

gyorvar-es-varos-1792-1809-kozott-kepeslapA levelezőlap megszületése mintegy az üzenetküldés demokratikusabbá válását is jelentette. Nyilván praktikus szempontok voltak előtérben, mint az olcsóság, de azt is kimutatták, hogy a levelek nagy része egyszerű jókívánságokat, üdvözletet tartalmaz. A magántitkokat, államtitkokat meg ezután is lehetőség volt borítékba zárva továbbítani. Ennél népszerűbbé csak az illusztrált lapok váltak az 1870-es évektől. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik a klasszikus képeslap megszületése is, de hogy melyik volt az első, szabványos forma, azt nehéz eldönteni. Egy biztos: a képeslapot 1878. június 1-jén a párizsi postakonferencián fogadták el hivatalos postai küldeménynek. De ez már egy másik, színes, érdekes történet!

Az első magyar postafőigazgató és az első postai levelezőlap emlékére az idén májusban nyílt kiállítás a Bélyegmúzeumban. A tárlaton 1869 októberétől 1971 májusáig kibocsátott mintegy 270 levelezőlapot mutatnak be, köztük van – minden valószínűség szerint – az egyetlen olyan levelezőlap is, amelyet a megjelenés napján adtak fel és bélyegeztek le, vagyis az első aznapi postával indult útjára. A bemutató nagyrészt két kiemelkedő, nemzetközi kiállítási eredményeiről is ismert filatelista, Homonnay Géza, a Magyar Filatéliai Tudományos Társaság (MAFITT) és a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége (MABÉOSZ) elnöke, valamint Czirók Dénes anyagából született, amelyhez hozzáadták a Bélyegmúzeum példányait.

Az alkalomra a Magyar Posta a rendezvényen bocsátotta ki a 200 éve született Gervay Mihály 150 éve jelent meg a világ első hivatalos postai levelezőlapja elnevezésű bélyegblokkját, amelyet a kiállítás megnyitóján helyeztek forgalomba.

SzaSzi

Forrás: MTI, kepeslapmuzeum.hu, wikipédia 1web.archive.orgkepeslapok.weebly.com, wikipédia 2

A címlapkép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A képeslapok a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményéből származnak.

2019.10.01