62

Megrendítő művészeti alkotás

Alan Moore – Eddie Campbell: A pokolból – képregénykritika

alan-moore-eddie-campbell-a-pokolbol

A pokolból a magyar képregénykiadás egyik legsúlyosabb kötete. Fizikailag, de tartalmában, hatásában is. Nehéz ügy azt mondani, hogy alapvetés, és ezért mindenkinek olvasnia, látnia kéne, mert valójában rendkívül taszító is, hiszen nagyon plasztikusan és takargatás nélkül ábrázol egy olyan gyilkosságsorozatot, amitől a mai napig megrendül az emberi elme és lélek. Ennek ellenére tényleg nehéz másképpen minősíteni, mint egy magas szintű művészeti alkotás.

A képregény fekete, fehér, a szöveges tartalma sokkal nagyobb, mint egy átlagos képregénynek, az információ tartalmáról nem is beszélve. Van benne egy kb. 40 oldalas építészettörténeti fejtegetés, aminek olvasatán még az építésztanulóknak is felszaladna a szemöldöke, mert rendkívül tömény, a konklúziója pedig éppen annyira megrázó, mint amennyire a sztori egyik kulcsfigurája is kiborul a blokk utolsó képsorain. Nem véletlen, hogy a kötet végén egy negyvenoldalas, sűrűn szedett jegyzet található, amiben Alan Moore, a képregény írója fejti ki az arra érdemesebb információkat, és persze még ide is sejtetéseket, utalásokat tett.

Moore bődületes munkát végzett ebben a képregényben, és nem csak a kutatásaira célzok, hanem, hogy a kutatásainak tartalmát átfordította irodalmi cselekménnyé. Ráadásul olyan cselekménnyé, amiben csak ritkán veszik el a ritmus, és ritkán érezni, hogy valamit kevésbé kellett volna a képünkbe tolni. Még az utolsó gyilkosság riasztóan véres és részletes bemutatása is érthető, még akkor is, ha minden jóérzésű embert elborzaszt.

És itt kell megemlíteni Eddie Campbellt, aki rajzolóként tökéletesen helytállt, még ha neki köszönhető a képregény legnagyobb hibája is. Azaz, hogy a távoli képein elvesznek a szereplők vonásai, jellemzői, így azok azonosítása kizökkenti az olvasót. Nem egyszer kényszerülünk lapozgatásra, hogy megértsük, éppen ki mit csinál a paneleken. A drámát viszont kitűnően ábrázolja, főképpen a közeli képeken.

Eddig nem volt szó arról, hogy miről szól a képregény, de ez talán közismert. Hasfelmetsző Jack gyilkosságsorozatát és annak hátterét mutatja be egy olyan fikció történetbe emelésével, amivel kapcsolatban az összes kriminológus és kutató úgy gondolja, hogy az eseménysorozat legkevésbé valószínű magyarázata. Természetesen politikai összeesküvésről van szó, amiben a szabadkőművesek kapják a főszerepet. Mondjuk az összes magyarázat közül ez a legizgalmasabb, és Moore veszettül hihetően tálalja a sztorit.

Hogy kinek ajánlható a képregény? A fenti, kissé sarkos szavak senkit ne riasszanak el, ez tényleg egy képregénytörténeti mérföldkő. Ha a tartalom a leírások alapján valakinek súlyosnak tűnik, akkor valahol lapozgassa át a kötetet. Ha kb. öt percet szán rá, ki fog derülni számára, hogy be tudja-e fogadni a gyomra. Mindenesetre szegényebb lett volna a magyar könyvkiadás, ha ez a képregény nem jelenik meg.

(A képregény alapján 2001-ben Johnny Depp főszereplésével készült egy film is.)

Dankó János
Forrás: langologitarok.blog.hu

2019.09.20