759

A városházának pedig a modern szlovák művészet alkotásait kell hosszú távon elviselnie


besztercebanya

Ha már emlegettük korábban, ugorjunk hát be egy cikk erejéig Besztercebányára is. Ahol még megvan négy bástya a régi várból, no és a falak negyede. És ott a plébániatemplom is, ami köré a vár szerveződött a 13. században.

A bányavárost a Beszterce patak garami torkolatához még a második honalapító, IV. Béla fundálta, ahová a réz és az ezüst kitermelésére szász bányászokat is hívott Thüringiából. Ezek aztán mindjárt egy szép román stílusú templomot is emeltek Mária mennybemenetelének szentelve. Oklevélben először 1255-ben fordul elő a város neve, s ekkoriban emelhették a templom köré az első, még cölöpökből összerótt falakat is, melyek nyomait a múlt század kilencvenes éveiben tárták fel. A Lőcsei Pál 1509-ből származó oltárát is őrző istenháza aztán az 1400-as évek derekán gótikus stílusban lett átépítve. Ez volt a „német templom”, mellé a városka mindig is meglévő szlovák, tót lakossága saját templomot is épített nemsokára, késő gótikus stílusban. A kibányászott ezüst és réz mellett volt tehát mit védeni a falakkal és bástyákkal.

besztercebanyaHátunk mögött ami a várból megmaradt (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Amiket aztán, ahogy az Selmecen és Körmöcön is megtörtént, a török időkben alaposan meg is erősítettek. Ekkor épülhettek a Pap-, Mészáros-, Bányász- és Írnok bástyák is, amik most is állnak a falak egy részével együtt. Talán a Barbakánnak nevezett, csapóhíddal ellátott kapubástya is a török idők eredménye, de mögötte már – ahogy Selmecbányán is – egy barokk megfigyelőtorony áll. Ugyan a német templom a várral együtt 1761-ben egy nagy tűzvész áldozata lett, de a szorgalmas beszterceiek újjáépítettek mindent. A német templom mai külső megjelenése ennek a munkának az eredménye, de a belső díszítése a főoltárral együtt már a barokk jegyei viseli. Gótikus maradt viszont a Mátyás-ház, ahol állítólag meg is szállt az országát járó nagy király. Itt most helytörténeti múzeum van sok bányászrelikviával, míg az egykori, reneszánsz erkélyes városházának a modern szlovák művészet alkotásait kell hosszú távon elviselnie.

besztercebanyaÉs akkor tettünk egy 180 fokos fordulatot (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

A török időkben, 1620-ban itt kínálták meg az országgyűlésen a királysággal Bethlen Gábort (aki azt bölcsen nem fogadta el). Aztán hatvan év múlva Thököly kurucai kétszer is elfoglalták, majd 1703-tól öt esztendeig a vezérlő fejedelem, Rákóczi Ferenc zászlait lengeti a szél a bástyákon, tornyokon. Ugyan a bányák már nem hoznak annyit, mit régen, de ahhoz még mindig túl fontos Beszterce, hogy a császáriak visszafoglalják. A kuruc idők elmúltával aztán békében, csendesen peregnek az esztendők a Zólyom vármegye székhelyévé előrelépő Besztercebányán, ahová Mária Terézia püspökséget is alapít. A szabadságharc idején Görgei honvédei masíroznak át rajta Branyiszkó felé, majd eljön Trianon is. 1910-ben a tízezer lakosból 4400 a szlovák és 5200 a magyar, természetesen mégis elveszik Besztercét is. És a szomszédok csak a kilencvenes évektől lesznek jó gazdái annak, amit Párizsban megnyertek. Addig az épülő lakótelepek mellett csendesen pusztult itt minden, ami régi és szép. Hogy aztán mára megváltozzon a kép, mára megújuljon szinte minden, ami arra érdemes.

Címlapkép: A város Steiner Szilárd üvegnegatívján (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2019.09.18