79

Gyermekmunka természetesen


gyermekmunka-forumhungaricum

A gyermekkor felhőtlen boldogságát aztán nem ronthatta el sem az iskola, sem pedig a sokszor kisgyermekkorban induló rendszeres munka. Amely akár az előbbi rovására is mehetett, bár az iskolakötelezettséget már a két világháború között is komolyan vették.

Azok a fiúk, avagy legénykék, akik a második sorban ülnek az alábbi képen látható cséplőgép előtt, még mind iskolások lehetnek. Így nyáron természetes dolog, hogy ott segítenek a szülőknek, ahol tudnak. Ezen esetben a cséplőgépnél, mert a learatott gabona kicséplése az egyik, az egész esztendő életére, biztonságára kiható feladat volt. Mert a kenyér, a gabona jelentette az életet, nem véletlen, hogy sok helyen megcsókolták azt, ha az előbbi véletlenül a földre esett. A cséplőgépnél való munka amúgy embert próbáló feladatokból tevődött össze, de azért itt is találtak elfoglaltságot a gyerekeknek. Ők voltak azok, akik gondoskodtak a friss ivóvízről. Általában „ceglédi kannában” hordták a legközelebbi kútról, a felnőttek a kanna fedelét használták pohárnak. De segíthettek a kicsépelt szalma összehordásánál is, el lehetett küldeni őket a háznál megfőzött ebédért, vagy bármi szükségesért is.

gyermekmunka-forumhungaricumNem volt se tábor, se óvoda, és a nagyinak is dolgozni kellett (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Hogy mi is volt az első olyan feladat, munka, amivel megbízhattak egy, a két világháború között vagy a múlt század második felében felnövő falusi gyereket? Arra például ott volt a tojásból kikelt kiscsibék gondozása, amely egyszerre volt munka és játék. Ide tartozhatott a többi baromfi etetése is, a magok kiszórása, az itató feltöltése. Ehhez nem kellett sem erő, sem különösebb tapasztalat. A fiúknál, de sokszor a lányoknál is már 6-7 éves korban megjelenhetett feladatként tavasztól őszig a tehenek legeltetése. Ha nem volt a falunak közös gulyája, fizetett gulyással, aki reggel összeszedte, este pedig hazakísérte a duzzadó tőgyű szarvasmarhákat. A legeltetés a nehéz fizikai munkára már nem alkalmas idős emberek mellett a gyerekekre volt bízva egészen a tanév elkezdéséig, majd délutánonként, sokszor a tanulás rovására is, a legeltetés október végi befejezéséig.

gyermekmunka-forumhungaricumTehén legeltetése 1939-ben (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Az állatok felügyelete és ellátása mellett ott volt még a kapálás is, amit ismét csak nagyon fiatalon, 6-8 évesen megtanítottak a gyermekeknek. Sokszor a falu kovácsával megfelelő méretű kapákat is készíttettek, hogy a gyerekkezek elbírják a szerszámot. Ott volt aztán a konyhakert gyomlálása, a palánták locsolása is mint a gyermekek által végezhető feladat. A kislányok pedig egészen korán segítettek a konyhában is, menet közben ellesve a főzés tudományát. A fiúkat az apa már 10-12 évesen, fejlettségüktől függően tanítgatta kaszálni. Előbb csak egy kis „nyerset” a nyulaknak, teheneknek, majd idővel, ha már begyakorolták a mozdulatokat, jöhetett a szénakaszálás is. A behordásánál pedig, tehenes szekér esetén, a marhák előtt kezdődött a gyermek feladata. Ott állt az ostorral, és sokszor egy nagyobb leveles ággal, hogy ezzel kergesse el az igába fogott, s így mozgásokban korlátozott jószágokról a vérszívókat. Ha pedig „kinőtte” ezt, akkor megkapta a gereblyét, és a rakodás közben előre haladó szekér után gereblyézte már az elmaradt, elhullott szénát.

gyermekmunka-forumhungaricumSzénásszekér rakodása a 60-as években (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

A nagy őszi betakarításnál is akadt a gyerek számára munka bőven. A bab és a mák leszedéséhez nem kellett nagy tudomány, bár az utóbbihoz gyakran használtak kést. Ugyanez a helyzet a répák kihúzogatásával és a kukoricatöréssel is. A krumpli kikapálását, „ásását” inkább a felnőttek végezték, de itt is kaphatott feladatot a gyerek a kupacokba dobált termés válogatásánál, szekérhez való odahordásánál. De a nyár folyamán ügyesen szedegethette vödörbe a növény levelén élősködő kolorádóbogarakat is. Télen pedig hordhatta be a konyhába, szobába a fűtéshez a fát, lapátolhatta, söpörhette a havat is. És még hosszasan folytathatnánk, de az egész lényege az volt, hogy a gyermek helyben, a gyakorlatban fokozatosan tanuljon meg mindent, amire később szüksége lehet. Ez volt a legfontosabb, utána jött csak a játék vagy éppen a tanulás.

Címlapkép: Ehhez a teherhez egy tehén ereje is elég volt (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2019.09.05