172

A bazilikából vár lett


selmecbanya-var

A címben jelzett átalakulás nem is volt olyan ritka a török időkben, amikor egy új védelmi rendszert kellett valósággal improvizálni, mert a déli végvári vonal megsemmisült, Nagy Szulejmán seregei mélyen behatoltak az ország közepébe. Így aztán ahhoz nyúltak, ami kéznél volt: megerődítették a kőből rakott templomokat, nagyobb nemesi kúriákat is.

A gazdag Selmecbányán pedig a korábbi cikkünkben ismertetett Leányvár mellett a román alapokról induló háromhajós bazilika, a Szűz Mária plébániatemplom „esett áldozatul” az ilyen erődítésnek. A város első számú templomát állítólag még az arany közelében általában felbukkanó templomos lovagrend építtette, de az is lehet, hogy a IV. Béla alapította bányaváros egyre gyarapodó polgárai emelték. Az biztos, hogy a zavarosan induló 14. században már fallal vették körbe, amire bástya és kaputorony is épült. Aztán a 15. században megjelent a gótika is az épületen, de Buda eleste (1541) után, a török portyák hírére két fontos döntést is hoztak a városatyák. Felhúzták a városközponttól délre eső hegyen a Leányvárat, 1546 és 1559 között pedig várrá alakították a plébániatemplomukat. Melynek tornyát megfigyelőállásul meghagyva, a főhajóból várudvart, a két mellékhajóból pedig többemeletes palotaépületet alakítottak ki. A bazilika szentélyét pedig meghagyták várkápolnának. Az Óvár bő forrás által táplált kútjából indulva pedig biztos, ami biztos, menekülő alagutat ástak, amelynek bejárata az állandó vízszint alatt volt.

selmecbanya-varAz Óvár felé vezető utca (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

De nem sokra mentek volna ezzel a sok erőfeszítéssel, mert a plébániatemplomból lett vár fölé magasodó Paradicsom hegyről azt is jól lehet látni, ki mit csinál a várudvarban. Ide néhány ágyút felvontatva közvetlenül lehetett volna lőni a kőfalak fedezékét így jórészt elvesztő védőket. Mint tudjuk, ezért is épült fel a Leányvár, de szerencsére a jó selmecieknek sosem kellett megbizonyosodniuk arról, hogy hatásos-e ez a védelmi koncepció. A török eltakarodása után aztán nem lett újra templommá a selmeci Óvár, hanem a város arra használta, amire éppen kellett. A Himelreich-bástyában volt a börtön és a kínzókamra – s valóban, sok lélek távozhatott innen, de inkább a pokolba, nem az égbe. A 19. századtól aztán volt itt levéltár, jégverem, városi raktárak, könyvtár és tornaterem is. És a rendőrség is ott maradt az épületekben.

selmecbanya-varA honvédszobor még az eredeti helyén (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Aztán 1900-tól már múzeumként működik az Óvár, és jelenleg is az. Egy bányászati gyűjtemény van benne, mi más is lehetne. De itt van Közép-Kelet Európa legrégebbi öntöttvas sírtáblája is, amit Andreas Kielman bányavállalkozó állított szeretett feleségének. És valami csoda folytán az Óvár udvarán 1919-ben menedékre lelt egy 1848-as honvéd emlékmű is. A zászlót emelő, kardot tartó bronzalakot 1899-ben, Debrecenben készítette Tóth András szobrász, a költő Tóth Árpád édesapja.

Címlapkép: Az Óvár az 1920-as években, már csehszlovák fennhatóság alatt (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2019.09.02