Pataki András Jászai-díjas rendező az olvasópróbán elmondta: többszörösen igazi téttel bíró darab a Peer Gynt. Nem könnyű mű az alkotók és a nézők számára sem. Verses életútdráma hasonlóan Madách Az ember tragédiájához, amely felteszi a kérdéseket az életünkről, céljainkról, helyünkről a világban. A felvidéki Csavar Színházzal készülő közös előadásban felvidéki színészek – Gál Tamás, Kiss Szilvia, Boráros Imre – jelenléte szintén nyomatékosítja ezt.

Az előadásban az önmaga feleslegességével szembesülő Peer örök izgága, felnőni képtelen nagy kamasz, aki az életet meghódítani kész elszántsággal veti bele magát a világ- és önismereti folyamatba. Létének értelmét keresi, de képtelen végigmenni a megkezdett utakon. Az ő lélekbomlásának, személyiségváltozásainak folyamatát szeretnék a színpadon bemutatni, mégpedig a főhősnek egy olyan állapotában, helyzetében, amikor már nem él, de még nem halt meg. Ebből a szempontból nincs valós ideje az előadásnak, ugyanakkor a darab végső megfejtéséhez szükségük lesz a humorra, hiszen szerinte Henrik Ibsen ezt a művet egyfajta gúnyírásnak szánta, a víziói ebben az esetben megvalósultak.

Ács Tamás, Kiss Noró, Simon Andrea, Szalai Dóra, Gara Lídia, Farkas Tamás és Alekszej Batrakov

Pataki András gondolatközpontú, modern színházi megközelítéssel szeretné a stábbal együtt felfejteni a mű üzeneteit. Expresszív, egységes képi és zenei rendszerben gondolkodik, a produkció erős hatású legyen, ugyanakkor ne vigye el mindez a szövegtől figyelmet. Áprily Lajos fordítását használták. A verses szöveg tolmácsolása további minőségi kihívást jelent a színészeknek, akiknek jól értelmezetten, magabiztosan kell birtokolniuk a szerepeiket, a leírt gondolatokat.

A dramatizálást Katona Imre végezte. Ő úgy gondolja: Ibsen látásmódja, újszerű megközelítése az életről, létezésről több, mint emberi tudás, inkább sugallat. Határozott véleménye, hogy Peer Gynt az „egyén” megdicsőítésének a kritikája, a modern ember kálváriája. Azé az emberé, aki alól kicsúszott a közösséghez tartozó identitás talaja. Hozzáfűzte: ha Peer drámai útját végigtekintjük, tüstént kínálkozik a következtetés, a mű nem egyedi történetet tár fel. Ez a mű valójában így misztériumjáték.

A soproni produkció díszlet- és jelmeztervezője a magyar színházi élet nemzetközileg elismert szakmai legendája, a Munkácsy-díjas Gyarmathy Ágnes, aki félezret meghaladó előadáshoz tervezett díszletet vagy jelmezt. Első filmes jelmeztervezői munkája Szabó István Mephisto című Oscar-díjas alkotása volt. Azóta számos mozifilmben, tévéjátékban dolgozott itthon és külföldön. Úgy fogalmazott, a rendezővel való beszélgetések után kortalan lesz a darab jelmezvilága. Bármelyik korban ki- és bemehetnek a színészek, akiknek a személyiségükkel kell a különböző karaktereket életre kelteni. A jelmezek segíthetnek abban, hogy a néző ne tévedjen el egy vízióban, a szereplők végig tudják őket vinni a történeten. Ez azért is fontos, mert egy-egy színész több szerepben feltűnik, a figurák egyéniség- és személyiség változásait tükrözik a ruhák.

Eperjes Károly

Pataki András zenei kíséretként Bartók Bélát idéző világot, hangulatot szeretne dzsesszköntösbe öltöztetve használni, ezért kérte fel Varga Gábor dzsesszzenészt, hogy ennek tükrében formálja meg az előadás zenei világát. A zeneszerező elmondta: nem klasszikus kísérőmuzsikát írt, a szöveg, a zene egységére törekedve igyekeznek olyan felütéseket, motívumokat, dallamvilágot, témákat megmutatni, amelyek erősíti az együttes hatást. A színészektől ez további koncentrációt igényel. Rajta kívül Kónyai Flórián hegedűn, Sárközi Gábor nagybőgőn és Stöckert Ádám ütős hangszereken játszik az előadásban.

A drámai költemény mozgásvilágát Rovó Péter alakítja ki. Három táncos: Szalai Dóra, Gara Lídia és Alekszej Batrakov vesznek részt a produkcióban. A fénytervező Madarász János, a zenei vezető Oberfrank Péter Liszt-díjas, érdemes művész.

A darab címszereplője a Jászai-díjas Gál Tamás. Aaseként Horváth Zsuzsa Jászai- és Aase-díjas színművész látható. A Gomböntőt Eperjes Károly Kossuth-és Jászai-díjas színművész játssza. Dovra apóként a Jászai-díjas Kovács Frigyes lép színpadra. Solvejget Molnár Anikó alakítja. A Pap a Kossuth-díjas Boráros Imre lesz. A többi szerepben, sok figurát életre keltve Ács Tamás, Savanyu Gergely, Kiss Szilvia, Papp Attila, Farkas Tamás, Marosszéki Tamás látható.

Gyarmathy Ágnes, Rovó Péter és Papp Attila

A nézők egy nagyszabású előadás keretében, felnőtt és középiskolás bérletben tekinthetik meg november 30-tól a Peer Gynt című drámai költeményt a Soproni Petőfi Színházban a remény évadában.

Varga Róbert
Soproni Petőfi Színház