116

Volt egyszer egy Planetárium… – Ezen a napon történt

SzaSzi írása

budapesti-planetarium

1977. augusztus 17-én nyitotta meg kapuit a Budapesti Planetárium a Népligetben. Ennek apropóján nézzünk kicsit körül, hogy mi is egy planetárium feladata, mikor vetődött fel a hazai megvalósítás ötlete, mi újság az intézménnyel!

Ki ne szeretné fürkészni az éjszakai égboltra rajzolt fénypontok, csillagképek titkait? A galaktikus messzeségek történései ősidők óta foglalkoztatják az emberiséget. A legrégebbi feljegyzések az ókorból származnak. Ciceró például De Respublica című művében emleget egy syracusai Marcellus nevű tudós férfit, aki víz meghajtású modellt készített (Kr. e. 212-ben) a napfogyatkozások, a Hold és a Föld mozgásának bemutatására. Arkhimédész (mert valószínűleg ő volt a rejtélyes férfi) szerkezetéről Ovidius is feljegyezte, hogy „az Univerzumot utánozza kicsinyített formában”. Valójában jól megfogalmazta, hogy mi a planetárium rendeltetése. Természetesen a maiak már jóval meghaladják az ókori szintet, és nem is gondolnánk, hogy például az Egyenlítőtől az Északi-sarkig bármely földrajzi szélességről látható csillagos égboltot ki tudnak vetíteni, szemléltetvén a Föld forgásának különböző látványait. Sőt például azt is be tudják mutatni, hogy az Északi-sarkon csupán egyetlen csillag kel föl és nyugszik le, a Nap, így van ott fél évig nappal és fél éven át egyfolytában éjszaka. A planetárium kupolájára – legyen nappal vagy zuhogó eső – bármikor oda tudják varázsolni akár a tízezer évvel ezelőtti csillagos égboltot is. Láthatunk űrszondák által a bolygókról, holdjaikról, kisbolygókról, üstökösökről készített színes közelképeket, valamint a világ legnagyobb távcsöveivel több órán át fényképezett felvételeket csillaghalmazokról, csillagközi anyagfelhőkről, galaxisokról, a rejtélyes fekete lyukakról stb. Szinte úgy érezhetjük, mintha űrhajóban ülnénk. Az élmény eléréséhez manapság már digitális és lézertechnikát is alkalmaznak, s nemcsak az univerzumban barangolhatunk, hanem akár sejtszintű „lényekkel” is találkozhatunk.

Magyarországon a planetárium létesítésének ötletét Tass Antal, a Svábhegyi Csillagvizsgáló igazgatója vetette fel, miután 1929-ben németországi látogatása során megcsodálhatta a világ első projekciós (vetítéses) planetáriumát. Ez 16 méter átmérőjű volt, a jenai Zeiss főmérnöke készítette el 1923-ban. A hazai megvalósításra azonban még jócskán várni kellett, de az elképzelés újra és újra felvetődött. Kulin György neves hazai csillagász például az 1940-es években elérte a Honvédelmi Minisztériumnál (azzal, hogy a pilóták éjszakai navigálásának oktatására használják), hogy vásároljanak Németországból műszert hozzá. Csakhogy az időzítés a háború viharai miatt a lehető legrosszabb volt, mert az Universal-II típusú planetárium-műszernek1944-ben nyoma veszett. A próbálkozások folytatódtak, Kulin György töretlen kitartásának eredményeképpen a hatvanas években egy egy-csillaggömbös kisplanetárium gép vásárlására került sor, amely a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatkozott be. Az új szerzemény a Vidám Parkba, a panoptikumba került elhelyezésre, az óriáskerék segédüzemeként hét éven át szolgálta a bemutatókat. Pár év múlva a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) engedélyt és állami támogatást kapott egy ennél is jóval korszerűbb nagyplanetáriumi vetítő és a hozzá tartozó segédeszközök (vezérlőpult, hangosító berendezés, vetítőfelület stb.) megrendelésére, amely 1969-ben meg is érkezett. Csak egy baj volt, az elhelyezését illetően nem tudtak megegyezni, így a két és fél tonnás gépezet hosszú évekig nem tudta beteljesíteni feladatát.

budapesti-planetarium

1971-ben megszületett a döntés: a Magyar Planetárium helye a Népligetben lesz. Az épület terveit Lux László és Tömöry Tamás készítette, egyediségét a 26 méter átmérőjű, acélszerkezetű félgömb alakú kupolája jelenti. Kertjét Csorba Vera tervezte, ugyanis különösen nagy figyelmet fordítottak a Népligetben lévő hatalmas (317.786 m2) terület természeti környezetére, hogy az megőrizhesse eredeti „angol kerti” jellegét. Megmaradhattak az öreg fák, és számos új növényt is telepítettek, így parkja idegenforgalmi vonzerőt is jelentett. 1975-ben megindult az építkezés, az alapkőletételre május 28-án került sor. Bár a TIT Budapesti Planetáriuma alapvetően a tudományos, ugyanakkor szórakoztató ismeretterjesztést tűzte ki célul, a tervdokumentációban más lehetőségek is körvonalazódtak: „a Planetárium kupolaterme kiváló akusztikai adottságai, formai megjelenése és világítási lehetőségei (pl. csillagos ég vetítése) miatt alkalmas élőben és hanglemezről adott kamara zenei hangversenyek rendezésére.” A fül számára különleges, páratlan élményt az az 54 millió apró lyukacska szolgálja, amely a kupola belső felületét borító műanyag lemezen található. Sokan összekeverik egy obszervatóriummal, de nincs benne távcső, csak az univerzum képi mása jelenik meg a kupola belső, homorú mennyezetén. A kozmikus látványt egy a terem közepére elhelyezett vetítőberendezés szolgáltatja, a nézők pedig kényelmesen, karosszékben terpeszkedve élvezhetik a közel 9000 csillag és más égi jelenség látványát. Jóval több ez, mint amennyit szabad szemmel láthatunk, vagy amelynek létezését egyáltalán elképzelhetjük. A termet 400 fő befogadására tervezték. Ehhez csatlakozik körben az az előcsarnok, ahol további előadások, bemutatók, kiállítások (például muzeális értékű csillagászati műszerek) tarthatók.

budapesti-planetarium

1977. augusztus 17-én a TIT Budapesti Planetáriuma megnyitotta kapuit, majd három nap múlva, augusztus 20-án a nagy pillanat is eljött. Az első igazgató, Ponori Thewrewk Aurél csillagász-történész így emlékezett vissza az eseményekre: „1977. augusztus 20-ára tűztük ki a megnyitót, de ezen a napon az állami és pártvezetők nem értek rá, így az ünnepélyes átadásra 17-én került sor. Egy 20 perces műsor keretében zenekísérettel bemutattam a legfontosabb jelenségeket. Előbb az alkony, aztán Budapest körpanorámája tűnt fel, s ahogy sötétedett, egymás után fénylettek fel a csillagok. Még egy-egy hullócsillag is átszelte a lassan elforduló égboltot, amíg a reggeli szürkület el nem nyomta a csillagok fényét, és föl nem kelt a Nap.”

Nagy siker volt. Az első években folyamatosan telt házról szólnak a hírek, évi 180 ezer látogatóról tesznek említést. Minden korosztály számára izgalmas programokat kínált, olyan címekkel, mint A Nap családja, Űropera, Csillagrapszódia, Lézerszimfónia. 1980-ban kezdte meg működését a Planetáriumban a LézerSzínház (fenntartója a Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület), amely a fennállásának 25 éve alatt 47 fényjátékot mutatott be közel 700 ezer néző számára. Népszerűségének egyik titka volt, hogy olyan világhírű előadók, együttesek zenéjére mutattak be lézer-show-t, mint Mike Oldfield, Led Zeppelin, Genesis, Jean-Michel Jarre, U2, AC/DC stb. 2005-ben megrendezték az I. Lézer Fesztivált. A sikertörténetet egy pereskedés törte ketté, amely a LézerSzínház és a TIT között kezdődött a Planetárium tulajdonjogáért. 2008 végétől újra tarthattak előadásokat, de csak 2010-ig maradtak. Közben a planetárium gépparkja, vetítője is elérte műszaki élettartamának végét, az épületen is komoly nyomokat hagyott a negyven év. Készültek ugyan tervek a fejlesztésre, de a 2016-os nagy beázást követően 2017. június 18-án a Budapesti Planetárium a rossz állapota miatt sajnálatos módon bezárt.

budapesti-planetarium

Bizonyára milliárdok kellenének az időjárás által is alaposan megtépázott épület megújításához. Lesz-e újra Planetárium a fővárosban? Ki tudja? De mindenképpen érdemes, ahogy Ponori Thewrewk Aurél fogalmazta: „A planetárium tökéletes utazóberendezés, hiszen az Északi-sarktól az Egyenlítőn keresztül a Déli-sarkig bemutathatom, hol milyen égbolt terül fölénk. De időutazást is tehetünk, mert pár perc alatt végig tudom követni egy éjszaka valamennyi változását; megnézhetem, milyen lesz unokáink égboltja, vagy visszafelé haladhatok az időben, és megtekinthetem a bolygók állását Amerika felfedezésekor vagy akár Jézus születése korában, s azt is meg lehet mutatni, mit gondoltak a régiek olyan jelenségnek, amelynek a nyoma betlehemi csillagként szerepel a Bibliában.”

A Planetárium csendesen vár a sorsára, honlapja sem üzemel, csak a közösségi oldalán olvashatjuk az elhivatott csillagászok üzenetét: A felújítás elkészültéig zárva tartunk. Ha csillagászati programra vágysz, látogass el a TIT Uránia Csillagvizsgálóba!

SzaSzi

Forrás: termeszetvilaga.hulechnerkozpont.hu, Dolgozók Lapjának 1977. július 2-i számában Dr. Török Zoltán cikke, pestbuda.hulasertheater.hu, wikipédia

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép.

2019.08.17