139

Augusztus 1. – Az anyatejes táplálás és a szoptatás világnapja

Nagy Mária írása

szoptatas-vilagnapja

Hogy a sok szopástól gyermek ostoba lesz, / Könnyelmű anyának a gondolatja ez. / Ki az anyatejből minél többet kivett, / Az lesz legerősebb testileg, lelkileg.” (Vajda János : A jó egészség és hosszú élet titka) A WHO 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az anyatej, egyben a szoptatás világnapjává, az azt követő napokat pedig a szoptatás világhetévé.

1990. augusztus 1-jén 32 ország kormánya és 10 ENSZ-szervezet (köztük a UNICEF és a WHO) írta alá az Innocenti Nyilatkozat a Szoptatás Védelmére elnevezésű dokumentumot, amely célul tűzi ki, hogy minden csecsemő születésétől 6 hónapos koráig kizárólag anyatejjel táplálkozzon. Ezután megfelelő, elegendő mennyiségű kiegészítő szoptatás folytatódjon egészen a gyermek kétéves koráig, vagy még tovább. A nyilatkozatban foglaltak megvalósítására 1991. február 15-én megalakult a Szoptatást Támogató Szervezetek Világszövetsége (World Alliance for Breastfeeding Action – WABA).

Földünkön évente több millió csecsemő hal meg, illetve válik fogyatékossá, mert nem jut anyatejhez. Az anyatejes táplálás és a szoptatás szorosan összefonódik. Napjainkban is vitákat vált ki, hogy hol és mikor szabad szoptatnia egy kismamának. Az anyatejes táplálás ugyanakkor rendkívül fontos a kisbabák életében.

Az anyatejben olyan, semmivel sem pótolható anyagok találhatók, amelyek védettséget nyújtanak a fertőzésekkel szemben, erősítik az immunrendszert, emellett a szoptatás az anyának is jót tesz, mert hozzájárulhat a terhesség során felszedett súlyfelesleg leadásához, valamint csökkentheti a petefészek- és mellrák kialakulásának kockázatát. Továbbá szoros érzelmi köteléket alakít ki az édesanya és gyermeke között, ami a mentális egészség egyik alapvető eleme. Az a legegészségesebb, ha a csecsemők féléves korukig csak anyatejet kapnak. A WHO ajánlása szerint a szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódjon, amíg a baba magától abba nem hagyja.

A szoptatós dajkák mindig fontos szerepet játszottak az emberiség történetében. Már a fáraók gyermekeit is ők táplálták, az uralkodói dajkát olyan becsben tartották, hogy saját gyermekeit a fáraók tejtestvéreként különleges tisztelet övezte. A történelem legrégebbről ránk maradt teljes törvénygyűjteményében Hammurapi babiloni király kitért a szoptatós dajkákra is: Kr.e. 2250 körül törvénykódexe rögzítette a nő és a gyermek jogi helyzetét.

Az ókori Rómában az anyától elvárták, hogy maga szoptassa csecsemőjét. Lenézték, sőt hűtlenséggel vádolták a nőt, aki nem szoptatott. Később az erkölcsök lazulásának korában a gazdagabb családok dajkákat fogadtak. A görögök csecsemőit is gyakorta szolgák, rabszolgák szoptatták. A születésekor elárvult Mohamed is egy dajkának köszönhette életét. A Korán több helyen hangsúlyozza, hogy a csecsemőt élete első két évében anyatejjel táplálják. Az európai tudományokra nagy hatással lévő perzsa Avicenna, illetve az Andalúziában élt zsidó filozófus, Maimonidész egyformán úgy tartotta jónak, ha a gyermeket kétéves koráig szoptatják.

A dajkát a későbbiekben is családtagként tisztelték. Az anyatejgyűjtés kezdeti formájának tekinthető, hogy a plebejus asszonyok a Colona lactaria mellett árulták tejüket úgy, hogy más gyermekét megszoptatták. A francia felvilágosodásra jellemző volt a szoptatás elutasítása. A gazdagok dajkákat fogadtak, vagy gyermeküket 2-3 évre vidékre adták. Érdekes megemlíteni, hogy az ősidőben a magyar nép dajkát, fizetett szoptatóst nem alkalmazott, a dajkaságot csak Mátyás óta ismerjük.

szoptatas-vilagnapja

A XX. század végén a gyermekpszichológia és gyermeknevelés terén egyre inkább előtérbe kerültek a gyermek igényei, felismerték a korai kötődés fontosságát. A szoptatás jelentősége is felértékelődött, a kötődés, az anya-gyermek kapcsolat forrásaként is tekintik. Régebben, amikor még általános volt a több generáció együttélése, mindig volt a családban olyan személy, aki segíteni tudott, mintát adott az újdonsült édesanyának. Tapasztalt nőrokonok segítettek a szoptatás megtanulásában és a csecsemő gondozásában. Ma ez a feladat részben a kórházi nővérekre, védőnőkre hárul. Sajnos azonban az első rossz élmények miatt sokan feladják, és nem próbálkoznak a szoptatással. Az is segíthet, ha lefejjük az anyatejet, és így próbálkozunk.

Az anyatejes táplálás és a szoptatás világnapját követő hét a szoptatás világhete. Az esemény koordinálását a World Alliance for Breastfeeding Action (WABA) végzi. Ez a nemzetközi szervezet minden évben kiválasztja a témát és a jelmondatot, hogy újra és újra felhívja a figyelmet a szoptatás fontosságára. A 2019-es év jelmondata: A szoptatás sikere mindannyiunkon múlik! A szoptatás ugyanis csapatmunka. Noha az édesanyák szerepe elsődleges benne, a férjek, partnerek, családok, munkahelyek és közösségek szoros támogatásával sikeresebbé válhat. Az idei kampány erre szólít fel.

A szoptatás világhete alkalmából a Szoptatásért Magyar Egyesület és a La Leche Liga Magyarország együtt szervezi meg immár hagyományosan a „Séta a szoptatásért” elnevezésű rendezvényét, amelyre minden érdeklődő várandós édesanyát, apró és nagy gyermeket, kis- és nagycsaládot, édesapát, nagymamát és nagypapát, rokont szeretettel várnak. A program ideje alatt gyermekfoglalkoztatással, ingyenes szoptatási tanácsadással várják a résztvevőket.

Nagy Mária

Forrás: heimpalkorhaz.hu, szerkeszto.gportal.hu

A képek a Wikimedia Commons és a flickr.com gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2019.08.01