Corvin János csillaga pedig sosem juthatott olyan magasra, mint azt Mátyás remélte. Mert hiába eskette meg a jórészt általa felemelt főurakat (mások mellett Kinizsi Pált is) házasságon kívül született természetes fia támogatására, abból nem lett király soha. Meg kellett elégednie a horvát-szlavón bánsággal, ami leginkább a török elleni folyamatos küzdelmet hozta meg számára. Ott is hal majd meg a harctéren szerzett pestisben, 31 évesen. Árva vára pedig már 1490 után az új királyé, a főurak által az országba behívott II. Ulászlóé lett. És maradt is királyi vár Mohács után is, ekkor éppen Szapolyai János bírta. A jobb sorsra érdemes János királyunk viszont nem éppen a legmegfelelőbb embereket tette meg Árvában várnagynak, hiszen Kosztka Miklós némi vacillálás után az erősebbhez, I. Ferdinánd pártjához csatlakozott, és játszotta át a várat a Bécsben székelő uralkodó kezére. Meg is kapta Sztrecsnó kulcsait érte.

A bal oldali képen Árva vára az Árva folyóval (Jósa András Múzeum CC BY-NC-ND), a jobb oldali képen Árva egyik, jobb sorsra érdemes tulajdonosa (Németh László Gimnázium és Általános Iskola PDM)

Ferdinánd, még mielőtt megszerezte volna, Árvát hívének, Thurzó Eleknek adományozta, de előbb még Dubovec János birtokában volt, aki rendesen meg is erősíttette. A Sziléziából érkező Dubovec örökösének aztán Ferdinánd rendeletére, 1556-ban át kellett adnia a várat a hozzá tartozó hatalmas területekkel együtt Thurzó Ferencnek. Aki pedig megjárta a padovai egyetemet, és ebben az időben nyitrai püspök volt. Majd otthagyván a püspökséget, evangélikus hitre tért, és elvette a jól helyezkedő Kosztka Miklós lányát, Borbálát feleségül. És át is építették, lakályossá tették Árvát a szerelmesek. De gyermekük nem született, ezért Ferenc neje halála után újra nősült, a szigetvári hős, Zrínyi Miklós lányát, Katalint véve feleségül. Ebből a házasságból aztán öt gyermek született, és egy névleges udvarmesteri címmel Bécs is tudomásul vette a püspök hitváltoztatását és nősülését. Sőt, halála után a várat és az örökös főispáni címet is megkapta 8 éves fia, immár Rudolftól.

Így aztán, mondhatni, a Thurzóké is maradt a tekintélyes birtok a várral egészen az államosításáig. Mégpedig úgy, hogy a férfiág kihalása után a hatalmas birtokot (6 város és vagy 75 falu) Thurzó György és Czobor Erzsébet hét lánya örökölte. Ezek után a vagyon közbirtokossági üzemeltetésbe került, amit igazgatók vezettek. Közülük Zichy Ödön volt az, aki múzeumot alakított ki a hadászatilag már korábban értéktelenné váló várban. Pálffy József igazgatósága alatt pedig renoválják az épületeket, és fényes palota is épül a gróf úr családjának. Aztán jött a csehszlovák állam, és vitte a közbirtokosság felét, majd pedig 1945 után a maradékot is államosították. Azóta múzeumként működik az Árva folyócska fölé magasodó sziklán álló vár.

Címlapkép: Wikipédia

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu