151

Széll Kálmán arany zsebórája


keresztszulo-koma

Az pedig legtöbbször már a születés előtt eldőlt, hogy kik lesznek a gyermekecske keresztszülei. Itt két út volt az ifjú pár előtt: vagy valamelyik közeli, esetleg valami oknál fogva távolabbi rokont hívták meg, vagy egy baráti házaspárt. Komának, mert így nevezték ezt a kapcsolatot. De elhívhatták a környék nagybirtokosát is.

A komaság pedig általában szoros kapcsolatot hozott, épített a két család között. Ami fiatalkorban csak egy barátság és alkalmi együttműködés volt, abból a komasággal szoros, a hétköznapokban is fontos kapcsolat lett. A komaság sokfelé a kalákában is megnyilvánult, a komák, komaasszonyok a keresztelő után együtt végezték a több munkáskezet igénylő feladatokat. Így az évek során még szorosabbra fűződhetett a kapcsolat a két család között. Ez a folyamat akkor is végbemehetett, ha rokont, rokon családot választottak keresztszülőül. Arra is gyakran akadt példa, hogy a szegényebb család egy tehetős párt hívott el keresztszülőnek. Ha pedig a meghívás nem talált visszautasításra, akkor a kaláka helyett a meghívottak általában gazdag ajándékokkal tettek eleget a keresztszülői kötelezettségeknek. Nemritkán az is előfordult, hogy a falu hierarchiájában magasabban álló házaspár a környék földbirtokosát, a grófot, bárót hívta meg keresztszülőnek. (A családi hagyomány szerint e sorok szerzőjének nagyapját Széll Kálmán miniszterelnök tartotta keresztvíz alá. Az erre az alkalomra kapott, nagy becsben tartott arany zsebórát pedig az oroszok vitték el 1945. április elején, a pinkamindszenti harcok alatt.)

keresztszulo-komaReformátus keresztelő Keszthelyen, 2001-ben (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

A keresztszülők tehát az erkölcsi (megfogadják, hogy odafigyelnek a gyermek vallásos nevelésére) mellett anyagilag támogatták az adott családot. Megvalósulhatott ez abban a szerencsétlen helyzetben is, ha az anyát a szülés után hamarosan elvitte egy fertőzés. Így a komaasszonyé lett a csecsemő gondozása, és ha az apa nem nősült újra, akkor a koma családjában is felnőhetett a keresztgyermek. Akit, ha életképtelennek tűnt, a bába ott helyben a minden háznál lévő szenteltvízzel azonnal megkeresztelt. Vagy egy-két hetes korában a keresztanya tartott víz alá a keresztelőn. Amit leginkább vasárnap, a mise vagy a délutáni litánia után tartottak meg. Az is szokás volt sokfelé, hogy a keresztelési ruhát és díszes takarót a keresztszülők állták. Akik aztán sokszor értékes ajándékkal, aranylánccal, fülbevalóval is megtoldották ezt a gesztust, és persze járt ajándék húsvétra és karácsonyra, elsőáldozásra, bérmálásra is. No és ott volt még a búcsú- és vásárfia is minden esztendőben.

keresztszulo-komaEgy komaasszony 1940-ből, a svábok lakta Szulokról (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum CC BY)

És húsvétkor a gyerek kötelező jelleggel megjelent keresztszüleinél is a kölnijével, szoros kapocs volt hát ez a komaság egészen a múlt század második, rosszabbik feléig. Aztán megváltozott minden.

Címlapkép: A templomba indulás előtt, Csurgónagymarton, 1942 (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum CC BY)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2019.07.09