101

Amikor a bába volt az úr a háznál


baba-forumhungaricum

Sok múlott azon, mennyire volt felkészült és lelkiismeretes a bába, vagy éppen a szüléseket levezető falubeli asszony. Különösen a fertőzések jelentettek veszélyt az anyára, de a babára is. Ezért aztán a szülésnél minden frissen mosott, patyolattiszta volt a szülőszobában.

Ahová csak nagyon nehezen engedték be a férfinépet, akkor is csak a vajúdás idejére, hogy legalább foghassa párjának kezét. De amikor jött a gyerek, kipenderítették általában. Ezekben az órákban a bába volt az úr a háznál, a harmincas évektől, az állami bábaképzés megindultával pedig kötelező is volt a bábás szülés, minden nagyobbacska faluban volt bábaasszony, aki, mint manapság a védőnők, figyelemmel kísérhette az áldott állapotban töltött időt is. Amikor pedig elfolyt a magzatvíz, a gumilepedővel előkészített ágyba fektette (inkább a 19. században még előfordult a két kisebb szék használatával az ülő szülés is) a fiatalasszonyt, és munkához látott. Voltak bizonyos, itt nem részletezendő fogások, amiket a szülő nő helyzetének könnyítésére bevetett, aztán, ha már a napvilágra került a gyermek, először kitisztította a száját, hogy felsírhasson. Aztán a köldökzsinór elvágása következett, itt illett valami steril, előzőleg „kifőzött” eszközt, kést vagy ollót használni. Nagyon oda kellett figyelni a köldökcsonk elkötésére, ezt a leszáradásáig nem érhette víz.

baba-forumhungaricumBalra már a pólyában (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum ©Minden jog fenntartva), jobbra a büszke apa (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum ©Minden jog fenntartva)

Mert ezután következett a baba első fürdetése, ahol a víz hőfokára és az edény tisztaságára is ügyelt. Szokás volt a szem ecetes oldattal való fertőtlenítése, majd a kis porontyra felkerült a pelenka, a kising és a sapka is. Ezután kötötték bele a meleget adó, de kevés mozgást biztosító pólyába. Csak ekkor fordult a bába a közben megpihenő anyához. Kivette a gumilepedő felett lévő összehajtott lepedőt, majd lemosta az anyát, de csak a külső részeket. Ha kellett, összevarrta, és hipermangános vízzel fertőtlenítette a sérüléseket. Ellenőrizte, hogy a teljes méhlepény levált-e, mert ha maradt a méhben belőle, az a gyulladás miatt akár az anya halálához is vezethetett. Aztán még 4-5 napig visszajárt, elvégezte vagy csak ellenőrizte a fürdetéseket, figyelte a köldökcsonk száradását, az anya gyógyulását. Az előbbit le is szokták fáslizni, nehogy a sírásnál erőlködő baba köldöksérvet kapjon.

A bábákat a harmincas évektől az állam fizette, de ahogy manapság is szokásban van, az érintettek ezután is adtak neki valamit. Sok helyen fix tarifák voltak pengőben, de arra is volt lehetőség, hogy a bábaasszony családjának birtokán ledolgozzák ezeket a pénzeket.

Címlapkép: A pécsi állami bábaképző (Csorba Győző Könyvtár PDM)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2019.07.04