Bart István 1973 óta dolgozott a magyar könyvkiadásban, először az Európa Könyvkiadó legendás időszakában szerkesztőként, majd két évtizeden keresztül a Corvina Könyvkiadó igazgatójaként.

Az ezredforduló utáni évtizedben a CEU könyvkiadóját vezette, szerkesztette a Valóság című folyóiratot, és csaknem egy évtizeden keresztül a Magyar Pen Club főtitkáraként tevékenykedett. A rendszerváltástól 2008-ig a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) első embere, majd a szervezet örökös, tiszteletbeli elnöke lett.

Kezdeményezésére jött létre a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE), amely az elnöksége alatt több mint kétmilliárd forinttal támogatta a magyar szerzőket és könyvkiadókat.

Legfontosabb regényei közé tartozott az először 1984-ben megjelent A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös, amelyet tucatnyi nyelvre fordítottak le, és tavaly itthon is újra kiadtak. Az 1990-ben megjelent Elemér utca három bővített kiadása idén látott napvilágot.

Műfordítóként a brit és amerikai irodalom olyan nagyságainak műveit tolmácsolta magyar nyelvre, mint Jack London, Philip Roth, Bernard Malamud, Norman Mailer, Arthur Koestler, Bret Easton Ellis, Cormac McCarthy, Jonathan Franzen vagy F. Scott Fitzgerald. Számos alapművet írt a műfordítás-elméletről nyelvész feleségével, Klaudy Kingával közösen, és teljesen új műfajt teremtett az angol-magyar, valamint az amerikai-magyar kulturális szótár megalkotásával.

Bart Istvánt a MASZRE saját halottjának tekinti, temetéséről a családdal közösen később intézkednek.

Forrás: MTI

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található. A kép Csigó László fotóművész munkája, a Magvető kiadó által 1990-ben megjelentetett, Bart István: Elemér utca három című kiadványban található, a kép helye a kiadványban: hátsó borító.