81

Trška-templom a szerbiai Žagubica közelében

Szabó Béla képriportja

trska-templom

Valószínűleg kis hazánkban mindenki hallotta ezt a szót: „Razglednica”. Esetleg nem ugrik be, mihez kapcsolja, azonban amint elhangzik Radnóti Miklós neve, eszébe jut, a Bori noteszben lévő versek egy részét hívjuk így. Azt már talán kevesebben tudják, hogy az elnevezés magyarul képeslapot jelent. Radnóti a híres noteszbe az 1944-es bori munkaszolgálatos időszakának verseit írta, amelyeknek egy részét helyhez kötötte: „Žagubica felett a hegyekben” megjelöléssel.

Mi köze mindennek a mostani írásomhoz? Ebben az évben van 75 éve, hogy Radnóti Miklós Abda határában gyilkosság, kivégzés áldozata lett. Mindig is érdekelt a költő, mivel diák koromban még létezett a Radnóti békemenet. Lakhelyem szomszéd települése Abda. Úgy 10 évvel ezelőtt kezdtem el Szerbiába járni és felfedezni déli szomszédunkat. Be kell vallanom, a magyarok részéről nem egy turisztikai célpont. Megkedveltem, köszönhetően többek között a Vajdaságban élő Ispánovics József fotóművésznek és feleségének, Júliának, aki egyetemi tanár, Milán Gyuritynak, a budapesti székhelyű Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ igazgatójának, akik nagyon sokat meséltek nekem, és nem utolsósorban Borisa Colicnak, a Tara Nemzeti Park marketing vezetőjének, aki egy évtizede fogad szeretettel a Tara vidékén.

Szóval meghívót hozott a levelezőrendszer a tavasszal, egy Borban megrendezésre kerülő fotóworkshopra. Nosza, gondoltam, ez egyben jó alkalom lenne egy kicsit körbenézni a Radnóti által is járt vidéken. Az egyhetes kint tartózkodásunk alatt igyekeztem minél több helyre eljutni, megismerni a környéket. Ekkor találtam meg ezt a nádról (trška) elnevezett kis templomot Žagubicától néhány kilométerre. A magyarországi viszonyoktól eltérően a semmi közepén nyitva áll a templom, szabadon bejárható. Hívőnek és turistának egyaránt!

Be kell vallanom, szeretem a templomokat. Számomra mindig nyugalmat árasztanak, és az emberi építészet kiemelkedő alkotásai is egyben. Ennek a Trška-templomnak a története bizonytalan, az első írásos információ 1734-ből származik, amikor feljegyezték, hogy 460 évvel korábban építették, azaz 1274-ben. Az egyik kőlapból készült felirat szerint 1430-ban újjáépítették, az oszmán korszak alatt, 1572-től aktív kolostorként említik, majd elpusztult.

A 18. század végén helyreállították. A felújításokat és kiegészítéseket 1860-ban az egyház végezte, a Žagubicában élő kereskedő, Lambra Đorđević finanszírozta. Az 1980-as években állították helyre a feltételezett eredeti állapotának megfelelően. Az épület ólomtetővel borított, amelyről valószínűsíthető, hogy a Raška stílusú templomok eredeti megjelenését adta. Jelentős, ritka műemléke a Raška iskolájának, amelyet az akkori Nemanjić állam peremterületein építettek.

Kép és szöveg: Szabó Béla

2019.06.24