Az Oscar-díjra jelölt amerikai Jeffrey McDonald Chandor (J.C. a szakmai papírokon) nagyon érzi az ember átvitt értelemben „láthatatlan” és/vagy szó szerinti „megfoghatatlan” ellenségei szította drámai környezetet. Vagy inkább pontosan tudja, mivel lehet igazán hús-vér elevenünkbe vágni. A Krízispont, a Minden odavan és az Egy durva év témája egyaránt rokonítható ebből a szemszögből, s közülük talán a középső az, ahol megfordul az átvitt és a szó szerinti. A szkriptben „név nélkül” csak Emberünknek (Our Man) hívott főhős egyedül vitorlázik az Indiai-óceánon (Mi célból? Mellékes.), amikor eléri a vég(zet) egy konténernyi, feltételezhetően kínai (mi más) cipő személyében. A vitorlás oldala kilyukad, a kálvária pedig megkezdődik, melynek során legalább annyira kell megküzdenie az elemekkel, mint saját magával – előbbi karakteresen a vásznon, utóbbi kisebb-nagyobb mértékben a nézőben látszik.

Chandor a történetben nem hoz semmi újat, nem is teheti, a konkrét téma túl szűk lehetőségekkel bír csak, s egy-két mesterséges és oda nem illő olajfolttól eltekintve a film meg is áll a hitelesség tengertiszta hullámain. Mert az ember az, ami igazán számít, az pedig úgy van ott, ahogyan ilyen helyzetben ott kell lennie: ésszel, lélekkel, mikor melyikkel nagyobb százalékban, de egyszer sem tökéletesen egyikben sem. Ettől lesz valós Emberünk és a tenger csatája, hogy a vége nyitott maradjon, akár a végtelen óceán – higgye a néző, ahogyan remélni szeretné.

Robert Redford csendesen, átélhetően teszi a dolgát, egyáltalán nem hangoskodik sem testjátékban, sem pedig érzelmileg, ezzel biztosítva a legmagasabb fokú azonosulási faktort. Cserzett-gyengülő tudatossága, és szikár-szétfolyó kétségbeesése önmagában rejti a történetet előrelendítő dinamikát, amelytől furcsa módon (maximálisan pozitív értelemben) teljesen szimplává válik ez a sztori. Ahol ott ez az ember, a mi Emberünk, s ha ki tudunk szakadni a folyton a mesékbe (igazságba, győzelembe és csodákba) vetett hitünk természetellenességéből, úgy nézhetjük a történéseket, ahogyan azok vannak. Győz az erősebb (és még ez is „mese”), legyen az bármelyikük is. Mert ez így van (jól). És pontosan ezért nem igaz, hogy Minden odavan.

2013, amerikai, 106 perc
rendező: J.C. Chandor
forgatókönyvíró: J.C. Chandor
szereplő: Robert Redford

Szilvási Krisztián