290

„Van egy tollad?” – Bíró László szabadalmaztatta a golyóstollat – Ezen a napon történt

SzaSzi írása

golyostoll

Ma van a golyóstoll napja. Ezt a mindennapos kis eszközt ujjaink között forgatva már nem jut eszünkben sem korszakalkotó jelentősége, sem feltalálója, a magyar származású Bíró László József. Pedig a találmány – amelynek szabadalmát 76 éve, 1943. június 10-én fogadták el Bíró választott hazájában, Argentínában – forradalmasította az írást.

A golyóstoll megkímélte a papírt az elmaszatolódástól, a tintapacáktól, és sakkbábuként ütötte ki elődjét, a töltőtollat, amely hatvan évig uralta az írószerpiacot. A találmány a digitális eszközöket nyomkodó emberek környezetéből sem hiányozhat, és az is bebizonyosodott, hogy az űrben szintúgy kifogástalanul működik, még a súlytalanság állapotában is.

Bíró László neve összeforrt találmányával, hiszen angol nyelvterületen az elmés kis eszközt a köznyelv ma is biro pen, avagy röviden biro néven emlegeti, a franciák pedig biron-nak, a spanyolok birome-nak is nevezik. A feltaláló, akiről egy időben azt sem tudtuk, hogy magyar, Argentínában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentin feltalálók napját (Dia del Inventor) az ő születésnapján ünneplik.

Bíró László József 1899. szeptember 29-én látta meg a napvilágot Budapesten, a Nagymező utcában, akkor még Schweiger László József néven. (A zsidó vallású család 1905-ben kérte nevének magyarosítását.) Fiatalon is rendkívül sokoldalú, széles látókörű egyéniség volt. Kezdetben az orvosi pálya érdekelte, de az egyetemet nem fejezte be. Izgatta például a hipnózis, hobbija pedig a szobrászat és a festészet mellett az autóversenyzés volt (ennek apropóján szabadalmaztatta azt az automata sebességváltó rendszert, amelynek kizárólagos jogait a General Motors vette meg). Később vámügyekkel foglalkozó hivatalnok lett, aki belekóstolt az újságírásba is. Az 1920-as években szerkesztette a Hongrie-Magyarország-Hungary című művészeti folyóiratot, de dolgozott a Pesti Naplónak és a Pesti Hírlapnak is, amelynek szépirodalmi rovataiban publikált Babits, Móricz, Kosztolányi, Karinthy. Bíró kedvelt tagja volt Heltai Jenő és Molnár Ferenc művészekből álló társaságának is, akik rendszeresen találkoztak a budapesti Fészek klubban. Érdeklődése az átlagosnál jóval szerteágazóbb volt. Műszaki ismereteit alapul véve pedig sorra születtek meg találmányai.

biro-laszlo-jozsef

Legismertebb mindenképpen a golyóstoll volt, amelynek születéséhez számos legenda tapad. Önéletrajzi írásából azonban megtudhatjuk az egyszerű valóságot: újságíróként gyakran megfordult különböző nyomdákban, s a nyomdagépek rotációs hengereit látva fogalmazódott meg benne, hogy kicsiben is lehetne alkalmazni ennek elvét. Mivel már léteztek elképzelések, szabadalmak golyóstollra, ezeket kezdte el tanulmányozni. Az első ilyen szabadalmi leírás 1888-ban született az Egyesült Államokban, amit számos európai kísérlet is követett. Ezek egyike sem működött igazán a célnak megfelelően (nem adagolták egyenletesen a tintát, vagy hamar beszáradtak). Mert mi is valójában a golyóstoll? Egy egyszerű, vékony, festékkel töltött csövecske, amelynek egyik végét egy tökéletesen illeszkedő forgó acélgolyó zárja el, de csak annyira, hogy forgás közben a tintát a papírra juttathassa.

biro-laszlo-golyostollAz 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatott egy nagyméretű golyóval ellátott ládaszignáló tollat, amivel nem túl jó minőségben és csak nagyban lehetett „írni”, de az elv jó volt, ezt kellett tökéletesíteni és kis méretre is alkalmazhatóvá tenni. 1938-ban egy újabb, csak a tervezőasztalon funkcionáló szabadalom keltette fel figyelmét a cseh feltaláló, Wenczel Climes-tól. Ezt a tollat viszont írás közben folyamatosan függőlegesen kellett tartani a tinta megfelelő adagolásához, ami nem túl kényelmes hosszabb távon. Bíró mégis továbbgondolásra érdemesnek találta. Kezdetben persze az ő tollai sem voltak tökéletesek, ám nem állt meg a fejlesztéssel. A legtöbb problémát a megfelelő festék alkalmazása jelentette: ne legyen túl sűrű, de ne is folyjon, a papírra kerülve gyorsan száradjon, de a csőbe ne száradjon bele. Segítségül hívta vegyész testvérét, Györgyöt, aki a megfelelő sűrűségű festék kikísérletezésében játszott nagy szerepet (az öntvényrepedést jelző festék vált be, mert az gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt). A Kovalszky testvérek cégei a nagyüzemi gyártásra alkalmas termék megalkotásában működtek közre, amiben nagy szerepe volt Goy Andor irodaműszerésznek is. Az ő nevét az 1950-es években Magyarországon közismert Go-pen márkanév örökítette meg.

Bíró László szabadalmát végül 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál, majd 1938 júniusában Nagy-Britanniában is. Közben ugyanis a fasizmus előretörése, az első zsidótörvények életbelépése miatt jobbnak látta elhagyni hazáját. Párizsba ment, ahol találkozott egy argentinnal, Agustín Pedro Justoval, aki azt javasolta neki, hogy költözzön Argentínába. Csak a külképviseleten, ahová beutazási engedélyért folyamodott, tudta meg, hogy Justo valójában maga az argentin elnök. Így Argentínában folytatta a megkezdett kísérletezést.

Időközben, 1939-ben Goy Andor eladta a gyártási jogot a németeknek, akik Exakt, illetve Stratos néven hozták forgalomba golyóstollukat, de sok gond volt vele, mert tintája rövid idő alatt beszáradt. A háború után Goy pereket indított Bíró ellen, mert csak ő kapta a licencdíjakat, de a jogvitákat elvesztette. Ennek ellenére Magyarországon licencdíj nélkül gyárthatták a golyóstollakat. Később állítólag megegyeztek, és felosztották a piacot.

Visszatérve Bíró László történetéhez, 1943. június 10-én fogadták el szabadalmát Argentínában. Megkezdődhetett a gyártás, az első sorozat még Eterpen néven került eladásra, majd Biropenként gyorsan elterjedt mindenfelé az egész világon. Első komoly megrendelője a Brit Királyi Légierő volt. Bebizonyosodott, hogy golyóstolla nem érzékeny sem a légnyomásra, sem a repülési magasság változására. Ezután jelentkezett az amerikai légierő is mint megrendelő.

A franciák máig fennálló részvénytársaságot alapítottak a találmány hasznosítására. A golyóstollat a BIC napjainkig nagy mennyiségben forgalmazza. A Parker nevű cég 1957-ben kezdte meg a kibocsátást, az ő gyártmányukkal ma már közel 8 kilométernyi szöveget írhatnánk le, mielőtt kifogynának. Az 1960-as évektől a világ minden országában általánosan használt íróeszközzé vált, ma pedig már tízmillió körül van az éves eladott mennyisége. Napjainkban a Bic Crystal, amely kiszorította a piacról Bíró tollait, napi 14 milliós eladási értékeket produkál, a százmilliárdodik darabot 2006-ban adták el. Ezek a tollak képesek 5 mérföld hosszan egy tollbetéttel írni. Bár számos más tollfajta is kapható, olcsósága és könnyű használhatósága miatt a golyóstoll a legelterjedtebb.

golyostoll

Bíró László igazi polihisztor volt, összesen 30 találmányát jegyzik, de ezeknek csak kis része került be a gyakorlatba, a legtöbbnek inkább a későbbi konstruktőrökre gyakorolt hatása volt jelentős. Világhíressé a golyóstoll tette, amelynek egy példányát a New York-i Modern Művészetek Múzeumában is kiállították. 2016-ban, születésének 117. évfordulóján a Google keresőablak aznapi logója tisztelgett találmánya előtt. Bíró László József (spanyolul Ladislao José Biro) magas kort élt meg, 1985. október 24-én halt meg Buenos Airesben. A golyóstoll történetének kalandos históriájáról 2001-ben jelent meg Moldova György könyve A végtelen vonal címmel, amely a két magyar feltaláló, Bíró László és Goy Andor megromlott kapcsolatáról is szól. (Az 1992-ben elhunyt Goy Andornak mindig rosszulesett, hogy a találmány inkább Bíró László nevéhez kötődik.)

„Szóval, van egy tolla?”
„Persze. Hogyne lenne!”


SzaSzi

Források: feltalaloink.huszabadalom-vedjegy.hu, wikipédia

A képek a flickr.com és a Wikimedia Commons gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép.

2019.06.10