120

Levéltári délutánok – Raimondo Montecuccoli

Dr. Bagi Zoltán főlevéltáros előadása a győri könyvtárban

bagi-zoltan

Május 28-án a Levéltári délutánok program keretein belül dr. Bagi Zoltán főlevéltáros tartott érdekfeszítő előadást a győri könyvtárban Raimondo Montecuccoliról a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében nagyszámú közönség előtt.

A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz” – ismert történelmi toposz. Valójában abba a trendbe illeszkedik, amelyről Hahner Péter történész írhatna abban a sorozatban, melynek lényege az elterjedt tévhitek valósággal történő szembesítése. Az igazság azonban az, hogy ugyan Raimondo Montecuccoli is tehette ezt a kijelentést, ám a – szállóigévé vált – neki tulajdonított mondat már másnál is – méghozzá dokumentálhatóan –, árnyalatnyi különbséggel elhangzott.

Dr. Bagi Zoltán főlevéltáros előadása a 17. századi, olasz származású, német-római császári hadvezért és hadtudóst állította a középpontba. Montecuccoli édesapja is híres katona volt, részt vett a tizenöt éves háborúban, fia pedig 16 évesen már a sereg iskoláját járta. A tiszti ranglétrán gyorsan emelkedett, kimagasló tettet hajtott végre Németalföldön, majd a harmincéves háborúban vitézkedett. Ekkor már két alkalommal esett fogságba – a kényszerű „pihenőt” műveltségének gyarapítására használta fel a helyi könyvtárban: itt mélyedt el a hadászati ismeretekben. A haditanács tagja, később elnöke lett, kamarási rangot is szerzett, sőt az Aranygyapjas rend lovagjává is választották.

bagi-zoltan

Katonai elméleti ismereteit is felhasználva dolgozott ki egy olyan stratégiát, melyet 1683 után a török Magyarországról való kiszorítására is alkalmaztak. Előtte 20 évvel a szentgotthárdi ütközetet megnyerte: a Rábán való átkelés közben lepték meg a törököt, és diadalmaskodtak. Montecuccoli érdeme a fegyverzet egységesítése, a lovasoknál a sisakot elhagyván kalpag váltotta fel a fejfedőt, a vértektől is megszabadította őket. Diplomáciai tevékenysége is említésre méltó.

A hadvezér és haditanács tag Montecuccoli a Habsburgok főudvarmesterének lányát vezette oltár elé. Gazdag és befolyásos család révén előnyre számított karrierjének egyengetése céljából. Fia is katonai pályát járt be, apja után megörökölte az Aranygyapjas rend lovagja címet, unokaöccse azonban már nem aratott le igazi katonai babérokat. Végül egy állvány sújtotta halálra, nyughelye Linzben található.

Az előadáson szó esett továbbá a Habsburgok részéről megvalósított hadsereg redukcióról, a megtartott katonai kontingenseket az egységes császári regimentbe olvasztották. A végvári katonák létfeltételei ugyanis felettébb bizonytalan alapokon álltak: „se pénz, se posztó” – ismerjük ezt a mondást a történelemkönyvekből. A létfenntartásukat sokszor a környék népességének megsarcolásából, illetve foglyok ejtéséből és kicsikart váltságdíjakból biztosították.

Csiszár Antal
Fotók: Pozsgai Krisztina

2019.05.30