Barcelona mindig is híres volt nyitottságáról, jelentős eseményeknek adott helyszínt. Ezek közül kiemelkedik az 1888-ban megrendezett Világkiállítás, 1929-ben a Nemzetközi Kiállítás, az Olimpiai Játékok 1992 nyarán. Lakossága közel 2 millió, a közigazgatásilag hozzá tartozó 36 településsel együtt megközelíti a 6 milliót. Évente több tízmillió az idelátogató turisták száma.

Manapság Barcelona globális város kulturális, pénzügyi, kereskedelmi és idegenforgalmi szempontból is. Itt van a Földközi-tenger egyik legfontosabb kikötője, fontos kommunikációs pont Spanyolország és Franciaország között az autópálya-kapcsolat és a nagy sebességű vasúti közlekedése révén. Repülőterét évente 40 millió utas veszi igénybe. Spanyolország legjelentősebb oktatási központja, valamint itt található Európa egyik legnagyobb piaca, a Mercat de la Boqueria is.

Legelső ismert lakói a kelta layetánok voltak, de az ember már 80 ezer évvel ezelőtt megtelepedett a vidéken. A helyi monda szerint Hamilkar Barkasz karthágói hadvezér alapította meg i. e. 218-ban a mai helység elődjét, mely először az ibér Barcino néven tűnt fel a történelmi dokumentumokban.

Alig két évtized múlva már a rómaiak voltak a birtokosok. Majd jöttek a nyugati gótok és 700 után az arab hódítók, maradtak is vagy száz évet. A Karoling birodalomtól 874-ben Barcelona grófjai függetlenséget kaptak. Az 1100-as évek közepén Katalónia és Aragónia egyesült, és ezzel megszületett a Földközi-tenger harmadik jelentős kereskedelmi központja Velence és Genova mellett.

A 16. században Katalónia fekvése miatt kiesett az Újvilággal való kereskedelem lehetőségeiből, ekkor megrendült Barcelona hatalma is. 1778-ban a király felszabadította az Amerika felé irányuló kereskedelmet, ismét megnyílt a nagy múltú barcelonai kikötő, a város fellendült. A 19. században visszanyerte hajdani jelentőségét a Földközi-tengeren is.

1888. május 20-án nyílt az EXPO Universal, majd 1929-ben az EXPO Internacional. A világkiállításoknak köszönhetően Barcelona jelentős vásárvárossá vált. 1931-ben kikiáltották spanyol köztársaságot, s ekkor Katalónia függetlenséget kapott. Barcelonában megalakult az első Katalán Parlament. 1937–39 között is itt működött a Köztársasági Kormány, Franco csapatai csak 1939 januárjában foglalták el a várost. 1975-ben, a diktatúra megszűnése után ismét hivatalos nyelv lett a katalán, majd 1979-ben a spanyol képviselőház elfogadta Katalónia autonómiáját, székhelyévé pedig Barcelonát tették. 1992-ben itt rendezték a XXV. Nyári Olimpiai Játékokat.

Be kell vallanom, nem vagyok sportrajongó. De mikor meglátogattam az FC Barcelona stadionját, meghatódtam. Az 1957-ben megnyílt Camp Nou kilencvenezer néző befogadására alkalmas, ebből nyolcvanezer bérletes. Háromszintes ajándékboltban lehet megvenni mindent, ami a klubhoz köthető. Naponta több ezer látogatót fogad a stadion, és a hatalmas múzeumban megtekinthető a több száz kupa és érem, amit az alapítástól nyert a klub. Sok magyar hagyott nyomot az egyesületben, Berkessy Elemér (1934–1936), Czibor Zoltán (1958–1961), Kubala László (1951–1961), Kocsis Sándor (1958–1966), Nyers István (1956–1957), Plattkó Ferenc (1923–1930), Simatoc Miklós (1950–1952), Szalay Tibor (1961–1962). Kubala Lászlónak szoborral állítottak emléket. És már megtekinthető az új stadion makettja. Az egyesületet 1899. november 29-én alapította a svájci Hans Gamper, aki talán nem is gondolhatott ekkora sikerre.

Az első barcelonai metró építése 1863-ban kezdődött. (Ugyanebben az évben avatták fel a londoni metrót, mely a világ legrégebbi ilyen közlekedési eszköze.) Az első vonal megnyitása 1924-ben történt meg, jelenleg közel 200 km hosszú pálya szolgálja az utazókat, sok átszállási lehetőséggel és több mint 200 állomással.

Rengeteg hírességet adott a világnak Barcelona: Antoni Gaudí, akinek világhírű épületei – köztük a Sagrada Família templom – a város emblematikus látványosságai, valamint egy tucat más kiemelkedő építész a 20. század fordulóján; Joan Miró festőművész, grafikus és keramikus; José Carreras, Montserrat Caballé operaénekesek; a 4-szeres BL-győztes, továbbá világ- és Európa-bajnok Gerard Piqué labdarúgó, hogy csak néhányat említsek. És egy darabig itt élt és tanult Pablo Picasso is.

Érdemes tehát egy (vagy több) látogatást tenni ide, amire viszont nagyon kell figyelni, a zsebesek. E sorok írójától is lenyúlták a fényképezőgépét, de hála a helyieknek és a mindenhol jelen lévő rendőröknek, pillanatok alatt megfogták a tolvajt, és visszakerült hozzám a munkaeszközöm. A fotókat nézve talán mindannyiunk örömére.

Kép és szöveg: Szabó Béla

Fotógaléria: Barcelona

131 kép

 

A wikipedia felhasznált szövege a wikipedia.hu – magyar wikipedia szabad licencű tartalmából származik, mely Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 (CC-BY-SA-3.0) licenc alá tartozik, így szabadon felhasználható. A felhasznált szöveg pontos szócikke itt található.