Szerettem olvasni a megannyi kalandról, istenségről és a rég feledésbe merült helyekről. Amikor ezeket a könyveket lapoztam, bejárhattam az alexandriai könyvtárat vagy Szemiramisz függőkertjeit, ott lehettem, amikor megépültek a gízai piramisok, vagy amikor a spártaiak maroknyi csapata szembeszállt a perzsák hatalmas hadseregével.

Madeline Miller is hasonlóan – sőt, valószínűleg jobban – rajonghat az ókor iránt, hiszen már két regénye is megjelent a témában. Az elsőt, az Akhilleusz dalát, amelyen az írónő tíz évig dolgozott, 2011-ben adták ki először, majd tavaly megjelent a második könyve is, a Kirké. Akik olvasták az Odüsszeiát, azoknak ismerős lehet a címben szereplő istennő neve, hiszen ő az a nagy hatalmú varázslónő, aki disznókká változtatja a leleményes Odüsszeusz embereit, miután azok kikötnek Aiaié szigetén. Miller viszont nem ezt a történetet meséli el. Bár a fentebb említett incidens fontos szerepet játszik saját regényében is, ő inkább arra törekszik, hogy bemutassa nekünk Kirké életének fontosabb állomásait, kezdve attól, hogy mindenféle hatalom nélkül megszületik a titán napisten, Héliosz termeiben, egészen addig, amíg az általunk ismert boszorkánnyá válik.

Kirké élete során számos, a görög mitológiából ismert hőssel és személlyel találkozik, továbbá jelen van az ókori világ néhány fontosabb eseményénél is, mindezen tapasztalatok pedig a segítségére vannak abban, hogy egy törékeny, szürke fiatal lányból egy független és erős nővé váljon. A gyerek, akit senki sem vesz észre és senki sem szeret igazán, az évszázadok alatt egy olyan felnőtté cseperedik, akitől még az örökké ármánykodó olümposzi istenek is tartanak. És ezzel el is érkezünk a regény legerősebb aspektusához, a remekül megírt karakterekhez. A rengeteg mitológiai utalás, a több tucatnyi isten és hős, a gyönyörű tájak, amelyeket az írónő elénk tár, mind segítenek abban, hogy élvezzük ezt az utazást, a világ igazi arcát azonban csak Kirké ragyogó szemein keresztül láthatjuk. Azután, hogy eltűnik a látókörünkből a sok fényes páncél, hőstett és hibátlan isten, nem marad más hátra, csak a kegyetlenség, az állatias ösztönök és a gyűlölet.

A varázslónő élete csupa szenvedés, és ha néha meg is adatik neki, hogy boldog legyen, a korábban őt ért csapások miatt nem tud ezeknek szívből örülni. Miller írói tehetségének köszönhetően pedig mi, olvasók is érezni tudjuk mindazt, amit Kirké: vele együtt félünk, örülünk és reménykedünk. Még az olyan, korábbról ismert karakterekben sem bízhatunk meg igazán, mint Odüsszeusz – egy újabb jól megírt szereplő –, hiszen tudjuk, láttuk és hallottuk mindazt, amit Kirké, mellette voltunk azóta, hogy a lába földet ért Aiaié szigetén.

Madeline Miller második regénye a maga 424 oldalával egy viszonylag rövid könyv, azonban a több száz évnyi esemény sok kalandot tartogat az olvasó számára. Jól megírt karaktereinek és szép, könnyen olvasható nyelvezetének köszönhetően pedig azok számára is érdekes lehet, akik ez idáig nem érdeklődtek az ókor és mitológia iránt.

Varga Gábor
Forrás: olvasoterem.com