225

Díjat kapott a Napszállta, valamint A tanú cenzúrázatlan változatát vetítették a 72. cannes-i filmfesztiválon


nemes-jeles-laszlo-napszallta

Nemes Jeles László Napszállta című filmje nyerte el a France Culture francia kulturális közrádió diákzsűrijének díját, amelyet a 72. cannes-i fesztiválon adtak át május 19-én vasárnap, valamint még pénteken bemutatták Bacsó Péter A tanú című alkotásának eredeti, cenzúrázatlan verzióját a klasszikusok felújított változatát felvonultató programban.

A France Culture közrádió 2015-ben alapított elismerését hatszáz francia diák ítélte oda a csatorna által felkért szakmai zsűri által kiválasztott öt, Franciaországban bemutatott alkotás közül a legjobbnak. A diákok képviselői a díjátadón elmondták, hogy a ma már ritkaságnak számító 35 milliméteres filmre forgatott alkotás művészi kvalitásai, a megvilágítás, a törékeny főszereplő kiválasztása és az ő középpontba állítása győzték meg a zsűritagokat, miután a főhős irracionalitása és rejtélyessége olyan személyes és civilizációs problémákat vet fel, amelyek a mai kornak is szólnak.

Nemes Jeles László hangüzenetben köszönte meg a díjat. Elmondta, hogy különösen örül a fiatal generáció elismerésének, mert a Napszállta azt várja el a nézőtől, hogy kicsit másképp nézze, mint általában szokta a filmeket, s fogadja el, hogy Íriszt követve egy „személyes labirintusba” kerül. Hozzátette, fontosnak tartja, hogy egy film ne csak hullámokat keltsen, hanem hosszan megmaradjon egy néző gondolataiban.

A díjat Clara Royer, a film forgatókönyvének társszerzője vette át a fesztiválon. Elmondta, neki személyesen is nagyon fontos ez a díj, miután a hétköznapokban egyetemi tanárként dolgozik, s ezért is érzi úgy, hogy a diákok elismerésével összhangba került a filmes és az oktatói munkássága. „Ma hallottam a legszebb kritikát a filmről” – hangsúlyozta.

A Napszállta világpremierje a velencei filmfesztivál versenyprogramjában volt, ahol elnyerte a legjobb film díját a nemzetközi filmkritikusok szövetségétől, a FIPRESCI-től. Nemes Jeles László filmjét már a világpremier előtt csaknem 70 ország forgalmazója vásárolta meg, Franciaországban március óta vetítik a mozikban.

Bacsó Péter legendás filmjének felújított változatát – 50 évvel a cannes-i premiert követően – a Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére tűzte műsorra a Cannes Classics, a világ egyik legjelentősebb filmfesztiváljának filmtörténeti klasszikusokat felvonultató programja, amelyben idén 23 alkotás előtt tisztelegnek.

Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem és Fábri Zoltán Körhinta című alkotásait követően idén már negyedik alkalommal válogatott be a Magyar Nemzeti Filmalap által restaurált magyar filmklasszikust a cannes-i filmfesztivál Cannes Classics című hivatalos programja.

Bacsó Péter A tanú című 1969-ben forgatott filmjével a magyar rendszerváltás után 30 évvel egy olyan film kerülhetett vetítésre, amely a leváltott szocialista diktatúra szimbólumává vált. Az elkészítése után tíz évre dobozba zárt alkotást 1981-ben vetítették először Cannes-ban, az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű válogatásban, és ezután 32 országban mutatták be.

A filmet 1981-hez hasonlóan most is elkísérte Cannes-ba a 2009-ben elhunyt rendező özvegye, Hudák Ilona, aki a vetítés előtt a közönségnek felidézte, hogy a bemutató előtt néhány nappal Bacsó Péter Budapesten eltörte a lábát, így gipszben és gépkocsival érkezett a cannes-i vetítésre, ami kiválóan érzékeltette az akkori magyar filmgyártás és elsősorban A tanú helyzetét.

Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója a vetítést követően az MTI-nek elmondta: nagyon jól sikerült a film francia és angol nyelvű felirata, a nemzetközi közönség – beleértve a japánokat is – értették a poénokat, Bacsó Péter szatirikus hangvétele ma is működik, a nézők sokat nevettek.

A fennmaradt egyetlen cenzúrázatlan korabeli kópia alapján a digitális technika segítségével most lehetővé vált az eredeti változat rekonstrukciója. A kivágott részeket – amelyek közül többnek az eredeti negatívja a Mafilm raktárából került elő hosszú kutatómunka során – a Filmlabor hiánytalanul be tudta illeszteni filmbe, és „hozzáfényelni” a mindenki által ismert verzió restaurált anyagához. Ennek köszönhetően kiváló minőségben látható a cenzúrázatlan változat, amelyet június 1-jén mutatnak be a magyar mozikban.

Az eredeti verzióban látható a Rajk Lászlóra utaló sötétzárka-jelenet, és az a beszélgetés is bővebb, ahol az egyház ezeréves stabilitását állítják szembe az éppen csak megszületett kommunista rendszerrel. Ebben a változatban nem szerepelt a forgalmazott változatot záró, több évvel később játszódó villamosjelenet, amelyet a rendező a cenzúra utasítására illesztett a film végére 1969-ben.

A film teljes körű, 4K felbontású restaurálása a Filmalap igazgatóságaiként működő Filmarchívum és Filmlabor közös munkája, 30 szakember részvételével és a Magyar Operatőrök Társasága közreműködésével valósult meg. A Filmalap kezdeményezéseként 2017-ben indított hosszú távú filmfelújítási programnak köszönhetően évente 25-30 magyar klasszikus film teljes körű restaurálása készül el.

Venczel Katalin
Forrás: MTI

2019.05.20