A templom építésének ötlete egy gazdag barcelonai könyvkereskedőtől ered: José María y Bocabella olyan bazilikát szeretett volna, amelyben gazdagok és szegények egyaránt imádkozhatnak. Alapítványa, a Szent József-hívők Egyesülete vásárolt egy 2 hektáros területet a város egyik akkori szegénynegyedében, amit ma a templomról La Sagrada Família negyednek hívnak.

Az építése 1882-ben kezdődött, és a tervek összetettsége miatt rendkívül lassan halad – jelenleg is munkálatok folynak rajta, elkészülte után a világ legnagyobb bazilikája lesz. Az épület az organikus építészet mintapéldánya, de sorolják a szecesszióhoz is, sőt kubista jegyek is felismerhetők rajta.

A katalán építészet egyik óriása, Antoni Gaudí 1883-ban kapta meg a templom készítésének feladatát. Életének további részét főként ennek a munkának szentelte, élete fő művének tekintette. Gaudí bekapcsolódásával az eredetileg neogótikusnak tervezett templom építése egészen más irányt vett: saját stílusára változtatta az egész épületet, kivéve a már meglévő kriptát. Rendkívül nagy energiát fektetett a munkába, élete hátralévő 43 évében (főleg az utolsó 15-ben) már csak ezzel foglalkozott.

A spanyol polgárháborúban felgyújtották és lerombolták a félkész épület egy részét, Gaudí makettjeit, tervrajzait és a kriptában kialakított műhelyét. Az építkezést 1948-ban tudták csak folytatni, a munkálatokhoz a romok között talált modellmaradványokat és egykori fényképeket hívtak segítségül. Az építészek számára a fényképek segítségével rekonstruált modellek és Gaudí szájhagyomány útján fennmaradt gondolatai szolgáltak iránymutatóul. A munkálatokat fellendítette az 1992-es barcelonai olimpia és a 2002-es nemzetközi Gaudí-év.

Fontos mozzanat volt a templom történetében a 2010-es év, amikor XVI. Benedek pápa felszentelte a kívülről még befejezetlen, de belső terében már kész, lefedett, orgonával is rendelkező templomot, és basilica minor címet adományozott neki. 2005-ben a Születés Kapuja felőli homlokzatot az UNESCO Világörökség részévé választották.

A kereszt alaprajzú római katolikus bazilikának 18 tornya lesz: 12 reprezentálja majd az apostolokat, 4 az evangelistákat, 1 Szűz Máriát, a középső legmagasabb pedig Jézus Krisztust. A Sagrada Família magassága eléri majd a 170 métert, ami nagyjából egy méterrel alacsonyabb Barcelona legmagasabb pontjánál, a Montjuic domb csúcsánál. Gaudí ugyanis hitt abban, hogy az ember építménye nem lehet magasabb Isten teremtményénél. A bazilikát úgy építették meg, hogy a város minden pontjáról látható legyen. A tervek szerint 60 méter széles és 95 méter hosszú lesz. A legmagasabb tornyokat díszítő üveg mozaikokról visszaverődő nap- vagy holdfény irányjelzőként szolgálhat a hazatérő hajósoknak is.

A Sagrada Família belső kinézetét a természet inspirálta. Gaudí nem szerette az egyenes vonalakat, mivel azok ritkán fordulnak elő természetes módon. A belső boltozatot fákat szimbolizáló kőoszlopok tartják, amelyek a tetejükön szétágazva beleolvadnak a mennyezetbe. A belső tér magassága a főoltár felett eléri a 75 métert. A spirális, homokvárszerű tornyok tetejét bonyolult mértani alakzatok díszítik. A festett üveg ablakok a föld 4 elemét képviselik. A hideg kék- és zöld színű ablakok a levegőt és a vizet, a meleg vörös- és narancsszínű ablakok pedig a tüzet és a földet reprezentálják.

A barcelonai Sagrada Família bazilika 136 évvel az alapkőletétel után kapott építési engedélyt, miután az önkormányzat és az illetékes egyházi alapítvány kétévnyi tárgyalás után megállapodásra jutott. A tervek szerint az építkezést 2026-ban fejezik be, Gaudí halálának 100. évfordulóján. Azt vallotta: „A Sagrada Família teljes egészében az isteni gondviselés műve, beleértve az én építészként való közreműködésemet is.”

Fotók: Szabó Béla

Fotógaléria: A barcelonai Sagrada Família

87 kép

 

A felhasznált szöveg a wikipedia.hu – magyar wikipedia szabad licencű tartalmából származik, mely Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 (CC-BY-SA-3.0) licenc alá tartozik, így szabadon felhasználható. A felhasznált szöveg pontos szócikke itt található.